Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-03-07 / 10. szám

mint Nagy- Enyeden. Tudom, hogy vannak, a kik polariter ellenkező véleményt táplálnak. A különbség közöttünk abban áll, hogy az én meggyőződésemből folyó cselekményekért, istenen kivül, egyedül önmagamnak vagyok felelős, mig az ellen véleményüek cselekményei fölött esetleg a fenyitő törvényszék mondhat Ítéletet. És ezt, a nagy dulakodás közben, ne feledje el Makkai ur! Kolozsvártt, 1875. márc. 2-áu. Dr« Jenei, Viktor. IRODALOM. • A monpolium ellen és mellett. Irta Száva Farkas. Maros-Vásárhely. Ára 10 kr. Jövedelme a bukovinai magyar iskolák javára. — E 16 lapra terjedő röpiratban szerző abbeli inditványát fejtegeti, hogy a kormány állítson fel a marha-, jég- és tűzkár biztosítása ügyében, „egy hatalmas és az egész szent István koronája alatti országokra kiterjedő nagyszerű monopoliumot.," s hogy a kötelező biztosítás törvényileg mondassák ki. Az utóbbi ellen nekünk sincs kifogásunk, sőt óhajtjuk, hogy legalább a tűzkár elleni biztosításra minden ingatlannal biró honpolgár az állam által kényszeríttessék olyan értelemben, amint azt Weisz B. F. ismeretes röpiratában kifejtette. De már <*rról — őszintén bevalljuk — Száva Farkas nem képes bennünket meggyőzni, hogy akár a biztosítás ügyének, akár másnak monopolizálása üdvös ós sikerre vezető lenne. Száva ur okoskodása és számításai, melylyel a monopolium célszerűségét igyekszik bebizonyítani, a komolyabb kritikát semmikópen sem állják ki. Szerinte az államnak a biztosítási monopoliumból évenkint közel 20 millió ft. bevétele lehetne. Ha e számítás alapos és nem légből kapott, ugy valóban hajlandók lennénk a jelen kalamitásainak már-már elviselhetlen súlya alatt, hazánk anyagi bukásának kikerülése végett még a monopolium ama különös nemét is elfogadni ; csakhogy Száva ur calculusai minden gondolkozó ember előtt kevés szakértelemről tanuskodóknak tűnnek fel. Igy pl. a marhakárok biztosításából 9 — 10 millió frltal véli gyarapithatni évenkiut az állam cassáját. Hogy a biztosítás e legkényesebb ágából, — mely máig sincs sehol a világon teljesen kifejlődve ós meggyökerezve, azért, mert a biztosító nem képes előre csak hozzávetőleg is kiszámítani a bekövetkezendő károk nagyságát, s igy nem állapithat meg olyan tariffát, mely mellett a kártérítéseket saját károsodása nélkül bizton esz' özölhetné, — hogy mondóra a biztosítás ezen ágából miként számit ő ki akkora tiszta jövedelmet s hogy egyátalában miként vállalkozhatik ő kiszámítására annak, amit előre kiszámitani csak hozzávetőleg is jóformán lehetetlen, 8—10 sorban pedig —amint ő teszi — valóságos absurdum: ezt mi valóban nem tudjuk egyébnek, mint szező tárgy körüli merő tájékozatlanságának felróni Mindezek folytán Száva urnák azt vagyunk bátrak pjáulani, hogy ne igyekezzék ő a „hazamentők" különben is jókora számát szaporítani, bízza a haza megmentését másokra, ő csak tegye meg kötelességét mint tanár és buzdítsa a gondviselésére bizott növendékeket, hogy mindenik töltse be — ugy miként ő maga — becsületesen ós jól azt a helyet, amelyet számára saját tehetségei kijelöltek s higyje el, igy sokkal többet tesz a haza megmentésére, mint ha tervezget, calculál s ha áltatja magát, hogy „hazafiúi kötelességet" teljesít, midőn „600 frtos nagyon is szűkre terjedő fizetéséből" 40 frtot gyakorlatiatlan tervezetek kinyomatására fecsérel. * Erich Kosclmy lipcsei kiadónál megjelentek: Einheitund Vielheít. Eine philosophische Untersuchung. Aus dem Schwedischen; ésrKönnen wir etwas von Gott wissen? Ein Beitrag zur Erkenntnisslehre. Aus dem Schwedischen. Amaz 62, ez 50 lap. Közönségünk azon részének, mely philosophiai kérdésekkel szeret foglalkozni, nem tudjuk elég nyomatékosan ajánlani e két füzetet, mint amelyek valóságos példányképei a tiszta, világos előadásnak oly téren, ahol az abstract tartalomnál fogva az irók, nálunk legalább, mintegy feljogosítva érzik magukat homályosaknak és érthetetleneknek lenni. * Állatmuzeum. Utasítás a különféle állatoknak gyűjtemények számára való kitömésére és eltartására, valamint az állatok csontvázainak elkészítésére. Irta K á rpáti Endre, tanitóképezdei tanár. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Budapest, 1875. Aigner L. Ára 70 kr. — Igen hasznos és irodalmunkban hézagpótló mü, mely két óv alatt két kiadást ért. Ez a második átdolgozás tanúsítja, hogy szerző e téren minden ujabb mozzanatot figyelemmel kisór. Igy pl. mig az első kiadásban a madártojás kitisztítására az általánosan ismert módszert, a két végén való kilyukasztást ajánlja, a mostaniban az oldalán két egyszerű műszer általi kifurását ós kifúvását irja le. A műszerek csinos rajza a munkához van mellékelve. Műnyelve magyaros; ajánljuk figyelmébe, hogy az „egyenlő mennyiségű érett túróból (lágy sajt) és porrátőrt oltatlan mészből készült ragasz" körülírása helyett, használja e ragasznak az Alföldön ismert, és közkeletű nevét: „turóenyv"-et, Gymnásiumi tanulók számára, szorgalmi jutalomnak, most a nyári félév, vagyis a gyűjtések időszaka kezdetén, melegen ajánljuk. * Aigner Lajos kiadásában megjelent: Herbart ós — Lubrich. Irta Dr. Kármán Mór. Külön lenyomat a „Magyar Tanügy" ez idei 2-dik füzetéből. 36 lap. Ára 20 kr. — Die Metermasze und das Rechnen mit demselben. Für Elementar-, hőhere Volks- und Bürgerschulen, sowie zum Selbstgebrauche von Josef Szente. Ins Deutsche übertragen von P. J. Wiener. 92 lap. Ára 50 kr. * A Keresztény Magvető ez idei évfolyamának 1 ső füzete megjelent. Tartalma: Hídvégi Mikó Ferenc életrajza. Nagy János. A szent atyáktól kiszedett tanulságok. Pécsi Simontól. Közli Kriza János. Keperendszer. Orbok Ferenc. Unitárius kérdés a „Magyar Állam"-ban. Ferenc Józset. Dálnoki János reversalisa. Közli Bencédi Gergely. Konc Boldizsár könyörgése. Közli Ródiger Árpád. Dávid Ferenc ügyében Sámi László levele ós Buzogány Áron indítványa. A