Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1875-03-07 / 10. szám

ki, hogy az újonnan készült egyházi szertartásnál, és iskoláinkban használatba veendő könyvekre nézve adjanak a kerületnek véleményt, de az is kötelessége, hogy a haszálat alattiakat időnkint megbirálja, és a mennyiben hiányosak volnának, ujakkal való fölcseréléséről gondoskodjék, illetőleg a kerületnek véleményév-l kezére dolgozzék. Különösen agenda könyvünk, és a még nem egy helyen használatban levő régi gradualis énekeskönyvek céltalansága sürgetik a figyelmet, illetőleg javitó gondoskodást. Papjelöltelcet vizsgáló bizottság. 1. Egy ujabb pont vétetett föl, mely szerint a vizsgálandó lelkészjelöltek zárvizsgára is köteleztetnek a szóbeli vizsgát megelőzőleg, melyhez a tárgyat a püspök jelöli ki. Oly intézkedés, melynek hiányát rég éreztük. Mert ez által a vizsgára jelentkező ifjú jártasságát a tanokban, azoknak földolgozásában biztosabban mérlegelhetjük, mint a hónapokkal előbb kitűzött Írásbeli értekezések beérkeztéből. 2. Eddig azon ifjak, kik papi vizsgát tettek, a vizsgaletétel- és bizonyítványért 15 fttal terheltettek. E követelésnek a bizottság nem hajthatott fejet, és méltán. Mert oly körülmények között, minőkben ők külföldről megérkeznek, és a minőknek szegényes 20—30 forintos kápláni fizetésekkel elébe mennek, e követelés nem biztatás. — Ha kiadással van egybekötve a bizottság fáradozása, hordozza a kerület, a melynek napszámosaivá ifjaiuk fölavattatnak. S ez annyival is inkább megfontolandó, mert theologusaink száma évről évre fogy. Az összes német prot. theol. egyetemeken a mult évről ez időre 135-tel fogyott a frequentia. Ha a vizsgaletétel e pályán is költségessé tétetik, meggondolja az ifjú, mielőtt e pálya felé hajol. Mert igaz, más pályán is a vizsgák még költségesebbek, de az anyagi előny reménye is százszoros, pedig ez is latba jő, ha mai időben az ifjú pályáját megválasztja. Főbb intézeti tanárok. 1. Az eddigi rendszer alapján azon tanárt, ki hivatala viselésére alkalmatlanná vált, vagy annak meg nem felel, a főiskolai nagy bizottság - ugy áll — azt elbocsátja. A bizottság ily tágas jogkört egyeseknek, ha mindjárt bizottság is a neve, kezébe letenni nem tanácsol. Hisz akkor, ha egy kis önérzet van tanárainkban, mind leteszik a fegyvert. Mikor még az utolsó falusi jegyző sem mozdítható el törvényes Ítélet nélkül, nem-e méltányos, hogy tanáraink állása is legalább ennyire biztosíttassák ? A bizottság ez érdemben határozott. 2. De szintúgy a tanári testület sem csaphatja ki növendékeinket iskoláinkból brevi main, hanem mielőtt ez utolsó eszközhez nyúlnának, a javitás érdekében, — mert minden büntetésnek ez a czélja — a szülék is tudósítandók. És csak ha ezeknek közbe jötte sem módosítaná az ifjú elfajult erkölcseit, foganatosítható a szigo legnagyobb neme a főiskolai felügyelő közbe jöttével. Yégre, hogy a bizottság letárgyalta munkáját, nt. Tatay Sámuel ur egy kisebbségi véleményt, illetőleg uj egyházi rendszert jelentett be a bizottságnak, melyet ? kerület elé fog terjeszteni ; s ezt jegyzőkönyvbe vétetni kéri. — Tudom, hogy a várakozásnak meg fog felelni müve ; mert ő is az a férfiú, ki nem osztja azt az elvet :magnum etvoluisse s a t est. Még csak azon procedúrára akarom egyéni észrevételemet elmondani, melyet a mult évi kerületi gyűlés az esetre tart követendőnek, ha egyszer a bizottság az ő munkálatával elkészült. Nevezetesen ugy intézkedett határoza. tilag, hogy a bizottság munkálata, illetőleg jegyzőkönyve a tett módosításokkal egyben szállíttassák le a gyülekezetekhez. Ezeknek beérkezett véleményét pedig a bizottság újra összegezze, és ugy tegyen a kerületnek jelentést illetőleg javaslatot, az e célra egybehívandó „ad hoc" gyűlésen. Hibás ez intézkedés minden tekintetben. Mert ha egyszer már a kerületi gyűlés, qua képviseleti alapon létrejött gyülekezeti megbízottak, küldöttek substratuma, lett a kezdeményező az által, hogy kebeléből a bizottságot kiküldötte s őt instructiokkal ellátta; — mi természetesebb, hogy ennek munkálatát nem a gyülekezeteknek kel; lene elsőben kézhez venni, de magának a kerületi gyűlésnek. És csak ha már ő is kimondotta véleményét tudathatta volna határozatait a gyülekezetekkel, nem hogy fölötte tanácskozzanak, de e 1 vagy el nem fogadása mellett nyilatkozzanak. Vagy ha pedig a gyülekezetek tanácskozási jogát nem akarja absorbeálni, correctabb eljárást követ, ha előbb hallgatja meg a gyülekezetek véleményét, és ennek alapján készíttet magának a kiküldött bizottság által oly munkálatot, melyből a kerületi gyűlés mindenkit a kerületben kötelező rendszert állit egybe. De még ez is fölösleges, ha mint mondjuk, gyűléseink képviseleti alapon jönek létre ! Mert a képviseleti rendszer theoriája már magában involválja azt a jogot, a melynél fogva minden előleges megkérdezése nélkül a gyülekezeteknek végérvényesen intézkedik, határozatokat hoz, s azoknak foganatosításáról gondoskodik. Vegyük a dolgot ugy, mint a gyakorlati életben van. Nem hiszem, hogy a kerület mind a 162 gyülekezete rendszerünket ugy mint kell végig tárgyalná, s fölötte véleményes jelentés beadására magát competensnek érezné. Ha jőnek is be vélemények, azok legfölebb az illető lelkészek és felügyelők egyéni véleményeik lesznek, melyeket a kerületi gyűlésen is érvényesíthetnek, jobban mint igy. Ha mégis a kerületi gyűlés (talán nem vétek vele ?) elhamarkodott határozatát követjük, csak a dolgok végkifejlődését késleltetjük, költünk többet s végezünk kevesebbet, aránylag több idő alatt. Mert mig az én elvi meggyőződésem szerint csak egyszer kellene rendszerünket