Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-02-08 / 6. szám

episc. protestánsoknak tizenkettő; a crongregationalistáknak hét; a lutheránusoknak tizennégy; a reformistáknak négy; a szabad baptistáknak (free Baptism) kettő; az unitáriusoknak kettő; az universalistáknak kettő ; a moravianusoknak egy ; az uniált evangelicusoknak egy ; az áfrikai episc. methodistáknak egy ; az egyesült testvéreknek (United Bethren) egy ; az uj jeruzsálemi templomnak egy ; a Christianoknok kettő ; a róm. katholicusoknak tizennyolc ; ismeretlen felekezeteknek négy ; összesen 117. Ezek közül ötvennégy 1850. óta alapíttatott ; a mult századra csak három esik ; legrégibb az uj-brunswick-i (Uj-Je:'sey) ref. egyházé. És e szerint e század eleje óta száztizennégy theologiai seminarium alapíttatott az Egyesült-Államokban. Ezen egyetlen tény is eléggé illustrálja a keresztyén szellem hatását és az egyházaknak Amerikábani terjedését. 2. Területi beosztásuk. Alabamában van kettő ; Californiában három ; Connecticut-ban három ; Georgiában egy ; Iliiuois-ban tizenegy ; Indiana-ban egy; Jovában öt; Kentucky-ben hét; Lousianában kettő; Maine-ben kettő ; Maryland-ban három ; Massachusetts-ben hét; Michigan-ban kettő: Missouri-ban égy; Uj-Jerseyben három; Uj York-ban tizenkettő; éjszaki Carolina-ban egy ; Tennesse-ben kettő ; Texas-ban egy; Yirginia-bau öt; nyugoti Virginia-ban egy; Wisconsin-ban négy ; Columbia-ban kettő. Ezen kimutatásból látható, hogy nemcsak a régebben megtelepült és sürübb népességű államokban, hanem mindazon helyeken, hol az Ős-földet csak most kezdették mivelés alá venni; hol a népesség gyér és elszórt; hol az élet nyomasztó szükségei útjában állanak minden magasabb művelődésnek: egyik-másik keresztyén felekezet megalapította theol. iskoláit, s igyekszik előkészíteni hivatásuk nemes és szent feladatára a „próféták azon gyermekeit" a kik bármely helyen oly sokat tehetnek a nép fejlődésének előbbvitelóre vagy meg -akadályoztatására. 3. A tanárok és tanulók számáról nincsen mindenik seminariumról teljes és pontos kimutatás, (mert parenthesisben legyen mondva, itt sem küldöttek be mindenünnen értesítőket). Biztos kimutatás van kilencvenötről; nincsen tehát huszonkettőről. A kilencvenöt seminariumban van 376 professor és igy egy intézetre esik kerek számban négy. Ha ezen arányszámot alkalmazzuk a többi huszonkét seminariumra: akkor az Egyesül t-Á llamok összes theol. tanárainak száma kerek számban 468. A tanulók számára nézve sincsen hiteles kimutatás harminchárom seminariumból. A többi nyolcvannégyben van 3264 tanuló; tehát egyre esik k. sz. harminckilenc, az összes 117 theol. tanintézetre pedig ezen arányszám szerint 4556. Ha az ezreken felül levő 556-ot levonjuk, valószínűleg egész biztonsággal megállapíthatjuk az E gyesült-Államok theologus növendékeinek számát a fenm aradt 4000-ben. Négy-ötezer papnövendék 468—500 tanár vezetése alatt egy államban! Minden esetre mindkét összeg tekintélyes számmennyiség, mely teljes mértékben ki érdemli figyelmünket, s mely tisztán jelzi ott ez intézetek életrevalóságát ; mert épen az főjellege az életképes ós sikert mutató intézményeknek, hogy azokat a kor és haladás követelményei szerint rendezik be, mely esetben a?, ily intézmény nem is fog soha művelők és vezetők nélkül szűkölködni, különben el fog, mert el kell enyésznie. Ezt nem lesz felesleges hazai theol. intézeteinknél is tekintetbe venni, mert félő, hogy oda jutunk, miszerint először nem lesz: a kiknek előadjanak, azután, s ez még fontosabb nem lesz : a k i előadjonj Akkor egyházunk élete terén felmerült számtalan vélemény és nézet-eltérések s más akadályi nehézségek is Önként el fognának enyészni. De adja isten, hogy ide ne jussunk ! A tanulók számából legtöbb esik a st.-francis i Salesianum kath. intézetre, melyben 172 theologus van ; ezután mindjáit következik a prineeton-i (Uj- Jersey-ben) presbyterianus seminaríum, melyben 122; a lexington.i (Kentucky-ben) Chistian seminariumban 122; a troy-i (Uj- York-ban) rom. kath. papnöveldében 120 ; az uj-nyorkvárosi presb. seminariumban 117; a macconi babtista semminariumban 106 theologus van. Ezen nevezett theol. intézetekben tehát a papnövendékek száma a százat felülhaladja. A többiekben mind kevesebb és kevesebb van, mig végre leszállanak egész a 6-os számig. Pl. a benicía-i (Californiában) episcopalis prot. seminariumban hat professor vezetése alatt hét theologus van; s most már önkénytelenül azt kérdi az ember, hogy a nevezett intézetben váljon a hat tanárnak könynyebb-e előadni, vagy a hét theologusnak frequentálni ? Egyébiránt ezen magában ártatlan kérdést nem kockáztattam volna, ha hamarább eszembe jut vala, hogy hiszen nálunk sokkal eclatánsabb példákat tud felmutatni az ujabb időkből a theologiák története. Pl. az 1868—9-iki tanévben egy volt tanulótársamnak N.-Kőrösön egymagának adták elő atheologiára előkészítő tudományokat, vagy p. o. a mult tanévben az eperjesi ág. hitv. theol. seminariumban a három évi tanfolyamon év elején hét, év végén csak öt theologus volt. De térjünk vissza Amerikába, data ocasione ismét haza látogatunk. 4. Városon és vidéken levő seminariumok s egyiknek a másik felett való előnye. A seminariumok részint vidéken, részint nagyobb városokban vannak elhelyezve. A régi szokás azt mondja, hogy sokkal jobb vidéken, hol a magány és csendes nyugalom fölötte kedveznek a tanulmánynak, és „egyéb okok közt — igy szól többek között a princeton-i isk. értesitvény — főleg ez volt az, mi a közgyűlést érett megfontolás után arra indította, hogy egyházunk legrégibb seminariurnának helyéül Princetont választotta, a nagy városok előnyei mellett, hol a kedély oly sokszor meghasonlik, a gondolatok elszóródnak ós a tanulmány hanyag közönyösséggel űzetik." Az egyesült-Államok egyik leghirnevesebb theol. professora: dr. Park is ily vidéki theol. tanintézetben növekedett s tanárkodik, nevezetesen Andover-ben, s igy az ő pé'dája is bizonyítja, hogy nagy városon kivül