Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-12-27 / 52. szám
a patronatus eltörlésével az ev. egyházegyetem szervezetébe illesztessék be. A mennyiben pedig a t.-sz. mártoni ev. egyház, és a turóci ev. esperesség a múltban elkövetett tényéknél fogva kellő biztosítékot, sem egyházi, sem állami szempontból, nyújtani nem képesek: a „dunáninneni ev. egyházkerület tanintézete" címével láttassák el s annak közvetlen, szigorúan gyakorolt, hatósága alá helyeztessék : „akként szerveztessék, hogy abban a magy í r nyelvben, a felsőbb osztályokban már ezen nyelven előadott tudományokban, oly előhal adást tegyenek az ifjak, mely őket, a felsőbb tanintézetekben tanulmányaik folytatására, képesekké tegye;" „oly anyagi és szellemi erővel láttassák el, minővel ugy a kor igényeinek, mint az ev. egyház és magyar állam érdekeinek megfelelni kivánó tanintézetnek rendelkeznie kell.' A mennyiben pedig a már létező tőkéken kivül megkívánt tetemes összegű anyagi erőt sem az egyházkerület, sőt talán még az egyházegyetem sem lenne képes e tanintézetre előállítani : kéressék fel a nm. m. k. kormány, hogy ez a hiánylatot az állami költségvetésből fedezze, fenntartva a rendelkezési jogot azon részben, mely őt az anyagi erők összevetése arányában joggal megilletné." Mit tettek az egyházkerületi elnökök, f. é. novemb. 25-ikén tartott tanácskozmányukban, mily jelentós kíséretében terjesztették fel a nm. m. k. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz a vizsgálati eredményt és javaslatot : azt mi nem tudhatjuk. Annyit azonban tudunk, hogy a magyarhoni ev. egyházegyetem óvatosabb lesz az alakitandó tanintézetek „tudomás vétel"-e mellett, nagyobb szigorral fogja azok feletti felügyeleti jogát e/után gyakorolni; tanodáiban a meghamisithatlan tudomány és igaz ismeretek terjesztése mellett éltetni s nemesitetni fogja ezutánra is a hazaszeretetében nyilatkozó „áldásos szellemet" ; nem fogja megengedni soha, hogy: azokhoz, kívüle, más is igényelhessen bármi részben is jogot; azokat, választottain kivül, más is kormányozhassa; azokban, a „nemzetiségi érdekek" bármily mérvben is nyerjenek befolyást ; a tanítás és nevelés oly irányt vegyen, mely ugy az ifjúságra mint a tudomány és hazára, s ebben a társadalom- és ev. egyházra, beláthatlan veszedelmet hozhat. A magyarhoni ev. egyházegyetem háromszázados örekvése, küzdelmei- és áldozataiban nyilvánult „vezérszellemhez" soha senki kedveért nem lesz hűtlen. S épen azért, amint egyrészt nem fogja tűrni, hogy az ő neve, vagy alkotmányának védpajzsa alatt olyan törekvések nyerjenek hatalu at, melyek a haza- és egyházszeretet, magyar állampolgári becsület ós hűséggel ellenkezésben állanak ; hogy az ő vallás -erkölcsi körében, a nemzetiségi féltékenykedés és gyűlölet, rajongás és vakhit, ábránd és hazaárulás evangyóliom-ellenes tanai és cselekedetei nyerhessenek a rombolásra jogot, tért és helyet; ugy másrészt tanodái- és templomaiban, ki és befelé ható nyilvános életében, az evangyeliomszerü, békés, munkás, embert „uj emberré" formáló szellemet fogja terjeszteni s diadalhoz felsegíteni. Ezt pedig azon megingathatlan meggyőződésből teendi : hogy csak az lehet megelégedett, hasznos, szerető tagja a közéletnek, épitő tényezője a közügyeknek, kinek vágyai nem kergetvén őt azon szép látkörön tul, melyen innen „áldja vagy verje őt a sors keze, itt élni, halnia kell", itthon van h a z áj a, s itt, egyedül csak i tt érzi magát, küzdve, sanyarogva bár, boldogan hon. Ezt pedig azon büszke t ud a t t a 1 teendi: hogy ezáltal imádott Megváltója tanát és életpéldáját követi, szeretett hazája iránti szent kötelességnek tesz eleget, gonddal ápolt népének, a jelen és jövő nemzedéknek tesz lélekbe vágó nagy szolgálatot. Ugy és igy legyen! Zelenka Pál, biz. jegyző. Tanfelügyelői jelentések. Mostani cikkünkben, tanfelügyelői jelentések nyomán, három vármegye tanügyi állapotáról szó.'unk. Három kerület mindössz3 sem sok, de azért éppen a jelen esetben e három annyira fontosnak tűnik föl előttünk, hogy bátran eléje teszszük más tizenháromnak. Már csak igaz marad az> hogy nem a szám teszi az értéket, nem a terület nagysága, hanem annak viszonyai költhetnek érdekeltséget. Nincs az országban vidék, mely közelebbről érdekelhetné a magyar protestánsokat, mint Győr és Szabolcsvármegyék s a Hajdúkerület. Mindegyikben erős a protestáns elem, köztük a Hajdúkerület °/0 -ban református, s igy aránylag legtöbb benne a református nem csak nálunk, hanem az egész világon. Mindegyik tősgyökeres magyar, a Hajdúkerületben lOO°[0 tehát a legelső Magyarországon, Győrmegyében 98.7 0 s igy az ötödik, Szabolcsban 96.9 5 , tehát a 7-dik magyarság tekintetében hazánkban. Ezért érdekel bennünket oly nagyon ez a három kerület. Méltán vizsgáljuk komoly figyelemmel, hogy áll e vidékeken a népnevelés ügye, méltán, mert ilyenfajta vidékek előhaladottságától függ annak a kérdésnek a megoldása, hogy nem vagyunk-e az emberiség nagy családjában fölösleges tag ? roppant téren terjeszkedve, mint nagy mocsár, melyet nem ártana lecsapolni. Van-e bennünk életre képesség, hogy lehessen reményünk Európa nemzetei sorában befolyásos tényezőkként érvényesíthetni magunkat. A győrmegyei népiskolák tanügyi állapota 1873-ban, (114 lap) és: A győri tankerület népiskoláinak egyévi haladása 1873-ban. Irta Vargyas Endre, győrkomárom-esztergommegyei tanfelügyelő. Győrött, 1874. 8 r. 16 1. Négy-öt óv óta, vagyis amióta Schvarcz Gyula Gömör, Ung és Abauj vármegyék elemi tanodáinak részletes statisticai kimutatásait kiadta, ily részletes, valószínűen pontos és kitűnő elrendezésű tanügyi statistica, igen ke-113*
