Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-12-13 / 50. szám

Antal Károly alapította; tény, hogy Antal Károly három tanitó utódjának idejébea, tehát kilenc évig, az ó-,zőnyi dalárda, szakértő karmér hiányában szünetelni volt kénytelen; tény, hogy Zeke Lajos s.-íelk. ur 1873. október havában, dalárda-alapításra szólitá fel, a dalárda még meglevő tagjait, s a régi tiz taghoz még 22 uj tagot toborzván, a jelesebb darabok betanítását mint karvezér megkezdette, vagy más szókkal: a szőnyi dalárdát megalapította és szervezte. Tény az is, hogy az 1873. óv végén elhunyt lelkészné koporsója mellett, az ó-szőnyi dalárda Zeke ur karvezetése alatt zengedezett gyászénekeket. Mohácsi János ur ó-szőnyi rendes tanítónak megválasztatván, az énekkar vezetését Zeke'ur neki engedte át, de a darabok betanításában mint buzgó ónekügy-barát azután is folytonosan résztvett, s hét nehezebb darabra, mint egykori pápai cantusvezér, ő tanította meg az ó-szőnyi dalárdát, mely a lelkész koporsója mellett is, Mohácsi ur által vezetve oly meghatólag működött, dacára annak, hogy mint a tagoktól hallottam húshagyó keddtől fogva nem voltak ónekgyakorlataik. Ezek bizonyitványnyal igazolható tények, melyek folytán én is azt mondom, hogy adjuk meg az érdemet mindazoknak, a kiket megillet. ítélje meg a nyájas olvasó most már, melyik közlemény felel meg a históriai tényállásnak: az-e, mely azt mondja, hogy Zeke ur csak pusztán tagja volt a dalárdának ; vagy az, mely Zeke ur érdemét hangoztatja ; a dalárda alapítását, szervezését neki tulajdonítja ; hiszem, minden zeneértő tudni fogja, hogy egy 9 mond kilenc évig nem gyakorlott s a tagokban is megfogyatkozott dalárda csak akkor fog hivatásának megfelelni, ha újból szerveztetik. Én különben nagyon örvendek, hogy a tudósító ur az igazság s valódi tényállás kiderítésére nekem alkalmat szolgáltatott. Mint összes egyházszervezetünk, ugy énekügyünk is beható reformot igényel, s a helyi dalárdák az énekreform utjának egyengetéséra, müizlés nemesítésére vannak hivatva s teljes elismerésre méltók azok, kik az énekreform zászlóját itt vagy amott felemelik. Fiat pai ! — De fiat justitia is! Pereszlényi János. IRODALOM. • A nagy enyedi ev. ref. Bethlen-főtanod a elöljáróságának véleménye theologicum seminariumának Kolozsvárra való áttételét javasló indítványra. Maros-Vásárhely. 1874. Ez a cime egy 15 lapra terjedő röpiratnak, melyben a nevezett főtanoda igazgatósága természetesen az áthelyezés ellen nyilatkozik s azt igyekszik bebizonyítani, hogy az indítványozott áthelyezés sem jogi, sem felekezeti, sem nemzeti szempontból nem helyeselhető és hogy az csaknem legyőzhetlen külső akadályokkal és Költségekkel járna. Mennyiben helyes a t. elöljáróságnak ebbeli érvelése, annak megítélésére mi nem tartjuk magunkat illetékeseknek; de annyit rmn Ihatuuk, hogy amaz érvek közt a viszonyokat kevésbé ismerő közönség is, — amely közé számítjuk magunkat is, — találni fog sok olyant, mely a figyelmet teljes mértékben megérdemli. * A Tanügy ez évi utolsó vagyis 10-dik füzete megjelent. Tartalma : A protestáns egyetem. C s i'k y K • A tanárképezde átalakulása. Dr. H e i n r i c h G. A francia oktatás az osztrák reáliskolákban. Götzersdorfer J. A szász és porosz tanitóképezdék tantervei. A budapesti tanárképezde uj tanrendje. Az osztrák iparos oktatás haladása. A német tanitóképezdei tanárok II. gyűlése. Tanítóink képesítő vizsgálatai. Király P. A tandíj a középiskolában. Dr. Heinrich G. A tiszántúli ref. egyházkerületből. Békési Gy. A koburgi uj népiskolai törvény. Irodalom : A méter-mérték paedagogiai irodalma. Dr. Császár K. Jolly : Sprachwissenschaft und Scbulgrammatik. 8i mony i Z s. Domokos : Természettan. Koh n Gy. Göncy-Berghaus: A föld öt része, ós Göncy-Stieler: Atlasz. Weber R. Vegyesek. Címlap. Tartalom-mutató. * A kolozsvári tudomány-egyetemi önképző- és -olvasókör Évkönyve. 1874. Kobzsvártt. Örömmel győződtünk meg e jelentésből, hogy a kolozsvári egyetem hallgatói a culturai, de különösen magyar nemzetiségi szempontból nagyfontosságú egyetemi kör alapjának megvetésében s lételének lehető biztosításában igen szép buzgalmat fejtenek ki. A kör tagjainak száma 154 volt, tehát majdnem fele az egyetem összes hallgatóinak. A könyvtárban 144 munka van 291 darabban. A pénztári bevétel 1920 frt. 64 kr., a kiadás 1411 fr. 19 kr. volt, s igy maradt 509 frt. 45 kr. A pénztári kimutatásból látható, hogy a kör fenntartása oly sok költségbe kerül, hogy a fiatalság a maga erejéből a költségeket állandóan fedezni aligha lesz képes,nem mulaszthatjuk el ennélfogva az egylet iránt a kormány és az országgyűlés áldozatkészségét és figyelmét felhívni. A kolozsvári fiatalság mindenesetre megvárhatja, sőt követelheti, hogy ha budapesti collégiák társulási törekvései az országgyűlés, a kormány, az egyetemi tanács s az egész müveit közönség által szellemi és anyagi folytonos támogatásban részesülnek : ők se legyenek a támogatás jótéteményéből mostohaként kizárva. * Előfizetési felhívást bocsájtott ki Fábián Mihály, harkányi ref. lelkész Schweizer S. „Az Isten országa" cimü egyházi beszédeinek általa eszközlendő fordítására. A munka 18 egyházi beszédet tartalmaz s megjelenik 1875. február havában mintegy 12—15 nyolcadrótü iven. Az előfizetési dij 1 frt. 20 kr. A megrendelések uj évig beküldendők vagy szerzőhöz vagy a kiadó Taizs Mihály nyomdászhoz Pécsre. Bátran merjük e munkát megjelenése előtt is ajánlani, mert korunk egyik legnagyobb theologusának munkája nem ajánlható alig lehet. A fordítás jóságára nézve velünk együtt bizonyára elfogadja a prot. olvasóközönség Fábián Mihály ügyes és gyakorlott tollát biztosíték gyanánt.