Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-12-06 / 49. szám

vül az állam s az állami reád érdekeiről is részletesebb intézkedésekkel gondoskodik, s a vallásfelekezetek közt hazánkban, levő positiv különbségekre nagyobb tekintettel van a felekezetek általános egyenjogúsága mellett. A tvjavaslat címe „a vallás szabad gyakorlatáról és a vallásfelekezetek egyenjogúságáról" intézkedik. Madarász a felekezetek szót kihagyandónak tartja. A bizottság Joannovics inditványára a törvényjavaslat címét az Irányi-féle javaslatból veszi át, mely egyszerűen igy hangzik : „törvényjavaslat a vallásszabadságról." Az 1—2 §. változatlanul, a 3-:k Molnár Al. indítványára azon módosítással fogadtatott el, hogy nem a törvényben rendelt, de a törvényen alapuló polgári kötelességek teljesítésétől nem ment fel senkit vallási hite vagy szabálya. Ezután Irányi indítványozza annak kimondását, hogy az eskü minden vallási kifejezés mellőzése mellett csak „esküszöm" szóval, ha pedig valaki ezt is vallása elvébe ütközőnek állitná, „fogadom" szóval tétessék le. A bizottság hosszas vita után ezen indítványt mellőzte. * A debreceni seniort, Rózsa Sándor urat békési ref. gymnasiumi tanárrá választották, s a választást el is fogadta. Állomását még nem foglalja el, mert a békési egyház engedélye folytán előbb külföldre megy. * A számtani tankönyvek átalakítása a méterrendszer szerint. A vallás- és közoktatási miniszter valamennyi egyházi főhatósághoz a következő rendeletet intézte: Az 1876-ik é7 beálltával a most szokásbau lévő mértékek a méter-mértékek behozataláról szóló törvény szerint fognak átalakíttatni s a közforgalomba behozatni. — A mértékekről szóló törvény rendelete miatt az eddig szokásban volt mértékek sajátságain alapuló közéletbeli számitások egészen meg fognak változni s át fognak menni a tízes rendű számításokra. Ez indoknál fogva szükségessé válik, hogy a tanintézetekben jelenleg használatban lévő számtani kézikönyveknek, valamint a számtani példatáraknak a mértékekre vonatkozó számtani példái a méterrendszeren alapuló mértékkel való számításhoz idomíttassanak, s a régi mértékekre csak annyiban legyen tekintet, a mennyiben ezek ismeretét a közélet még jó ideig meg fogja követelni. Felhívom s felkérem ennélfogva (címedet), szíveskedjék már jó eleve intézkedni, hogy mindazon számtani könyvek, melyek a felügyelete alatt álló intézetekben jelenleg használatban vannak, vagy, oda jövőben használat végett felvétetnek, a fennebb előadott értelemben alakíttassanak át, és az 1875—76-diki iskolai év kezdetétől fogva ily alakban adassanak a növendékek kezébe. Magam részéről intézkedtem, hogy az egyetemi nyomdában megjelent számtmi könyvek azonnal átdolgoztassanak, s már a jövő év közepén újra nyomatva szolgáltassanak ki. 4 főtanoda! tanulók száma Budapesten és Kolozsvárott a közoktatási minisztériumhoz beérkezett jelentések szerint az 1874— 5. tanév elején a következő : A budapesti egyetemnél bejegyeztetett: a hittudományi karnál 75, a jog- ós államtudományi karnál 1254, az orvosi karnál 548, a bölcsészeti karnál 405, mint 1 éves rendes gyógyszerész 72, mint 2. éves rendes gyógyszerész 32 hallgató, összesen 2386; ezek közül 2083 rendes, 303 rendkivüli. A budapesti József-műegyetemnél: az egyetemes osztályban 494, a vegyészi szakosztályban 4, a mérnöki szakosztályban 118, az építészi szakosztályban 8, a gépészmérnöki szakosztályban 36, rendes hallgató mind az öt osztályban együtt 128 rendkivüli, 660 rendes; összesen 788 hallgató. A kolozsvári egyetemnél: a jog-és államtudományi karnál 165, az orvosi karnál 49, a bölcsészet-, történelem- és nyelvtudományi karnál 55, a mennyiségtan-, természettudományi karnál 66, mint rendes gyógyszerész 23, mint sebész 3, összesen 361 hallgató; ezek közül 309 rendes, 52 rendkivüli. A budapesti középtanodai tanárképezde előkészítői osztályába az 1874/5. tanév elején felvétetett 46 tanuló; a rendes tanfolyamba mint] rendes tanitó 19, mint rendkivüli 51, mint vendég 11, összesen 127. * Poniázról (Pest megyeben) Török Sándor ur, többek nevében, azon örvendetes tudósítást közli velünk, hogy az ottani reform, egjház bár szegény, de szegénysége mellett is dicsekedhetik oly egyénekkel, kik időről időre nemes tettekben mutatják ki egyházuk és iskolájok iránti szeretetöket. Ugyanis tekintetes Takáts Mihály tisztartó ur néhány évvel ezelőtt a lelkész, tanító, és egyház részére kiültetett szőllő költségei fedezéséhez közel 100 fttal járult ; avult templomi urasztala helyett egy pompás asztalt készíttetett; s folyó évben is a tavaszi közvizsgálat alkalmával a legjobb tanuló gyermeknek egy magyar aranyat jutalmul s az egyháznak Ötven ftot érő ezüst poharat ajándékozni szíveskedett. Mi — mint rja — bár tudjuk azt, hogy tisztelt adakozó ur e nagy ajándékokat azon elvből indulva ki tette, hogy a szentrás szavaiként, „ne tudja balkezed mit tesz a jobb" de mégis kötelességünknek ismerjük hálánkat ós köszönetünket nyilvánítani a nagy közönség előtt, tek. Takáts Mihály tiszttartó urnák ezen több rendbeli szives adományaiért : s egyszersmind kívánjuk, hogy tartsa meg az isten számos évekig egyházunk és iskoláink boldogitására; tudván, hogy a mig ily egyének élnek, egyházunk ós iskolánk virágozni fog; s a népnevelés gyors léptekkel haladhat a kivánt cél felé. IRODALOM. • A „Bácskai Hiradó" és a bunyevác elemi tanügy. Irta Mamusich Lázár, Szabadka városi képviselő Szabadka, 1874. Ára 20 kr. E röpirat tartalmát egy szerb hírlapban megjelent cikksorozat képezi melyben Mamusich ur felel a „Bácskai Hiradó"-nak a bunyevácok ellen emelt vádjaira, s különösen azt igyekszik kimutatni, hogy a bunyevácok azért, mert azt kivánják, miszerint az elemi iskolákban anyanyelvükön taníttassanak a gyermekek, nem vádolhatók hazafiatlansággal. Mi részünkről nem érezzük magunkat hivatva a Bácskai Hiradó és Mamusich ur közti polémiába beleelegyedni ; annyit azonban az