Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-11-22 / 47. szám

érzi, a?t a legközelebbi conventen a többi kerületek közös hozzájárulásával elintézendő ügynek jelöli ki, s mint ilyet a testvérkerületeknek megjelentetni határozza Erre következett a papi vizsgákról szóló jelentés, melyhez hasonló tartalmú, kivált az ujabb időkben nem mindennap fordul elő. Nevezetesen az első papvizsgára előállt 7 lelkészjelölt a kitűzött 11 tantárgyból oly készültséget tanusitott, hogy közülö'í kettő számára, Szőcs Farkas és Pefri Elek számára uj osztályzatot kellett felállitani, adván ezeknek a theologiai tudományokban való alapos jártasságukra s széles körű olvasottságukra való tekintetből „különösen k i t ü n ő t u

, de meg azért is, hogy némileg meg legyenek különböztetve az utánuk következő három társuktól Bárcay, Takács s Tóth Sándortól, kik szintén valamint a theolog. tanfolyam mind négy évében, ugy ezen vizsgán is kitűnő osztályzatot nyertek. Egy ily jelentés, kivált olyanra nézve, a ki nem akar minden áron fekete szemüveget viselni, egy kedves oázis a sivár pusztaságon. Harmadik volt a mult nyári theologusi vizsgákról szóló jelentés. Bizonyos tekintetben ez is a ritkaságok közé tartozik. A tavaszi gyűlésen ugyanis néhány gyűlési egy pár sajátságos s anDak idején lakunkban is közölt inditványnyal állott elő, mely inditványok folytán egy küldöttség neveztetett ki azon utasítással, hogy a theolog. tanintézet szellemi oldaláról tegyen jelentést e gyűlésre. A bizottmány tagjai Filó Lajos és egy s. gondnok urak kivételével a nyári vizsgákon megjelent, a tapasztaltakról jelentését most beadta, melyben, a bevezetést elhagyva,— ezeket mondja: „Az első indítványra nézve — mely szerint a dug. matika tanára utasítandó volna a reform . egyház tanainak s tanrendszerének előadására, — részint a vizsgára beterjesztett tantárgyakból, tantételekböl és kimutatásokból, részint az általunk feltett számos kérdésekre adott feleletekből, teljesen meggyőződtünk a felől, hogy a reform, egyháztanai a pnssti theolog. tanintézetben, kellő mértékben adatnak elő. — Tanítja ezeket a dogmatika tanára dr. Ballagi Mór, a ki a hittan azon tárgyainál, melyekre nézve a reform, egyháznak saját tanai s nézetei vannak, azokat elő is adja ; — tanítja Kovács Albert, aki előadja a symbolikát, ebben a reform. egyház tanait rendszerben is, és egybebasonlitva más hitfelekezetek tanrendszerével s tanaival; — tanitja Farkas József az egyháztörté nelernb e n, kinek egyh. tört. kézikönyvében nagy figyelem és gond van fordítva általában a dogmák történetére s különösen fejlődésére, a reformáció korában is, ugy szinte az azóta kifejlett nézetekre. — Melynél fogva arra utasítani a tanár urakat, a mit eddig is Önként tettek: nincs semmi szükség. A mi a második indítványt illeti — mely szerint a gyakorlati theologia tanszékére mielébb egy a gyakorlati papság terén is működött egyén volna alkalmazandó — nézetünk szerint a praktika theologia nem a külső cselekvények aggregátumát foglalja magában, melyeket a gyakorlati téren működő lelkész inkább ismerhet fo tud hat, mint az elmélettel foglalkozó egyén. A gyakorlati theologia tárgyai bölcsészetiek, különösen lélektaniak és történelmiek, — s a külső szertartásoknak benső jelentőségök van, melyuek ismerete és felfogása nélkül a külső cselekvény lélek nélküli üres és felületes, csaknem játékszíni mozzanat. Igaz, hogy a gyakorlati téren működő lelkész jobban tudhatja a szertartási cselekvények módját, — de ezen cselekvények jelentőségét s philosophiáját inkább ismeri az elméleti tanulmányokkal folytonosan foglalkozó hittudós. És ebben áll a dolog lényege. — A gyakorlati theologia tanárának tantárgya az egyházjog is. Ez is elméleti — bölcsészeti, hitt mi, történelmi — tanulmányokon alapuló s ezekb'H fejlődött s előállott tantárgy. Egyébiránt pesti thaol. tanintézetünkben, a gyakorlati lelkészeiben előképzésre annyi és oly célszerű eszközök és módok használtatnak, melyeknél többeket és célszerűbbeket többi kollégiumainkban alig találhatni. Ugyanis: A rendes leckéken kivül hetenként 3 óra fordittatik a papi gyakorlatokra. Ezek közül 1 órán az első és másodévesek képeztetnek a szónoklásban ; a másik két óra egymás mellett van szombaton s egyszersmind a papnöveldei ifjúság házi isteni tiszteleteül szolgál, iürre a 3-ik és 4-ik évesek a tanár által kiadott textusra, előlegesen megbírált dispisitóra prédikációt írnak, s a 4-;

k évesek imát is, — s azt formaszerű ünnepélyes isteni tiszteletben elmondják. Minden ily prédikáció előre kiadatik bírálatra az ifjak kö/ül egynek, ki az isteni tisztelet végezte után bírálatát felolvassa s ugy az iróuak mint másoknak szabadságukban áll a tárgyhoz szólani. Ugyanezen prédikációt, a tett észrevételek szerint kiigazítva, másnap délután a templomban mondja el az illető iró, az egész ifjúság és az illető szaktanár jelenlétében. Több ily prédikáció és bírálat mutattatott be a bizottságnak, me -lyek közöl egypár nyomtatásban is megjelent az ifjúság lapjában. Ezek most a kerüleU gyűlésnek is bemntatlatuak — Hasonlóan a 4-ik évesek írnak liturgiái dolgozatokat is minden alkalomra, melyek épen oly bírálaton mennek keresztül mint a prédikációk. Ilynemű dolgozat is több mutattatott bi a bizottságnak, és most a közgyűlésnek. Ezekeu kivül a pesti viszonyok annyi alkalmat nyújtanak a theologus ifjaknak lelkészi gyakorlatok és tapasztalatok tételére, mennyit alig lehetne egyebütt feltalálni, s magok az ifjak is dicséretes szorgalommal ragadják meg a jó a'kalmat.-A templom udvarán lakván, minden nevezetesebb papi actusra könnyen megjelenhetnek s meg is szoktak jelenni. Étinekkaruk a nagyobb temetéseknél jelen van és látja mi történik, sőt a 4-ik évesek a kisebb temetésekre el is küldetnek a lelkészi teendők végzésére. A mi különösen oZ egyházi jog tanítását illeti: e tárgy kiváló gonddal és nagyobb terjedelemben adatik elő mint bármely más intézetben, folytonos figyelemmel kisérve az egyház napi eseményeit. A 4-ik éves növendékek utasítva vannak, hogy a Pesten tartott egyházme-