Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-11-15 / 46. szám

és kegyelettel forgassa lapjait a felfödőzésekért, miket tartalmaz. S valóban az utókor nem is volt hálátlan iránta, de ő se méltatlan a hálára, mit nagy szelleme és tudománya kivívott. (Vége köv.) Nagy Ferenc. 111 BELFOL D. A makói nazarénusok ügye. Azon nem kevéssé megdöbbentőnek jelzett hir ellenében, melyet a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap f. évi 44-ik számában a különfélék közt egy politikai lap tudósítása után közölt, mely szerént Makón egyszerre 80 család jelentkezett a nazarenus felekezet híveiül, megnyugtatásul kérem közölni becses lapja közelebbi számában, miszerént igaz ugyan, hogy a közlemény szerént ezen felekezet folyvást terjed, minek bizonyságául szolgál a Vasárnapi Újság f. évi 44-ik számában „Egyház és iskola" rovat alatt közölt azon körülmény is, hogy már önerejükön épített díszes imaházuk van, de hogy megdöbbenést okozó mérvben szaporodnának, azt határozottan tagadom. Nem terjedt még az a tan oly nagyon el, hogy egyszerre egész család bevenné ; eddigi tapasztalatunk és tudomásunk szerént a szaporodás ugy történt, hogy egy családból csak egy, t. i. vagy a férj, vagy a nő tért át, de egyszerre mind a kettő ritkán, az áttért azonban rendesen maga után vonta a másikat is. Azon körülményről pedig, hogy 80 család tért volna át egyszerre, itt Makón sem hivatalos, sem magán tudomásunk nincs. A rendezett tanácsú városi hatóságnál, hol szülötteiket ós halottaikat nyilvántartás végett bejelentik nem jelentkezett egy sem, a nazarenus felekezet főnökénél, kit diakónusnak, seniornak hivnak, jelentkezhetett, de azt is csak meghallottuk volna valakitől hamarabb s talán biztosabban mint a politikai lap. És hogy ezen hir nem csak nem való, de nem is valószínű, ösmertetésül alkalmat veszek elmondani, miszerént nem könnyű a Nnzarenusok társaságába bejutni, s ez nem csak egyszerű bejelentés mellett nem történhet, de még akkor sem, ha valaki a gyülekezetet több évig hiven látogatta. Ennek különös titokban tartott kellékei vannak, s csak is akkor vétetik fel valaki, ha a sokoldalú megpróbáltatást kifogástalanul kiállotta, melyeket annál nehezebb kiállani, mert azok nem dogmatikus tantételekből állanak, hanem a gyakorlati erkölcsi életre vonatkoznak. Szabó Ferenc, városi főjegyző. RÉGISÉGEK. Bessenyei Györgynek egy eddig ismeretlen műve. (Folytatás.; Az urvacsorájdnalc titka a kenyérlen és csudája a Krisztus testében. ' Majd elindulok vizsgálni, mi a titok a kenyérben, mi a csuda az Urnák testében, hol a szem változást nem lát, a tapasztalás nem talál, de a lélek hiszi, melyben a természet bizonyságtétele nélkül hitnek származni, örökös lehetetlenség. Lássuk, mi az az urvacsorájában, a mit e világnak fényes része és az emberi nemnek legbölcsebb, legszentebb osztálya itt Európában, majd ezer esztendeig hiszen már egy pihőben. Mely dolgot a magát felfedezett egeknek minden szentségében felöltözteti ós vallásul erőszakkal az értelem nyakára tolt. Mindig a tudósok, e világi bölcsek vádoltatnak hitetlenséggel, vallásrontással, kik csak a természet világánál vakoskodnak, hol elméjök örökös tévelygésre van átkozva. Tekintsük a kinyílt egeknek titkai által megvilágosodott híveket is, ós fontoljuk, melyik jobb, ugy hinni-e mint következik, vagy ugy nem hinni? Ne mondjuk, hogy a ülozofus nem tévelyeghet, de azt se állítsuk, hogy valamit az emberek e földön vallás gyanánt hisznek, mind mennyből alászállott igazság volna. Ne kissebbitsük magunkat azért, ha egyet nem érthetünk is. Könnyű az embernek kölcsönbe egymást bolondnak mondani, de ez egyik félnek sem emeli méltóságát, hanem csak azt próbálja, hogy az ember nagy korában is lehet eszetlen, alacsony és makacs gyermer. A mocsok tudod nem ok. Felelj! Győzedelmeskedhetsz a suton hozzád köszörült társaiddal együtt azokat nevetvén titkon, kiknek nyilván eleibe állani nem mersz. Megfeszült torokkal kiáltod ugy-e hogy a vallást rontják? De tudod-e szent rokon, hogy mig vallásod divatjában volt, mikor az emberek minden csudát, rendelést rakásra hittek, egyik kezében örökké gyújtogató üszköt, a másikban pedig öldöklő fegyvert tartott? Köszönd a világbölcseknek, hogy most gondolatodért elevenen meg nem sütnek, ós a hármas keresztnek békói lábadon nem zörögnek. Mégis C3ak a filozófusoknak jut az esztelenség mindig osztályba. Gyere velem, a világi tudósokat már megitólted, lássuk az egeknek bölcseit is. Megvéknyult a hit, azt mondod, én pedig vastagabbat mutatok neked a bihari havasnál. De megállj, móg kérdés ha lehet-e világi embernek az oltár titkaihoz közeliteni szentségtörés nélkül? Olyan halandónak, ki valamit az oltári szolgák mondanak neki, belső világát magában eltörölvén, érzéketlenen, vakon siketen hinni lelkének örökös elvesztte mellett köteles ? Kinek idvessége is oly feltétel alatt adatik meg, ha lemond róla, hogy ember, ós hitében nem gondol, nem eszmél nem fontol. Ki fogadást teszen, hogy a természetnek minden ösztöneivel, bizonyságtételeivel egyetemben, ekklézsiai rendelésekké változik, nem kívánván istenéről is 102