Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-11-01 / 44. szám

mokban is a felekezeti jelleg gátolta azt, hogy a hittudomány szabadon tanittassók ; a felállítandó egyetemen sem lenne haladás, szabad mozgás, ha az a felekezeti hatóság alatt állana. A theologia általában véve igen is az egyetemre való, mert tudomány, és csak az egyetemen adható elő szabadon; de itt szükséges is, hogy előadassák, mert a hol a theologiai karok elválasztatnak az egyetemtől, ott az ultramontanismus terjed és izmosodik; ott oly papok nevelkednek, kiknél az állam másodsorban az egyház mögött áll. Oly theologiai kart kiván tehát, mely ne álljon az egyház hatósága alatt. D a p s y László hosszabb beszédben az egyházi szervezet javítása és az anyagi helyzet jobbulása közt levő összefüggésről szól, és az anyagi érdekekre gyakorlandó közvetett hatás végett lehetőleg terjeszteni kivánja Szász K. beszédét külön kinyomatás utján. Yégül nem annyira javaslat — mint inkább csendes panaszkópen felhozatván, miszerint e fentebbi elősorolt bajok megorvosolhatása érdekéből mily nagy szükségünk volna domestikára, s hogy ez létesülhetne, conventre, — határozatkóp kimondotta a közgyűlés a következőket: Igyekezzenek az egylet tagjai saját körükben oda hatni, hogy minden egyházmegyében állapittassók meg egy a helyi viszonyokhoz mért minimál lelkészi fizetés; szerveztessék mindenütt a lelkészi gyám- és nyugdíjintézet; a középtanodáknál a vallástanítás vezettessék oly kezek által, s oly irányban, hogy általa a vallásosság és egyháziasság érzete az ifjúság kebelében lehetőleg élesztessék ; s végül hogy a pesti országos egyetemen protest. theologiai íakultás is szerveztessék. Végül az uj választás megejtetett, elnökül Fördős Lajos, titkárul Kovács Albert ismét meg választattak, valamint az igazgató választmánynak is a régebbi tagjai legnagyobb részben. Farkas József. Válasz V . . . . urnák „a f.-borsodbólra" tett megjegyzéseire. E lap 40-ik számú „belföld" cimü rovatában Vigil álnév alatt egy cikk jelent meg „észrevételek a f. borsodbólra," mely cikk monstruosus színben mutatja fel a bóldvasajómelléki lelkészkör vezér-elveit, s irigy bizalmatlansággal kel ki annak, e lap hasábjain ismertetett alapszabályai ellen. Nem birja megemészteni kölönösen a 2-ik szabályt, melyben a kör céljául „az önképzést, a társulati szellem ébresztését, az e.-megyére teendő indítványokat, s kétes értelmű kérdések feletti eszmecserét tűzi ki megvitatás tárgyául." E pontban foglaltatik pedig a kör életfeltétele; de nem ugy mint cikkiró inyenc-szagu gondolatai fogják fel; mintha a kör tagjai az önképzés eszméjét a testhizlalás rendszerében helyeznék, vagy találnák fel, hanem ugy, hogy ha bár nem tart is a körtagok közül, egyik vagy másik, a cikkiró kívánalma szerint, világraszóló talpraesett eszmenyilatkozatokkal gazdag tudományos értekezéseket ; de szerény körében igen is beölel minden lelkészi hivatalra tartozó elméleti munkálatot; de különösen a gyakorlati tér az, melyen kiválólag mozogni akar, eszmecsere utján kívánván megoldani az e téren felmerülő gyakran homályos kérdéseket. Látja Vigil ur! ez a célja azon lelkészkörnek, mely felett már előre, mielőtt életképességéről meggyőződött volna, sietve meghúzza a halálharangot. Legyen türelemmel! meg fogja látni, hogy azok az ön által gúyolt celebritások tanulni fognak, mert akarnak, és összejövetelük célja nem az leend, mint Ön gunyorosan állítja, hogy marha- ós széna- eladásról dissertáljanak. Valóban roszakaratu gyanúsítás ! Egy testületet már a kezdet kezdetén elítélni azért, mert életjelensége első nyilatkozatánál még egészen meg nem izmosodott; pedig az ilyen bölcs tanácsadó s gyakorlati egyénről, mint a minőnek V . . . . ur látszani akar, mindenki méltán feltételezné, hogy tud már annyit, miszerint a gyümölcsözés csak bimbózás ós virágzás után, és igy nem egyszerre, hanem időmultával szokott bekövetkezni. És még is mit tesz V . . . . ur ? bár cikke első soraiban akként nyilatkozik : „nem hiszi, hogy valaki jobban örülne, minden oly esemény felett — mint ön — a mi akár általában, akár részben haladást jelez egyházi életünk terén," nem tartja obseurantismusnak sértő célzataival, s csúfondáros jóslataival bevágni, egy az Önképzés céljából alakult kicsiny társulat tovább haladásának Ösvényét, mielőtt az hasznos tényezővé nőné ki magát, az egyházi élet terén. Azzal vádolja továbbá V . . . ur a kort: hogy a 3-ik §-ban kimondja ugyan, „hogy nem hivatalos színezetű, még is a 6-ik §. szerint az egyházmegyén képviselteti magát." E pontban jelzett észrevételei némileg az igazság látszólagos színét hordják magokon, mert ugy tetszik, hogy e két pont össze nem egyeztethető s teljesen kizárja egymást, de felvilágosításul kijelentem: hogy a megbízott képviselők nem hivatalos állást foglalnak el az e.-megyén, hanem megjelennek ott, hogy a körben már elébb megvitatott elvi kérdések feletti döntő tanácskozásra az e.-megye figyelmét felhívják, vagy más, a lelkészet körébe tartozó korszerű indítványokat terjeszthessenek fel. E szerint az a feltevése V . . . . urnák, „hogy minden tag képviselő,- s mint ilyen kötelezve van minden gyűlésen megjelenni, s ott disponálni, merő ráfogás, s alaptalan koholmány. A 7-ik §-ra az a megjegyzése V . ... urnák hogy ilyen körnek c^ak jó házigazdára van szüksége.",Mire jegyzi ezt meg ? A kifogásolt alapszabály idézett §-sában ez áll: „a körnek van egy elnöke és egy 'jegyzője". A t. olvasó figyelmét felhívom e legikára, mely nagyon hasonló ahoz, mintha valaki igy okoskodnék : mivel a föld északi és déli sarka be van horpadva, tehát Formóza szigetén nagy meleg van. A 8-ik §-t szintén kifogásolja V . . . ur, azonban egészen másról beszél, mint ami e §-ban foglaltatik. A 98*