Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-11-01 / 44. szám

lehessen térni amaz érdem elmondására ? Különben ismételve megjegyezzük, hogy e gyanúsítások a világért sem a mi részünkről származnak. Nekünk kicsinyes gyanúsításokkal se okunk, se kedvünk boszantani egy tiszteletre méltó tanári testületet. A fenebbiekkel egyszerűen csak jelezni akartuk, hogy az említett expectoriatiora semmi szükség sem volt, s hogy ha az lenne annak célja amit mi nem hiszünk, miszerint jóhirnevet szerezzenek általa az intézetnek, e célt aligha fogják vele elérhetni. Egyébiránt még azt is ki kell jelentenünk, hogy mi a magánóraadásnak jelenlegi viszonyaink közt nem vagyunk annyira ellenei, s nem tartjuk azt a tanulókra nézve erkölcsileg oly rontó hatásúnak, mint a selmeci tanári kar. Mint oly sok intézmény sorsa, ugy ezé is attól függ, kik és hogyan alkalmazzák és érvényesítik azt. Különben nem itt a helye e tárgyról értekezni. 30) A rozsnyói ev. kerületi nemzeti fogy in -násium értesitvénye. A jelentést, — melyre csak az a megjegyzésünk, hogy kissé részletesebb is lehetne, miut amilyen, — az idén elhunyt dr. Pelech Jánosnak, a gymnásium 37 éven át volt igazgató tanárának életrajza előzi meg. A tanári kar, nem számítva a melléktanitókat, 8 tagból állt. A taneszközök a lefolyt évben is szaporodtak , de hogy miféle gyűjteményei vannak az intézetnek, s hogy egy-egy gyűjtemény hány darabból áll, ezekre az értesitőben feleletet hiába keresünk. Legalább azt szeretnénk tudni, hogy létezik-e az ifjúsági könyvtáron kivül a főiskolának magának is külön könyvtára ? A convictusban és az alumnaeumban 57 tanuló nyert élelmezést. Az ösztöndijak, jutalmak, az intézet részére begyült adományok összegezve nincsenek. Az ösztöndij-alapitványok száma — saját számitásunk szerint — 11, nagyobbrészt 500 ftosak. Az ösztöndíjakon kivül segélyeztetett még 27 tanuló tandijelengedós, 7 a tápintózeti dijból való elengedés, 2 ingyen szállás, 10 magánoktatás által. Az év elején beirt tanulók száma 157 volt, kik közül 9 magántanuló ; vallás szerint 109 ág., 25 helv., 5 r. kath. 1 g. kath., 17 zsidó; nemzetiség szerint 100 magyar, 36 német, 20 szláv, 1 francia. Mivel végezzük be a valláserkölcsi oktatást a népiskolában ? Ha a tanulónak a második folyamban, t. i. Jézus történeti személyében és tanában alkalma volt megismerkedni a tulajdonkópeni keresztyénség tartalmával most szükség lesz az utóbbi sorsát az egyházi történetben tárgyalni. Ezideig az egyház történelme a népiskolákban legfeljebb adatszerű kivonatban, száraz számokban ós nevekben, amúgy mellékesen a káté függelékében adatott elő. Az pedig nem elég. Az egyháztörténet mutassa meg: hogy a keresztyénség mikóp fejlődött ki csekély kezdetből nagy hatalommá, az előbb parányi mustármag terebélyes fává, mely az erkölcsöket nemesbité, a mivelődóst elősegitó; mutassa ki, hogy majd megfosztatván a keresztyénség a szeretet s szabadság szellemótől, mikép fajult el külső és üres formákká; majd ismét, hogy emberi aljas szenvedély által mikép használtatott fel eszközül a népek eluyomatására, a legdühösebb ellenségeskedések, vérengzések előidézésére; mutassa ki másrészről, hogy dacára a középkorban eláradt nagy sötétségnek, miként tör magának utat a világosság, miként segíttetik ez diadalra az oly lelkesült férfiak vezetése mellett, kik életüket s vagyonukat nem kímélve, készek valának Jézus szolgálatában bárminő áldozatra. Helyesen ir Lttben *) az egyházi történet ezen utóbbi feladatáról : „Die Kirchengeschichte lehrt in augenscheinlichster Art, dass die Wahrheit zwar verdunkelt, entstellt, niemals vernichtet werden kann. Darin liegt ihr vornehmster Werth für den Raligionsuuterricht. Ausserdem bietet sie aber auch manches schöne B e i s p i e 1 von Glaubensmuth von 0 p f e r w i 11 i;g k e i t zur Wahrung der höchsten Güter dar, das mit eben so grossem Nutzen zur re~ ligiösen Bildung der Jugend verwandt werden kanu, wie die biblischen Geschihten. Die gute Wirkung frommer Charaktere wird nicht durch die Zeit bedingt, der sie angehören, sondern haugt einzig von ihrer Güte selbst ab." A mi azon módszert illeti, mely az egyháztörténet előadásánál követendő, utalok azon paedagogikai kívánalmakra, melyek általában a történelmi oktatásnál szemmel tartandók. E szeriut elkerülendő lesz az oly „egyháztörténet dióhéjban", mely egynehány lapon empán számokat és neveket közöl, „miáltal az e^ész tanítás elvesztve értelmi és érzelmi, általáu jellemes hatás'it, kiválóau emlékezeti tanulmánynyá fajul."**) Az egész egyháztörténelem összefüggő pragmatikus előadására a népisko • Iában időm és alkalmam nem lóvén, szorítkozom tehát oly hű ós concrét életképek tárgyalására, melyek leginkább alkalmasak az elébb érintett ós az egyháztörténet céljából folyó igazságok visszatükrözésóre. Ezen egyháztörtónelmi életképe kel bevégzem a vallás-erkölcsi oktatást a népiskolában Ha visszatekintünk az általam kijelölt tantárgyakra, ugy talán többféle ellenvetésekre lesznek készek elleneim, kik a vallásoktatásnál a régi járszalagon járnak. Lesznek kik hibámul róvják fel, hogy a bibliai történeteket, kivált az óítestamentombelieket eléggé nem méltattam. Előttem, célomhoz képest a bibliai történetek nem absolute, hanem csak annyiban bírnak értékkel, mennyiben a paedagogia kívánalmainak megfelelvén, alkalmasak a gyermek valláserkölcsi érzelmeinek ébresztésére, és fejlesztésére. Már az első folyamban feltalálhatók azon ó testamentomi történetek — szám szerint 12, — melyek az utóbbi követelésnek megfelelnek, kihagyván mindazokat, melyek módszeresen nem tárgyalhatók, s elfogadom az aug. 13—18-ikán Kolozsvárott tartott tanitóegylet tótelót: „Aus den wenig verweudbaren Geschichten des altén Tes-*) Der Religionsunterrichfc in der Volkssohule nach der For derungen der Paedagogik und den freieren prot. Ansehauungeu den G-egenwart. 20. \I ,;/(,- r L L 1,7 1 in. G i'c füjet.