Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-25 / 43. szám

Ezen esetben kérdés, kik az utóbbi boldogok ? Az idézett miniszteri intézmény szerint azok, kik az 1868. évi 40 tc. 44. §-a alá tartoznak. Ide pedig, ha jól tudom, azok tartoznak, kik a hadi szolgálatra mindenkorra alkal­matlannak találtattak, vagy a harmadik korosztályban a sorhadi szolgálattól ideiglen fölmentettek, mint az özvegy anyának egyetlen gyermeke, vagy a család eltartója stb. És ez igy, habár az egyenlőség korában nem mór egyenlő mértékkel, nem is egészen rosz, nem is egészen érthetetlen. Azzá, zavarossá teszi azonban a minisztéri­umnak előbb, valamikor ez év folytában sz. alatt kelt intézménye, melyben ugyancsak az 1868. évi 40. tc. 44 . §.-sára hivatkozva, ezzel ellenkezőleg ez áll : „Az oly védkötelesek, kik a hadköteles kor harmadik osztá­lyát még tul nem haladták és4 be nem soroztattak és a védtörvény 44. §-sa szerint kijelölt osztályba tartoznak, csak is polgári hatósági engedély mellett nősülhetnek." Ugyanezen miniszteri intézményben azonban ez is foglaltatik: „A sorozó bizottság által mindenkorra had­képtelenekül elismert és az állítási lajstromból kitörlen­dőknek határozott egyének, ugy szintén a be nem soro­zott, azonban a harmadik korosztályból már kilépett had­kötelesek, továbbá azok, kik mint harmadik korosztályúak az ujoncállitó bizottság által fölmentettek, engedély nélkül nősülhetnek." És igy szabályul véleményem szerint ez állitható föl: általában akkor nősülhetnek a védkötelezettek, ha a harmadik korosztályból kiléptek ; kivételesen, ha az 1868. évi 40. tc. 44. §-sa alá tartoznak, akkor nősülhetnek, mikor a harmadik korosztályban a sorozáson által estek. Egy időben ez utóbbi megkülönböztetést nem igen vettük számba s csak akkor eskettünk engedély nélkül rendesen, mikor az illető a harmadik korosztályból már kilépett. Ezentúl azonban, még ugy nem járunk, mint a König Péter esetével, ha ugyan ezzel is járhatunk ugy, jó lesz különbséget tennünk. S én kijelentem, hogy alkal­milag teszek különbséget s ha roszul, ezennel felhívom azokat, akiknek több adatott, de különösen a magas mi­nisztériumot arra, hogy utasítson útba, ha rendre utasí­tani nem akar. Török József, ceglédi ev. lelkész. Véleményünk szerint a fentebb felállított szabály nem egészen szabatos ; másrészről mi az idézett minisz­teri intézmények között nem látjuk azt az ellenmondást, melyet t. cikkiró vél látni. Szerintünk különbség teendő: „a sorozáson való általesés," es „ az ujoncállitó bizottság által való felmentetés" között; p. o. egy valaki mint első korosztályú megjelenik a sorozóbizottság előtt, de mert gyenge mellű, vagy pedig más ily ok miatt nem soroztatik be. Majd megjelenik mint második, s azután mint harmadik korosztályú, s a ntebbi ok miatt egyik alkalommal sem lesz besorozva. Ei ől mondhatjuk, hogy mint harmadik korosztályú a soro :áson általesett. Ellenben egy másik, talán mert családfentartó, vagy egyetlen fia özvegy édesanyjának, általában mert a véd­törvény 44. §-a szerint kijelölt osztályba tartozik, folya­modik még a tulajdonképi sorozás megkezdése előtt az ujoncállitó bizottság elé, s ettől csakugyan felmentetik, és pedig ismételten mind a három korosztályban. Az ilyenre illik már szerintünk a „felmentés" szó. Az idézett miniszteri intézmény értelmében már, felfogá­sunk szerint ez utóbb érintettek engedély nélkül nő­sülhetnek azonnal, mihelyt a harmadik korosztályban az ujoncállitó bizottság által felmentettek; ellenben azok, kik a harmadik korosztályban a sorozáson csak ál­talestek, azok még ha a 44-ik §. quadrálna is reájuk, de annak rendi szerint felmentésért nem folyamodtak, csak azon év. dec. 31-ike után ; ha azonban az olyanok, kik' a védtörvény 44. §-a szerint kijelölt osztályba tartoznak, nősülni akarnának, előbb is, p. o. 20 21 éves korukban, vagy épen mielőtt életkoruk 20—ik évébe léptek volna, az ilyenek tartoznak e célból a polgári hatóságtól enge­délyt eszközölni. Szerk. ISKOLAÜGY. Iskolai értesitők. 25) A nagy enyedi Bethlen-fötanoda értesitője. A terjedelmes értesitvényt Garda József igazgatótanárnak tanévet bezáró beszéde előzi meg, melyben miután felem­ii ttetik, hogy a mult évben Elekes Károly és Lőte Lajos, valamint Székely Ferenc segédtanár rendes tanárokká vá­lasztattak s miután azon, a főtanoda gazdasági ügyeinek administratiójára nézve fontos, és — szerintünk is — igen üdvös változás jeleztetik, mely szerint a közvetlen tanari vagyoninspectorság meg lett szüntetve s egy külön fizetéses gazdagondnoki állomás szerveztetett és töltetett be Bogdán Lajos ur személyével: az igazgató ur áttér a tanuló ifjú­ság magaviseletének ecsetelésére s —horrendum dictu - -azzal a különös tény registrálásával lep meg bennünket, hogy a középtanodából két gyermeket communisticus tények miatt a tanári kar kénytelen volt kizárni. Meny­nyiben van e kifejezésnek helye ott, ahol két gyermeknek kihágásáról van szó, lett légyen e kihágás lopás vagy más egyéb — annak megítélését a tudós tanár úrra bizzuk; annyi azonban tény, hogy még azon esetben is, ha e kifejezés megállná helyét, épenséggel nem alkalmas arra, hogy átmenetül szolgáljon a communismus és reálismusról tartott komoly, tudományos, 9 hasábra terjedő értekezésre. Ha az igazgató ur e tárgyakra nézve el akarta mondani nézeteit, — amelyek közt — közbevetőleg mondva — az egy-két túlzott mellett van elég helyes és józan nézet is, — tehette volna ezt önálló, külön beszédben s nem kel­lett volna beleerőltetnie az igazgatói jelentés keretébe. Az említett értekezés után folytatja az igazgató ur jelentését, melyből kiemeljük a következőket. Az iskolai elöljáróság azon ujabbi határozatának megfelelőleg, mely szerint min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom