Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-18 / 42. szám

esni a csecsemő éveken, mint az alsóbb tehetségüeknek, azzal a különbséggel, hogy amazoknál a fogzás, az ifjúság és tevékeny érettség kora hamar beállott. Renan azonban máskép vélekedik, s azt tartja, hogy az árják és sémiek eredeti nemességet és tisztaságot hoztak magukkal a világra, amit az idegen népekkel való érintkezés közben veszítettek el. Azt mondják, hogy az árja és sémi törzsnek egy ága sem volt vad állapotban, mert a végtelen haladás csiráit magukkal hozták; másfelől a banditáknak, kiket az alsóbb rendűek közé helyez, a mathemetikára ós astronomiára több tehet -séget tulajdonit, mint az árjáknak ós sómieknek, amely tételben az is kimondatik, hogy a tudományos fejlettség régibb, de alsóbb rendű is, mint az egyéb. Ámde Renan ezen nézeteit megingatja egy ma már átalános érvényű elv, a kifejlés (evolutio) törvénye. Az élet és a történelem tág birodalmában nem csakhogy semmi sem lesz, ammek kezdete nincs, hanem minden felsőbb rendű felteszi az alsóbbrendüt. A szerves lények világában egy nagyszerű fokozatot látunk a növényektől az emberig ; az állatok föltételezik a növényeket, és a geologiai időszámításban a legbonyolultabb szervületek legkésőbb állottak elő. Minden faj egyede csirából származik, és rendre kapja meg szerveit és képességeit. Az állati életben szintén megtaláljuk a kifejlés változhatatlan rendjét: a legfényesebb (emberi) tehetségek legkésőbb állanak elé; s bogy előállhassanak, az alsóbb rendű szükségeket és vágyakat kielégítő tehetségeknek készen kellett lenni. Az egyes ugy mint maga a faj, bonctani, erélyi- és szerkezetmüködési régisége szerint játszik szerepet. Ez a törvény az, melyet Renan nem vett számításba, mert ha vad állapot alatt azt értjük, midőn az ember anyagi és szellemi tőke hiányában kizáróan fizikai szükségeire gondol, nincs törzs, mely ezen az állapoton át nem ment, s tebetékeinek a fejlődése lépésről lépésre ne haladott volna. A mathematikai és astronomiai müvek, a helyett, hogy kezdetlegesek voltak volna, a tudományos vizsgálódásnak oly nyilatkozata, melyet hosszú kifejlés előzött meg. Végül a faj nemessége és tisztasága, psychikus szempontból a képesség nagyobb fokánál egyebet nem jelenthetvén, teljességgel nincs bebizonyítva, hogy a különböző érülközések még a kiváltságolt családoknak is hasznára ne váltak volna. Renan müvének, anthropologiai és históriai átalános becsén kivül még két érdeme van. Egyik az, hogy a történelemből kihagyta az a-priori fllozofiát és az absolut esizmóket. A fiiozofia subjectiv vagy metafizikai irányát az objectiv vagy kísérleti (tapasztalati) irány váltotta fel, mely midőn az egyes tudományok bölcsészeti elveit magába kebelezi, a positiv fllozofiát alkotja. Ha a tapasztalati alapon kielmélt törvények a gondolat ós a tett világát összekötni, áthidalni segítenek, a fiiozofia nem egynehány kiválasztott ©gyén kedvtöltése vagy kíváncsisága végett foglalkozik a legmagasb kérdésekkel : hanem a komoly munkának, nagyküzdelmeknek, mélyreható forradalmak nagy tanítója, szóval az emberi tökély nagy mestere lesz. Nincs semmi, ami elvehetne akár a filozófiától, akár a természettudományoktól ezt az éltető és megszentelő társadalmi jellemet. Kiszáradna a gyökerök, ha legutolsó porcikáig nem az emberiség kítafa érdekeit szolgálnák Elveik behatolnak az életbe, a tudományba : harcra kerekednek a theologiai ós politikai fogalmakkal, s azokat bírálják és igazolják. A történelem eléggé bizonyítja, hogy a hol a fiiozofia ós a természettudományok elő nem haladnak, a dolgok egy helyben és mozdulatlanul maradnak; ahol pedjg emelkednek, minden mozog ós velők emelkedik. A velők összeférni nem tudó hatalmak meg is kisérlették sokszor pályájok elé gátakat vetni ; de az emberi nem szerencséjére a megszorító rendszabályok mindig gyengébbek voltak, mint a szóban levő tudományok expansiv ereje, s köztük és a társadalom közt való kölcsönhatás szüntelenül szükségesebbé és láthatóbbá vált. Másik nagy érdeme e műnek a ragyogó stíl, az a cicerói lumen dicendi, mely egy könyvre az ami tájékra a napfény. A stil közvetítő a tudományosság elvont vizsgálódásai és azon tömeg közt, mely mindennel tisztába akar jőni. Valóban ha létezik az elvont gondolatnak magas ós magasztos köre, az egyátalán nem lehet az értelmi ascetismus menhelye. A magaslatra felvivő ut hosszában sorakoznak a különböző szellemek ; az ő közvetitésökre száll alá az eszmék és az alant fekvő tértermékenyitő fölfedezések nagy folyama. Nagy tévedés volna azonban azt hinni, hogy azok csak adnak anélkül, hogy vennének; távol legyen! a termékenyítő elemeket az alapul szolgáló térnek köszönhetik. A tudomány, a bölcsészet és az értelmiség az egész világ közős öröksége és mindenki komoly munkájának az eredménye. Oly körforgás ez, mely meg nem áll, s melyet szabályos játékával az emberiség szive tart fenn. Ez adja a nagy szellemnek az erélyt ős biztonságot, ez távolítja el a magát egyedülállónak tartó gondolattal járó kételyt. Az egyedi élet célja, mihelyt öntudatra emelkedik, a közös életnek bővitése és szépítése. A letűnt nemzedékek ösztönszerűen vállalkoztak erre a nagy tisztre; a jövő emberöltőknek önelhatározással ós tiszta tudattal kell a társadalmi kötelesség keresztjót vállukra venni. Ez az a kötelék, a mely erőset ós gyöngét, kiváló és közönséges szelleműt, az emberi nem savát és alakját egybefűzi ós egészséges solidaritás által az illuzórius elszigeteltség csalóka kedvteléseit messze űzi. Pelméry Lajos. BELFÖLD. Miért nem folytatom ? vagyis: egy kis tanulmány, csupán az életből. Ezelőtt tiz évvel egy kis polémiám volt az akkor még fennállott helytartótanács előtt. N. plébános és püspöke által bizonyos vegyes vallású jegyesek egybeadása