Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-11 / 41. szám

esperes tart egyházi beszédet. Isteni tisztelet után a gyűlés tagjai a tanácsterembe vonulnak, s az elnöki megnyitás után megkezdődik a tanácskozás. Mint rendes folyó ügyek tanácskozás alá jönnek: a titkári jelentés az egyletnek és fiókegyleteinek két évi működéséről; a már felkarolt missiói állomások ujabb segélyezése; az irodalmi ós humanistikus célú bizottságok jelentése, valamint a fiókegyletek és egyesek által netalán teendő inditványok és a pénztári kimutatás a lefolyt három évről. Végül az alapszabályok 13-ik pontja értelmében e gyűlés feladata lesz az egyleti választmány székhelyének a következő, három évre mégha'ározása, az elnöknek és 30 tagu választmánynak egy évre, s a titkárnak és pénztárnoknak három évre megválasztása. Az egyházat közvetlenül érdeklő napi kérdések hosszú sorában főhelyet foglal a vallási és erkölcsi élet, valamint ajvallás- és erkölcstudomány egymáshoz való viszonyának megoldása. E tárgyról felolvasást tart dr. Kovács Ödön. Nem kerülhette el figyelmünket, hogy Európának mindenik felekezeténél, s hazai prot. egyházunkban is az ujabb időben jelentékenyen megfogyatkozott a papnövendékek száma, s talán a minősége is; sőt hazánk egyes vidékein már a paphiány is beállott. Hogy mily veszedelem rejlik a vallás ós egyház ügyére nézve abban, ha kebelében az alkalmas igehirdetők száma megfogyatkozik : nem szükség bővebben kifejtenünk. A magyar protestantismusra nézve a sürgős napi kérdések sorába lépett e baj okainak kikutatása és eltávolítása. Nem lehetetlen, hogy az okok némelyike társulati uton is vagy talán csak ily uton megszüntethető, s e ponton szép tér nyilhat különböző egyházi célú társulatok munkássága előtt. E tárgyról felolvasást tart Szász Károly. Mindkét felolvasás egyszersmind nyilvános vitatkozás, s esetleg határozatok tárgyát fogja képezni. E tárgyak felosztatnak a közgyűlés két napjára, okt. 25. és 26 ikára, később közzé teendő sorozatban. A gyűlések helyisége a pesti ref. főiskola tanácstermelesz. Kelt Budapesten. 1874. szept. 16-án. Förd ős Lajos, alelnök. Kovács Albert, titkár/ * A rákospalotai reformátusok szép jelét adták vallásos buzgalmuknak s áldozatkészségüknek, amennyiben régi templomuknak egészen újjáalakítására s teljes felszerelésére e nyáron több mint' 10 ezer forinttal áldoztak. Midőn e szép tettet nyilvánosságra hozzuk, alig tudjuk, kinek tulajdonítsunk több érdemet, a derék lelkésznak-e, ki ernyedetlen buzgalommal fáradozott a mű létesítése körül? avagy áldozatkész híveinek, kik vetélkedve siettek meghozni áldozataikat az ur oltárára-? A csupa földmivelőkből álló egyház tagjai között volt, ki 500, volt ki 300 stb. forinttal, de nem volt egy sem, ki tehetségéhez mért összeggel ne járult volna a közteherhez. Csak igy vált lehetővé, hogy a kisded (alig 900 lelket számláló) egyáznak ma már csinos temploma, bádoggal fedett tornya, uj harangjai, remek szószéke s nyolc változatú orgonája készen áll s felszentelését várja, y—s. • Ismét egy egyházi lap vau készülőben. Tervezője a „Szabolcs" cimü vidéki lap szerkesztője, Lukács Ödön. Hogy szükség van erre a lapra, azt Lukács ur azzal bizonyítja, hogy a prot. lelkészek legnagyobb többsége vallásos gondolkozására nézve azon párthoz tartozik, melynek ez idő szerint Magyarországon közlönye nincs és ez a középút az ultra-orthodoxismus és a nihilismus között. Mennyiben indokolt s miféle statistikai számításokon alapul a „Szabolcs" szerkesztőjének ez állítása, azt kutassa, akinek kedve van hozzá; mi csak azt a kérdést vagyunk bátrak kockáztatni: valyon hát név szerint miféle párt az, a mihez a lelkészek „legnagyobb többsége"(!) tartozik ? Szeretnők azt tudni már csak azért is, mert meglehet, sőt több mint valószínű, I ogy annak a pártnak a most létező 6 egyházi lap közt van már képviselője, s ez esetben a tervezett közlöny legalább is fölösleges. Egyébiránt, még azon esetben is, ha nem lenns hézagpótló, mí collegialiter üdvözölni fogaánk, mint olyan vállalatot, mely az egyházi irodalom álénkitésér ha mással nem, már csak létezése által is befolyással leend. jj^T" A dunamellóki h. h. egyházkerület őszi közgyűlése nov. 11-én veendi kezdetét, azt megelőzőleg: 10 ón lesz a papi vizsga. IRODALOM. • Első oktatás a földiratban. A népiskolák középosztályainak |használatára irta Gáspár Ignác. 10 fametszvénynyel. Budapest. Tettey N. és tsa. Ára 36 kr. Eltekintve a munka belbecsétől, melyre nézve nem akarjuk minden indokolás nélkül kimondani, hogy silány, indokolásra pedig ez úttal nincs terünk, nem hallgathatjuk el az állítólagos szerzőnek naivságát, melylyel a közönség előtt ugy akarja magát feltüntetni, mint a nevezett munka szerzője. Az előszóban ugyanis ez ári: A jelen könyvecske német dolgozata előbb jelenhetvén meg a magyarnál, a külföldi és ausztriai paedagogiai sajtó már kimondta kedvező véleményét fölötte, ugy hogy némi megnyugvással bocsájthatom közre az eredeti (!?) magyar kiadást." Ez a megnyugvással közrebocsájtott eredeti magyar kiadás pedig nem egyéb, mint a Bőhm J. által irt „német dolgozatnak" forditása.Hogy lehet valami eredeti és mégis fordítás, ezt csak Gáspár Ignác naivsága mondhatja meg. Ennek a naivságnak róható talán fel az is, hogy az „eredeti fordító" Debrecent megteszi Biharmegye, Szabadkát Bácska fővárosának, beszél a Csajkás kerületről stb. stb. * Magyar prot. egyházi szónoklatok. Ünnepi, alkalmi, közönséges és gyászesetekre. Irta Gyöngyösy Sámuel, nagy kállóiref. lelkész. Első füzet, Miskolc. Fraenkel B. tulajdona. Bolti ára 1 fi. 80. kr. Reméljük, akadni fog a lelkész urak közt, aki ezen, a gyakorlati lelkészet körébe vágó mun'át, lapunk hasábjain kellően méltatni fogja.