Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-11 / 41. szám

muzeiim gazdagon föl van szerelve A testgyakorláshoz szükséges eszközökkel az intézet teljesen el van látva. — Az elemi iskolákról szóló jelentés szintén igen alapos és részletes. Az elemi iskolák száma 27 (ide nem számítva 3, az elemi iskolák felügyelőségének hivatalosan be nem jelentett tanyai iskolát); ezek köziil fiiskola 12, leányiskola 8, tanyai iskola 7. A fiu-tanitványok száma 1051, a leányoké 686 volt. A tanitók külön tanítói könyvtárral bírnak, mely 239 kötet könyvből áll. A törvényben előirt taneszközökkel minden iskola föl van szerelve. A testgyakorlás eddigelé csak egy iskolában taníttatott, jövőre azonban, ha a város különböző pontjain lesznek majd testgyakorló helyiségek, minden iskola növendékei nyernek oktatást a tornászatban. Faiskola 18 iskolaház mellett van. Az ismétlő iskoláztatás csak a mestertanulókra terjedt ki s a város 7 különböző pontján 7 külön tanitó részéről 163 növendék nyert oktatást. A felnőttek oktatása tekintetében a jelentés hanyatlást jelez. E rövid ismertetésből is láthatja tehát az olvasó, hogy a hódmezővásárhelyi ref. egyház körében az iskolaügy a mult évben sem hanyatlott, sőt inkább előmenetelt tett, ezért annál comicusabbnak tűnik fel a jelentés komolyságával különben sem összeférő ama versszaknak a tudósitvány zárszavában történt idézése: Rosz időket élünk ! Rosz csillagok járnak ! r JL CA -jf^kmm* A sémi népek civilisatiója es monotheismusa. Renan Ernőnek régebben megjelent, s az Institut által koszorúzott nyelvészet-történelmi müvéről (Hístoire génórále et system comparó des langues sémitiques) érdekesen értekezik Littré, a pozitiv filozofia nagyhirü képviselője Franciaországban, „La Science* cimmel mult évben m egjelent essayi egyikében. A vallástudományra kiválóan fontos értekezés főbb pontjai a következők. I. Szerzőnk (Renan) nyelvtani anyagot tárgyal ugyan, de általa igen érdekesen rá tud vezetni a legfinomabb psychologiai problémákra,} művészi irálya a gondolattal együtt emelkedik s utoljára azt veszszük észre, hogy minden erőködés nélkül, a történelem magaslatain járunk, s a legmagasabb szemlélődésekbe merültünk. A nyelvtudomány végtelenül hasznos segédje a történelemnek és filozófiának egyiránt. Ennek a segédszervnek élete az összehasonlító nyelvészettel kezdődik. És ez igen természetes; mert a régieknél história elbeszélő volt az emberiség fejlődése szükségképi láncolatának fogalmára nem emelkedtek, és igy az anyagot sem gyüjthették rakásra, a miből azt a törvényt lehozzák ; másfelől egyátalán nem érezték, hogy a nyelvek mily rendkívül becses történelmi adalékokat tartalmaznak. Régen a történelem kutforrásai a szájhagyomány, a könyvek (okmányok) ós műemlékek voltak. Legszűkebb körű ezek közt a szájhagyomány, mely sohasem terjedhett ki évek hosszú sorára ; mert mihelyt az évsorozat nő, a tények és az idő összezavarodnak. Biztosabbak és tágabb körűek a könyvek, melyek azonban a múltba visszamenve mind ritkábbak lesznek s még csak megőszült időkhöz sem ériünk, még csak a Homer vagy Mózes, a Zoroaster vagy az Védák korában vagyunk, s ime a könyvek száma alig egyre olvad, mely magános árva fáklyaként világit a régmúlt idők sötétében. Legmesszebbre szólnak a műemlékek. Midőn a Genesist irták, midőn Homer költeményeit énekelték, midőn Zoroaster a törvényt hozta, mikor a veda-hymnusok az árja családapa tüzhelyónek lángját magasra lobogtatták: a tömérdek pysramisok, az egyptomi templomok és királyi paloták mint valamely óriási sétány azelőtt már jóval körülszegték a sötét és termékenyitő Nilus partját. Yan azonban az emiitett forrásoknál a történelemnek egy messzebb ható kútfeje: a nyelvek, a történelemelőtti időknek oly tanúi, mint, az ásatagok a vizözönelőttieknek, melyeknek szigorú meghányása biztos és meglepő fogalmakra vezet. A sémi nyelvcsaládban legmodernebb vallási szempontból az arabs, melyen Mahomed kezdett irni. A prófétát megelőző korban csupán néhány darab költemény létezett. 'Való, hogy Arabiában sokkal régebben, mondhatjuk ismeretlen idők óta beszéltek arabul; de ennek a nyelvnek mély álma és hosszas mozdulatlanságára köszönt be az éberlót mozgalmas korszaka, s állanak be az arabok azon népek sorába, melyek képzelnek, gondolkodnak és irnak. A syr idiom szintén régi, mint beszédre használt nyelv, de mint irodalmi közeg későbbi keletű, s emlékei a keresztyénséghez viszonyúinak, a mennyiben Syria egész az arab betörésig keresztyén volt. A syr nyelv akkor veszett ki, midőn az arab a fény korát élte ; mikor pedig a syr nyelv az irodalom színpadára lépett, a héber már megszűnt volt élő és produktív nyelv lenni. A héber nyelv tehát legidősb testvér a sémi nyelvcsaládban, s irott emlékei ezen néptömegnek legrégibb okmányai. (Azóta Babylonban ós Ninivehben,a Bibliánál idősebb ékiratu szövegeket fedeztek föl.) Az arabok oly vallást teremtettek, melynek sorsa egy darabig fegyvereik szerencséjében részesült; később azonban nyugat felé való minden expanzív erejét elveszítette. A tyrusiak az ókornak kiváló hajósnépe, s a karthagóiak az abc feltalálói voltak végül a héberek, ez a [teljességgel nem katona-nemzet, elsők inaugurálták a mono-