Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-04 / 40. szám

jesztette. A javaslat érdemleges tárgyalására a kerület külön gyűlés tartását vélvén szükségesnek, e végett jövő május havában egy rendkívüli gyűlés fog egybehivatni. Addig is, hogy a dolog érlelődjék, a javaslat az egyes egyházaknak megküldetett, nem kevésbé egy bizottság neveztetett ki, mely a tárgygyal behatóbban foglalkozván, véleményét a rendkívüli kerületi gyűlés elé beterjeszsze. Ez által a gyűlés nem csak időben fog nyerni, de avatottabban is tárgyalhatja, mit a dolog fontossága is követel, mert hihetőleg hosszabb időre szóló adótörvényt fog az egyh. kerület ez adókulcs-javaslat alapján elfogidni. Érdekes tudnivalók e javaslati munkálatból: kivettetett a köztanodai és képezdei pénztár érdekében : 13000 frt. Ez összeg megosztódik 11 esperesség és 5 szab. kir. városi gyülekezet, összes?n 162 gyülekezet kőzött. A kivetésben 5-féle módozat szerepel, — szemmel tartva mindég a népesség ós adóm ennyisó g; csak hogy mindegyig módozatnál más meg más arányban. Az 1-sö módozat szerint a 13000 frt kivettetnék 2|3-da (8667) a lélek számra, 1|,-da (4333) az adóra. A 2-ik szerint 3|5 (7800) a lélekszám-, 2/5 (5200) az adóra. A 3-ik szerint 4/7 (7429) a lélekszám-, 3/7 (5571) az adóra. A 4-dik szerint 5/9 (7223) a lélekszám-, 4/9 (5777) az adóra. Az 5-dik szerint x/2 (6500) a lélekszám , V2 (6500) az adóra. Miután az egyházkerület népessége tesz: 195,059 lelket, az adó 633,757 frtot: az első módozat szerint esnék egy lélekre 4.443, egy adóforintra 0.684 kr. ; a 2-dik szerint esnék 1 lélekre 3.999 kr, egy adóforintra 0.821 kr. a 3-dik szerint esnék 1 lélekre 3.809 kr., egy adóforintra 0,879 kr.; a 4-dik szerint 1 lélekre 3.702 kr., egy adóforintra 0922 kr. az 5-dik szerint 1 lélekre 3.332 kr., egy adóforintra 1.026 kr. Véleményem szerint a 4 első módozat kevésbé áll oly közel az igazság és méltán yoísághoz, mint az 5-dik. Mert az arány ugy van tartva mindenütt, hogy a nagyobb összeg a lélekszámot terheli, m ig csak az 5-dikben esik szintén oly mennyiség a lélekszám-, mintáz adóra. Ez a módozat tehát a fölvett módozatok közül az igazság és méltányossághoz legközelebb áll. Mert tény, hogy akinek több adatott, attól többet is várunk ugy az áldozat, mint a kötelesség terén. A bizottság még a kkor sem követett volna el igazságtalanságot, a tehetősebb egyházak még ugy sem lesznek túlterhelve a gyöngébbek előnyére ha 73-ot (4333) hoz javaslatba a lélekszámra, % (8667) az adóra. Érdekes még, hogy igy az 5-dik módozat szerint, melyet a legelfogadhatóbbnak találok, mi esik a legnagyobb és legkisebb esperesség, illetőleg gyülekezetre. Tolna-Baranya, mely számlái 46224 lelket s fizet kir. adóba 128,621 frtot, a javaslatban levő egyh. adókulcs 5-dik módozata szerint fizetne egyh. tartozás fejében 2859 ft. 70 krt. Zala, mint a legkisebb esperesség, mely 3934 lelket számlál s kir. adóba fizet 8300 ftot; egyh. tartozásba fizetne 216 ft. 10 krt. Az egész egyh -kerüíetbeu pedig, mint a legerősebb egyház P u c z i n c z (Vasi köz. esp.) léleksz. 5284, adómennyisége 14,701 frt., fizetne a többször emiitett módozat szerint egyh. adóba 326 frt. 90 krt. Veszprém (Veszpr. egyh.-megye) mint a leggyöngébb léleksz. 149, adómennyiség 847 frt., fizetne 13 frt. 70 krt. Mindkettő oly összeg, melyet az egyházak magok megerőltetése nélkül könnyen elbírnak. Még csak az az észrevételem, hogy Dem elégséges, miszerint a 13,000 frt. felosztásában az elfogadandó arányos fizetés, jobban adókulcs csak in genere esperesség- gyülekezetekre mondassák ki kötelezőnek. Le kell szállani az egyedig. A gyülekezetet alkotó hivek közt is e kulcs legyen a szabályozó. Különben, ha a legtöbb helyen ma is fennálló vétkes gyakorlat: a lélekszám arányában történendő kivetés tovább is meghagyatik: híveinken a legnagyobb anomaliát követjük el, ép mikor az igazságtalanságot, a ferde arányt kijavitni, egyenesitni akarjuk. Mert az adó fele részben a birtokot fogja nyomni az egyes tag mégis gyülekezetében a teher alul a régi abususnál fogva kibújhat: újra a szegény hordja a nagyobb terhet, annak vállait raktuk meg. Az uj adózási alap csak ugy lesz üdvös egyházunkra, ha gyülekezeteinkben a birtokossság is ezt a kulcsot fogadja el háztartási szükségleteinek kivetésénél, s nem vitatja : személy csak személy, nem veti okul: a birtok nem megy a templomba. Mondani fogják sokan; ez gyülekezeti ügy. Ebben az egyh-kerület nem határozhat. Legalább mint elvet kimondhatja. Bognár Endre s. k. ev. leik. ISKOLAÜGY. A debreczeni Figyelmező" utóbbi 9 és 10-ik füzetének végén Révész I. ur előterjeszti- rövid pontokban azon teendők sorozatát, melyek szerinte legközelebb a debreczeni főiskolát birtokló s kormányzó egyházkerületre vagy hítfelekezetre nézve várakoznak. E pontokból örömmel olvastufc, hogy Révész ur is a helyett, hogy folyvást a bécsi és linci békéket s a 26-ik artikulust emlegetné s olvasói figyelmét folytonosan a régi sövéuy védelmezésére s tataiozására irányozná, reá teszi kezeit a sebre, s felmutatja az iskoláinkban, vagy különösebben a debreczeniben levő hiányokat, s az ezek megszüntetésére teendő célszerű intézkedéseket, reformokat. Mi ugyan ezeket az év folytán nagy részben már elmondánk, talán ismételten is, igy p. o. épen legköze-