Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-13 / 37. szám

szont jogában állott egy általa támogatott iskolát megszüntetni. A fenntebbi fenntartás arra vonatkozik, hogy más okokból is lehet iskolát megszüntetni és akkor lépjen fel az egyetemes gyűlés. Ha a kerület nem érzi magát hivatva iskolát állítani, az egyetemes gyűlés nem parancsolhatja rá, hogy állítsa vissza. A n.-rőcei gymnasium mint ev. intézet nem létezik, miután a kerület megvonta tőle pártfogását. (Élénk helyeslés.) Mudrony azt állította, hogy nem hazaellenes dolog a magyar nemzetiséget gyűlölni; de aki ismeri a történetet, tudja, hogy az államalkotó magyar elem tartotta fenn a hazát; mikor a népfajok közt egyetértés volt, akkor a haza virágzott. Államellenes dolog tehát a haza magyar jellege ellen küzdeni ; szoros összefüggés van a magyar faj ós a haza közt, aki az egyiket gyűlöli, a másiknak nem barátja ; aki azt állítja, hogy a magyaroknak és tótoknak eltérő érdekeik vannak, az a haza ellen küzd. Végül arra utal, hogy a superintendentiák többsége mit határozott, és csak azt sajnálja, hogy e nagy fontosságú ügyben, mely az ágostai egyház ellen emelt hazafiatlansági vád bírálásánál első criterium, egyhangúság nem uralkodik, és igy teljesen nem érdemeljük meg a müveit közvélemény azon pártolását, mely eddig egyedül tartott fenn bennünket. (Taps.) A dunáninneni kerület a többi kerületekkel nem gyors, hanem olyan pedáns vizsgálatot akart, mely alatt a pedanteria betűje ölje meg a szellemet, a célt, melyet a vizsgálat kitűzött. Végül elfogadja a dunántuli kerület határozatát. (Élénk taps a magyar pártról.) Szontágh Pál áttérve az érdemleges tárgyalásra bebizonyítja, hogy a tiszai e, k. határozatában elő sem fordul a pánszláv szó, s ma valóban nincsen politikai pánszlávizmus, mert az orosz elvonta kezét róluk; úgyde pánszlávizmus az is, hogy a talajt készítik elő erre a politikai irányra, melyet pártolni nem a prot. egyház föladata. Azt mondták, hogy a vádlottakat, ha concrét vádak vannak, be kell csukatni; ez is megtörténhetik. Nem jő az ördögöt a falra festeni. Azt is állították, hogy „hazaellenes szellem" kifejezés furcsa, határozatlan. Igen, de: breve est iter per exempla. Ez a szellem igaz hogy el volt rejtve, de azért nyilván látható az mindenütt. A tót „nemzet"-ről beszélni a „nemzetiség" helyett ismét azon rosz szellem, melyről a miniszteii leirat beszél. Ezen szellem eléggé ismeretes, a prágai ünnepek évfordulója stb. megünneplésekor eléggé nyilatkozott e gyűlésen is. A ki azt gondolja, hogy ott foederativ viszony lehet nemzetiségek szerint, hol, mint Trencsénben, eltiltják a magyar nyelv használatát, az nem akarja, hogy az osztatlan Magyarország magyar szellemben kormányoztassák s az roszat akar s hazaellenes. A panszlávok rőcei emberei sem cáfolták meg a vádakat s ezért ő Cékus eljárását egészen helyesnek tartja s egyúttal kimondja, hogy a sz.-mártoni iskola ellen vizsgálatot akar kiküldetni. (Zajos helyeslés.) A trencséni esperességből valaki tiltakozni akart Szontágh vádja ellen, azonban a roppant zajban nem lehetett érteni. Majd Boér József hosszadalmas beszédben ajánlotta, hogy az országgyűlés kéressék föl az ügy elintézésére. E beszéd után Radvánszky A. azon indítványa, hogy még mindkét pártról csak kettő beszéljen, elfogadtatott. Dax ner József a rőcei pártfogóság hírhedt elnöke, 48-ban magyaréi! enességeért halálra itélt s később is sok izben compromittált egyén, ismételte a már fölemiitett formai kifogásokat, a gymnasium védelmére minden lehetőt elmond, Cékust vádolja. Bal t i g Frigyes liptó-sz.-miklósi pap szükségesnek tartja kijelenteni, hogy csak azért nem beszél tótul, mert sokan nem értenék meg. Felhozza, hogy a minisztérium tavaly még a superintendentia jelentése nyomán meg volt elégedve a n.-iőcei gymnasiummal és nem érti, hogy most miért változott meg oly gyorsan a helyzet. Megjegyzi, hogy a politikai meggyőződés nem canoni vétek és igy nem volt az egyházi hatóságnak oka a rőcei gymnasiumot megszüntetni; egyébiránt büszkeséggel emliti fel, hogy a rőcei gymnasium pártfogóságát épen Zsedényi alapította. (Élénk tetszés a kisebbég részéről.) A befejező beszédet Pulszky Ferenc tartotta. Előre bocsátotta, hogy amott túlról elhallgatják azon indulatot, melylyel — úgymond — mi, a mi hitfelekezetünk és a tótság iránt viseltetünk. Meg kell vallanom, hogy a tulfól nyugtalansága nem indokolatlan; századok óta először történik, hogy egy iskola bezáratik, még pedig tót iskola. Az ingerültség természetes, mert számos magánérdek is sértve van. Nekünk is fáj ez, de meg kellett történnie, nem azért, mintha a kormány nem akarná előmozdítani a tót nép műveltségét, irodalmát. Mi csak azt kívánjuk, hogy ez ne történjók a magyar nyelv elleni gyűlölettel. Itt azt mondották, hogy a gymnasiumban nem volt hazaellenes irány ; de azt nem mondották, hogy magyarellenes irány nincs. (Ugy van.) Szomorú dolog, ha azt látjuk, hogy oly emberek viszik önök közt a nagy szót, kik büszkék arra, hogy a magyar nemzet ellen fegyvert fogtak; igy hát ne vegyék rosz néven, ha mi gyanús szemmel nézzük önöket. A n.-rőcei gymnasiumot maga Zsedéuyi is támogatta, pedig nem tette volna, ha azt nem hiszi, hogy ott tót nyelven magyar hazafias szellem fog terjesztetni. Önök a protestáns autonomiát ellentétbe hozzák a magyar állammal; pedig tudhatják, hogy minden állam első sorban önfenntartására gondol és a vele összeütköző érdekek ezt a maguk kárára teszik. A rőcei gymnasium védelme prókátori, nem magasabb szempontból tőrtént, holott e gyűlés nem biróság, nem jogi Ítéletet mond; önök azt keresték, hogy mennyire megy a büntető törvénykönyv — ami nincs — (Derültség) illetőleg a bűnügyi gyakorlat. De azt nem lehet tagadni, hogy magyarellenes gyűlölet ápoltatott. Ezt bizonyították Rőce városa és Gömör megye; felszólalt az egész ország. És önök mivel védelmezték magukat? Ha valaki igy van megtámadva, az védi magát, de nem prókátorosan; nem kapaszkodik formalitásokba, hanem felel nyiltan és határozottan, hogy igy meg igy van a dolog. A tanárok védték-e magukat? (Közbeszólások: Igen!) Én nem 84