Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-13 / 37. szám

ií unkra iskoláink autonomiájat kivívták, szívesen feláldozták volna a jogainkat biztosító paragrafusokat, ha az állam részéről ily szellemű intézkedésekre számíthattak volna. AZ állam ezen intézkedéseire gondolva Kiss J. ur, igy kiált fel, s nem kétlem hogy sok meggyőződést tolmácsolva: „ Magyar protestantismus! jövőd titka mint eddig: ezutánra is iskoláidban rejlik. Egyéni szabadság szellemedet, mely éltetőd, ós a melynek zászlója most inkább, mint valaha, átlengi a prot. Európát, iskoláidban őrizted meg eddig, iskoláidban foghatod megőrizni ezután." Az én szerény véleményem szerint pedig igenis a protestantismus múltjának titka a prot. iskolákban rejlik, s ezek őrizték meg eddigelé az egyéni szabadság szellemét; de ha a prot. az ő világtörténelmi s egyetemes kihatású missióját meg akarja érteni, s ha ezen missióját — mint erősen hiszem— az isteni gondviselés intézkedései szerint be kell töltenie, akkor jövőjének titka nem csupán önnön iskoláiban, hanem a protestántismus szellenének befolyása alatt felállított más akár felekezeli, akár állami iskolákban rejlik, s az egyéni szabadság szellemének megőrzésére s kifejtésére jövőben nem csupán e szúk köiű protest. egyház s ennek iskolái hivatvák, hanem hivatott arra a protestantismus elveit a politikai téren valósított alkotmányos állam, hivatott a nemzetnek minden nemesebb érzelmű tagja s a szabadságnak bármely vallásfelekezethez tartozó bajnoka. Miért is engemet ez ujabb intézkedései az államnak mit sem aggasztanak, erős meggyőződésem levén az, hogy ha ezen intézkedéseknek s illetőleg országos törvényeknek a betlii ta]

án ha sértik is némileg valódi avagy képzelt jogainkat, de azoknak szelleme által voltakép a protestántismus szelleme emeltetik diadalra, s a protestántismus missiója előtt egyengettetik az ösvé iy. (Vege köv.) FARKAS JÓZSEF. — f -L" irt C! JÉZUS KRISZTUS. Európa és Izsia. Értekezés Kesáb Tsander Sentöl. — Olvastatott 1866. máj. 5-én Calcuttában. — (Folytatás.,} Ha fölényének tudatával bir, annál inkább részvéttel és szeretetteljes figyelemmel kellene a bennszülöttre tekintenie, s ez valóban teljes joggal számíthat könyörületre egy keresztyén sziv részéről. Én nagy tisztelettel viseltetem az európaiak iránt; nem \alami világi érdekből, hanem Jézus Krisztusért, kinek ők követőiül vallják magukat s a kit szerintem feladatuk szóban ós tettekben hirdetni. Minden Iudiábau élő európaiaknak szent kötelességük családi, ugy mint nyilvános életük minden viszonyaiban igazolni hüségöket iránta, hogy példájuknak befolyása által az igaz keresztyén becsületesség szelleme áthassa a benszülött társadalmat. Én minden letelepülőt Indiában ugy tekintek, mint Krisztusnak egy-egy küldöttét, s jogom van tőle követelni, hogy magas felelősségét folyton emlékezetében tartsa és a szerint cselekedjék. (Tetszés.) De óh! — köszönet azért a csak látszólag keresztyének bizonyos számának — a keresztyénsógnek nem sikerült üdvös hatást gyakorolhatni honfitársaimra. (Halljuk! Halljuk! — Ezek csak névleg keresztyének!) Igen, az ő, csak izmaikban fészkelő keresztyénségük már nem egy bennszülöttet azon véleményre térített el, hogy Jézusnak vallása annyit jelent, mint a hatalommal és előjoggal tartózkodás nélkül osztogathatni ütést és taposást. (Zajos helyeslés.) És igy Jézus Indiában meg lett becstelenitve, s igy fájdalom a névleg keresztyének csapatjainak kíméletlensége miatt, vallásának valódi szelleme veszendőbe ment. Nézzétek, Krisztus egyháza veszélyben! Nézzétek, Krisztus megfeszítve azoknak életében, kik követőinek vallják magukat! Ezek nélkül Jézus neve tízszerte inkább tiszteltetnék, mint a hogy most látszik. (Halljuk! Halljuk!) Én ezt hiszem India, Krisztus és az igazság érdekében. A keresztyéneknek Indiában lelkiismeretesen kellene azon törekedni, hogy megvalósítsák életükben az evangeliom magasztos erkölcstanát. Itt e teremben és máshol is a bennszülöttek jelleme a legélesebb vádakkal lett megtámadva, porba rántva és a felelősségre nem vonható részrehajlás által a legiútabb ócsárlásokkal elhalmozva. Ily egyoldalú és felületes elítélés ellenében kötelességem védeni népünk jellemét. Midőn az világos, hogy a két társadalom mindegyikének meg vannak tulajdon súlyos hibái, melyeket igazolni lehetetlen; miért kellene akkor az egyiket tervszerüleg gyanusitni, még pedig oly hiányokért, melyek épen nem természeti 03 nemzeti hibák, hanem csak esetleges kivételek ? Ha vannak a benszülöttek közt rókák, vannak az európaiak közt farkasok; ha az elsők