Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-09-06 / 36. szám
azon intézetet a vizsgálaton kiderített tények dacára felmentetni, sőt saját felügyelete alá venni, — {l sz. mártoniakat ártatlanoknak nyilvánítja, s tanári hivatalukban meghagyja. Ezen könnyen bekövetkezhető esetben már mit tehet s mit tegyen a kormány ? A tanárok, igazgatók választásának s elbocsáthatásának joga az 179%-ik 26 ik törvénycikk szerint kizárólag az autonómiával b; ró protestáns egyházat illeti, ezen egyház egy némelyik hatósága pedig — saját tót szemüvegén keresztül nem látván semmi felséghaza s nemzetellenes vétséget a vádolt tauá rok eljárásában, marad minden ugy, mint eddig, s Túróc-Sz.-Mártonban a nagy Slavia, Brassóban, Szebenben pedig a nagy Grermauia melletti lelkesedést oltják az ifjú nemzedékbe; amott tótul, emitt német-szász nyelven szidják, pocskolják a fogékony keblű ifjúság előtt a magyal* nemzetet (lásd Iiéthy Lajosnak a „Reform" aug. 25—27. számaiban megjelent cikkeit a szászokról); s félni lehet, hogy maholoap a magyar nemzet legnagyobb ellenségeinek, s az ország integritása ellen harcolóknak egy része a prot. autonomiai s a 26 ik articulus páncélaival felöved zetten fogják pokoli küzdelmeiket folytatni. *) Ezeknek futólagos felemlítése után talán érthetőnek találandják, hogy mi azokra a vérrel szerzett bécsi és linci békekötésekre s egyéb régi pergamenekre miért nem helyezünk annyi súlyt most, mint helyezénk egykor; vagyis hogy mi a mai modern állani és a protestáns egyház közötti viszonyt egészen másnak tekintjük, mint az absolut állam ós egyházuuk között fennállott viszonyt ; és a mely fegyverek egykor a németesitő absolut hatalom ellenében igen jó szolgálatot lettek nem csak egyházunknak s vallásunknak, de egyszersmind a haza alkotmánynak s a magyar nemzetiségnek is: ugyanazok egy nemzeties szellemű alkotmányos kormány idején önnönmagunk me^sebesitésóre is használhatók. igen de hátha változik hazánk politikai helyzete, hátha a régi sö ét és gonosz napok ismét viszszatérnek? Az eshetőségek ellenében vajmi rövidiátásu a legmélyebb emberi bölcseség is! Ettől óvjon ist*d, s hiszszük, hogy meg is fog óvni, de bármi következnék is, helyzetünk aligha lenne szomorúbb, *) A lefolyt egyetemes gyűlés örvendetesen megcáfolta a balsejtelmeket legalább a pánszláv kérdésre nézve s ezzel fényesen bebizonyította, hogy az autonómiából felmerülhető veszedelmek ellen is csak az a Figyelmezőisták által perkorrescált convent az egyedüli óvszer. Szerk. mint volt III. Károly s Mária Terézia, de még csak I. Ferenc alatt is, dacára a békekötések s az autouourát biztosító artikulusnak. FARKAS JÓZSEF. ISKOLAÜGY. Mivel folytassuk a vallás erkölcsi oktatást a népiskolában 1 E lapok 32-dik számában arról irtam, mivel kezdendő a népiskolában a vallás- erkölcsi oktatás? a jelen sorokban igyekezem azt tárgyalui, mivel folytatandó ezen tanítás ? Általános a panasz, hogy a mai kor emberei kebe léből kihalt az őszinte szeretet és vonzalom a keresztyénség és az iránt is, mi azzal belső összefüggésben áll. E szomorú tüneménynek az okát többnyire a jelen idő anyagias irányzatában keresik. Én pedig nem vélek csalatkozni, ha állítom, hogy a mai keresztyóutelenség oka legalább nagy részben azon körülményben található fel, miszerint a keresztyénség alapitójának lényege, szeretetre és tiszteletre méltó tökéletes emberi alakja vagy épen nem, vagy nem eléggé ismeretes a jelen emberei előtt. És méltán mondja a közmondás : ignoti nulla cupido. Feladatunk szerint csak a mivelődés első hajlókát, a népiskolát tekintjük és kérdezzük: hol nyílik itc alkalma a növendéknek megismerkedhetni Jézus történelmi személyével és t nával ? Sehol! Jézust itt a káté alapján rendesen a későbbi dogmatizáló idők szempontjából, nicaeai és Athauáz-fále symbcluinai értelmében ismertetik, és pedig azon természetfeletti, csodás és legendaszerű alakban, melyet a gyermeki ész felfogni, a sziv szeretni, az akarat utánozni nem képes, és mely általában nem assimilálódik a tanuló beléletével. Ha az utóbbi kilép az iskolából, az ily vallástárgyat mint egészen idegenszeiüt eltaszítja magától, minek az a következménye, hogy az életben nélkülözvén a keresztyénség maradandó alapját, Jézus történelmi személyét és tanát, közőnbös mind az iránt, mi vallásunkkal összeköttetésben áll. E baj gyökeres legyőzése céljából kívánatos, hogy a népiskolák második folyamában, Jézus történelmi személye és tana, azaz Jézus keresztyénsége oktattassék.,A forrásnál bizonyosan tisztább, frisebb és üdítőbb lesz a víz annál, mely sokféle, talán nem egészen tiszta csöveken át vezettetett A népiskolában leginkább magát a coucret dolgot, nem pedig az arról, alkotott abstract fogalmakat tanítjuk. Ezen elvek s-zerint a vallástanitásnál nem fogom előadni a dogmaszerű tanokat, melyek mint különféle emberi felfogások és fogalmak Jézusról és tanáról különösen a katéban föltalálhatók, hanem átmegyek a íorráshoz, magára a dologra, t. i. Jézus történelmi személyéhezés tanához, a keresztyénség eredeti, életteljes és tiszta megjelenéséhez. Ennél paedagogikusabb és háladatosabb vallás-erkölcsi tantárgy nincsen. Ez uton a gyermek romlatlan szive elé állítom a legtisztább és leg töké-