Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-06 / 36. szám

PROTESTAFS SKOLAI LAP. Szerkesztő- és El <5 fizetési díj: Hirdetések díja IC iadó-hivatal: Mária utca 10-dik sz,, elsö emelet. Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban _ 4 hasábos petit sor többszöri 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. külön 30 kr. beiktatásnál — Eélyegdij Visszapillantása második egyetemes tanitógyülésre, és némely más közelebbi eseményekre. A közelebb mult beteknek egyik kiváló érdekeltségű eseményét képezte a második egyetemes tanitógyülés, melynek tárgyalási folyamáról s határozatairól lapunk szűk tere miatt nem adhattunk ugyan tudósítást, de azt hiszszük, hogy a napi lapokból értesü t azuk felől lapunk mindegyik olvasója, és a maga reflexióit kétségkívül megtette ózokra kiki, valamint megtettük mi is, s azokból ím közlüuk is egypárt, Az e gyűlésen nyilvánított eszmék s az ott hoíott határozatok akár találtak viszhangra együnknél vagy másunknál, akár nem, de azt talán mindannyian örvendetes jelenségnek vehettük, a midőn az egész ország különböző részeiből, s mindegyik vallásfelekezet kebeléből mintegy másfélezer tanitó s tanférfiu összesereglett, hogy itt a hazai népiskolai tanügy emelése érdekében eszméket cseréljenek, a tanügy terén történt ujabb mozzanatokkal, a folyvást tökélyesbülő taneszközökkel s tanszerekkel megismerkedjenek. Csak négy-öt évtizeddel ha visszagondoljuk magunkat a múltba, mi volt akkor a tanitó, s a népiskolai tanügy ? Nem a református három éves akadémikus rektorokat, vagy az evaügelikus egyház némely alaposan képzett tauiióit értem, a kik értelem, műveltség, szabadelvüség, haladás s önállóság tekintetében a mai kor előtt sem igen szégyealhetik el magokat; hanem értem állandó tanítóinknak egy jó részét s különösen a más vallásfelekezet egykori tanítóit — ha ugyan megérdemlik a mai napság tekintélyben s becsültetésben mindinkább emelkedő tanitó nevet, — s értem az ezek kezében volt tanügyet. Ki törődött ezelőtt félszázaddal a népiskolai tanügygyei, az ujabb tanmódokkal, a leendő tanitók kiképezésével, a meglevők anyagi helyzetének, tekintélyének emelésével ? kezébe adtak egy egy szerencsétlen kasza-kapakeríilőnek, vagy kicsapott hajdúnak, avagy elbocsátott obsitosnak egy mogyorófapálcát, — s ez képezte az egész népnevelési módszertannak titokteljes kulcsát, a melynek segítségével a malacok és borjuk mellől télire az ólhoz hasonlító iskola falai közé beszorult múzsákat meg kellett tanítania az ábeabra ós az üdvözlégyre, ugy a mint az illető ugyanazokat félszázaddal korábban egykori mentorától elsajátította. Most pedig im az ország törvényhozó házában, az egész hazai sajtó ós közönség élénk érdekeltsége mellett tanácskoznak a felett, hogy az alig három-négy évvel előbb tartott egyetemes gyűlés óta mi ujabb mozzanatok merültek fel, a világ legműveltebb népei között a tanügy terén mi javítás, mi haladás történt. Én azt hiszem, hogy ily szempontból tekintve mindenki örömmel olvasta az ezen gyűlésről érkezett tudósításokat, ós sokan osztoztak a gyűlésen jelenvolt egyik hírneves szakférfiú azon nézetében, hogy Magyarország, a népnevelés tekintetében, ha oly mértékben halad, mint az utóbbi hót óv alatt, maholnap megközelitendi nyugot legműveltebb népeit. Ilonuan azonban ez örvendetes haladás? A fő lökést a vezérlő impulsust ki alta és ki adja az utóbbi évek alatt a hazai népnevelési ügynek ? Nem akarom kisebbíteni az egyes egyházak, eg)házmegyék, egyházkerületek érdemeit, az e téren kifejtett tevékenységét, áldozatkészségét: de mégis bátran állithatom, hogy ma már a vezérszerep, s az oroszlánrész e tekintetben az államé, a társadalomé s egyes p dgári hatóságoké, AZ egyes vallásfelekezetek, vagy esdi magunknál maradva, — a protestáns egyházak állítottak fel egyházmegyei kerületi iskolai bizottságokat, neveztek s neveznek ki egyes körlel-81