Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-25 / 4. szám

9. A magyar tőrvény rövid summája. Pozsony, 1798 Kövy Sándortól. 10. Jó gazda ember. Angolból Kőhalmi Fekete Gergely. 11. Természetkönyve. A hortobágyi pásztor. Pest 1791. Jeney Györgytől. Nemcsak valószínű, de egészen bizonyos, hogy a reform, többi egyházkerületek is adtak ki vagy legalább ajánlottak az iskolák részére tankönyveket, de melyek voltak azok. nem tudhatjuk. Sárospatakon írattak: Johann, Amos Comenii Orbis pictus. 1 A világ lefestve. Szombati Jánostól 1796. Pozsony 1806. 2. A magyar törvény rövid summája. Kövy Sándor. Pozsony 1798. 3. A mechanikának rövid summája a sárospataki kollégiumban tanuló apróbb ifjak számára 1798 Pozsoy stb. Kolozsváron a ref. iskola nyomdájából hasonlag több népisk. könyv látott világot. 1. Abéce, fiuknak való 3 kr. 1781. 2 Abéce, leányoknak 1 kr. 1781. 3. Hübner bibi. históriák 30 kr. 1774. 4. Ugyanennek rövid fogl. 1 kr. 1774. 5 Seiler: Kisdedek vallása 24 kr. 1775. stb. Nagyon becses lenne ezen könyvészeti cim-sorozatot az egész országra nézve kiegészíteni s átvizsgálva itészileg is méltatni, s gyakorlati használatuk mérvét kikutatni, de ezt több egyén s hoszasabb munkával tehetné, pedig ily munkák nélkül nevelóshistóriánk sohasem lesz teljes. Szóljunk még valamit a más ajkú honfitársakról is. A Ratio Magyarország népességét következőleg osztályozza : magyarok, németek, horvátok, ruthenek, illyrek, olánok. A németek jól el voltak látva és korán, az oláhoknak már 1770-ben Lazarini Dániel készített egy tankönyvet, s ezt Mária Teréziának is átadták. Igaz, ez hosszasnak találtatván, szerzőjének visszaadatott, de a magyar tankönyvek csakhamar mindannyian oláh fordításban is megjelentek a budai egyetemi nyomdában, igy történt a többi népfajokra nézve is. Sőt Mirevoi Jankovics Tivadar a Felbieger-iskola egyik nagy hive s a görög nem egyesültek isk. igazgatója illyr iskolái részére s azok viszonyaihoz alkalmazva több bécsi tankönyvet átdolgozott. A tanítók rész' re pedig egy ily cimü müvet adott: „Szükséges kézi könyv az illyr nem egyesült trivial iskola tanítóira nézve a cs. k. örökös tartómányokban. Felsőbbek engedelmével. Bécs. Kurzböcknél." 1776. Ez csaknem szószerint fordítása ugyan a német „Nothwendiges Handbuch"-nak, de mindamellett abban a szerencsében részesült, hogy a többi isk. könyvekkel II. Katalin cárnőnek is elküldetett. Kiss Áron. A k é p v i s e 1 ő h á z t a n ü g y i bizottsága január 20-án tartott ülésében a lemondott Tisza Kálmán helyébe elnökül Várady Gábor választatván, a törvényjavaslat 36—48. §-ai vétettek tárgyalás alá. E szakaszokban lényeges módosítások nem tétettek. Schwarcz Gyula külön gym. s külön reáliskolai tanfelügyelők alkalmazását javaslá, a mit azonban a bizottság, főleg pénzügy1 okokból nem fogadott el. A tanárok fizetéséről szóló pontnál Schwarcz a fizetés minimumát ajánlá megállapítani, mi azonban szintén nem fogadtatott el, mert a minimum túllépése még ott is, a hol helyi körülmények igényelnék, igen bajos, s igy a tanárok érdeke s jogosult méltányossági okok ajánlják, hogy a minimum ne legyen megállapítva. A tankönyvekről szóló pontnál kimondatott? hogy a tanártestületek s egyes tanároknak joguk vau tankönyveket, indokolt felterjesztés alapján a miniszter figyelmébe ajánlani. A január 21-ikén tartott ülésben visszatért a bizottság azon kihagyott pontozatokra, melyek a korábbi fejezetekben végleges elintézés nélkül maradtak. Igy nevezetesen az első fejezet 2-ik §-után Hoffmann, Várady, és Molnár Aladár által e következő s rövid vita után elfogadott §-hozatott javaslatba: „Mindazon középtanodai intézetek, a melyek a vallás- és közoktatásügyi minizter kezelése és felügyelete alatt levő alapokból tartatnak fenn, vagy kir. adomány fejében szerzet-rendek által láttatnak el, vagy átaljában, a melyek jelenleg az ország közoktatásügyi kormányának közvetlen vezetése, igazgatása alatt állanak: a törvényhozás ez ügybeni intézkedéséig továbbra is a közoktatásügyi minister rendelkezése alatt maiadnak, egyéb állami tanintézetekkel egyezőn szervezendők, s a jelen törvénynek az állami tanodákról szóló határozatai (a mennyiben a törvényben kivétel nem tétetik), reájuk vonatkozólag is érvényesek." A tanárok fizetése és nyugdíjazására nézve pedig a bizottság'azt határozta, hogy a tanulmányi alapból fenntartott intézetek tanáraira is kiterjednek a törvényjavaslatnak az állami középtanodákról szóló határozatai; kivéve a szerzetes rendek által tényleg ellátott tanintézeteket. A bizottság ezután a nem állami középtanodáinkról szóló 4. fejezetet kezdte tárgyalni; Molnár Aladár indítványára elfogadta a következő szakaszt: „A nem állami nyilvános tanintézetek is a felvétel, jelen törvényben megállapított kellékeinek megfelelő bármely ifjút tartoznak rendes tanulóul elfogadni, kivévén azon esetet, ha az elutasítás kimutathatólag helyszűke, vagy az illető osztály tulteltsége miatt történik a jelen törvény értelmében."