Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-08-23 / 34. szám

hadat a vallásnak, típ ezek a mi legnagyobb elleneink, kik a vallást csak valami mellékes dolognak tekintik, kik a vallásos életnek, sőt minden eszményinek értékét tagadják. De nem, ő bennök sem látunk ellent, hanem barátot, ki tévúton járva ellenünk tör. Felveszszük a harcot az igazság fegyverével és a szeretet lelkével. A programm szerint következett Lang zürichi lelkész beszéde, eme thema felett: „Azuj egyház." A nagy hatású beszédnek értékét rövid kivonat által nem akarván csökkenteni, nevezetesebb részeire tán vissza fogunk még térni más alkalommal. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a hatalmas beszéd elragadta a hallgatóságot, s a kifejtett eszmék általános viszhangra találtak. Következett dr. Holsten egyetemi theol. tanár Bern. bői. Az ideális kép szemléletétől, melyet az előbbi szónok állított fel, II. az életbe vezeté a hallgatóságot, fejtegetvén a harcot, mely a reformerekre vár számtalan elleneikkel szemben. Nehéz a harc ; de azért mi küzdünk és harcolunk a tiszta keresztyénségért, mely egy örök elv, az egység, a szeretet, a béke, az igazság nagy elve. Ezért küzdött egy Semler és Bauer, egy Schleiermacher és Hegel, egy Schweizer és vele az ujabb kor reformbarátai. Ezután Hőnig, heidelbergi lelkész lépett a szószékre. Ha azon harc, melyet a reformátoroknak kellett vivni, mondá — az eszmék harca volt: ugy a mostani harc, két hatalmasság, az állam és ultramontamsmus harca. Elég soká nyögött Németország az ultramontanismussal szövetkezett bureaukratia nyomása alatt. De most valahára ébredt az állam is, kész a harcra, melyet a kis Svájc oly nagy erővel és kitartással folytatott. Beszélt azután még Engelmann, strassburgi lelkész, örömét fejezvén ki azon szívélyes viszony felett, mely Ziirichet és Strassburgot egybe, fűzi s mely remónyleni engedi, hogy Strassburg nem sokára a szabad vallásos eszmék harcában Zürichnek méltó vetélytársa leend. Ermel Gyula. * Spanyolország. A grenadai protestánsok. A grenadai „Neos" azon „buzgó fáradságot" vette magának, hogy az ott levő prot. egyházat üldözze; de a kormány ezen „nemes igyekezetet" azzal segítette elő, hogy az itt működő Alhama prédikátort a legjobb akaratú pártfogásában részeltette. Más tekintetben is a kath. „gyámkodás" a protestantismusnak előnyére szolgált, a mennyiben ez által a közfigyelem az ott levő prot. kápolnára hivatott fel, s ettől fogva igen sokan részesülnek annak áldásában, melyet pedig azelőtt nélkülözni voltak kénytelenek. — Egy ujabb át ál lá s. Mig a prot. ügy igen sokat látszott szenvedni a Spanyolországban működött Carrasco hirtelen halála miatt, e veszteség ki lett pótolva a legismertebb és legnépszerűbb madridi prédikátor, páter T.-nek a prot. vallásra való áttérése által. Egyébiránt ugy *an az mindig, bogy ha az Ur szolgái közül el is hiAja azokat, kik fáradság és munkájok jutalmát kiérdemelték azért ügye nincs megállapodásban s még kevésbé veszendőben. Másokat ruház fel lelkének hatalmával, hogy azok helyeit betöltve, munkáját tovább folytathassák. * Olaszország. A protestantísmus terjedése Rómában. A waldenseknek Elórencben székelő főbizottmánya a római Corso-nak egy nagyon alkalmas pontján egy palotát vásárolt meg, melybe egy iskolát, egy imaházat, a prédikátor és a tanítók részére lakóhelyeket rendezett be. Ez a második prot. község, mely a saját erején alapíttatott Rómában. A pápai kormány alatt a protestánsoknak általában meg volt tiltva az isteni tisztelet gyakorlása Róma falain belől; csak a porosz követségnek sikerült később azon kedvezményt megnyerni, hogy a Caffarelli-palotában egy kis kápolnát rendeztethessen be. Azonban most már Rómában is 10 olasz-protestáns imaház és 9 népiskola van, melyekbe több mint 700 gyermek jár fel. Az angolamerikai protestánsoknak pedig, kik korábban istentiszteletüket a kapukon kivül voltak kény telenek tartani, jelenleg a város két kerületében igen diszes templomuk van épülőfélben. Inquisitiói kiállítás. Elórencben nem régen egy igen figyelemre méltó, de nagyon szomorú kiállítás vonta magára a közfigyelmet, nevezetesen azon kinzó-szerek teljes gyűjteménye, melyeket a kath. inquisitio Európa különböző országaiban „ad majorem Dei glóriám!" felhasznált. Megvolt itt a legkisebb csipdesővastól fel a máglya-szerekik s a szögekkel kivert és reszelőkkel bélelt vas fülkékig minden; nemkülönben közszemlére voltak kitéve a mindkét nernü ifjú és Öreg mártyrszemélyek különböző alakjai, melyek látására a nézőket a legnagyobb, ájulásokkal határos borzadály töltötte el. Mennyire megváltoztak azóta az idők csak Elórencben is! — Egyuj folyóirat. Triestben a tavasz óta egy „Egyesület" cimü folyóirat jelenik meg, héber és olasz nyelven nyomva, mely Olaszországban és az adriai partokon élő zsidók evangelisatiójával foglalkozik s annak fejtegetésével és kimutatásával, hogy a kath. egyh. tévedéseinek nagy része a régi rabbinus iskolák reproductiója. * Britt-India. Pogányság fentartására alakult egyesület. Calcuttbanbrahámanistikus hinduk egy társaságot alakítottak, egyfelől azon célból, hogy a régi pogányságot az evangeliomi missio terjedése ellen megőrizzék, másfelől, hogy a deistikus irányú Brahma-Somaj, vagy e lapokban is többször hosszasabban tárgyalt „Brahma-Samads" keresztyénies mozgalmait ellensúlyozza. Valóban, itt az evangelium és missio terjedése nagyobb lendületnek örvend, mint akárhol. A legutóbbi két évben Indiában és Ceylonban a keresztyének száma 138,790-ről 224,160-ra szaporodott, mi 61%-nyi növekedést. *Hindostan. Biblia-forditások kiadása. A biblia fordításainak különböző kiadásaival Hindostan legtöbb részében nagyban foglalkoznak. A bengál és ma-