Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-08-23 / 34. szám
jogtanodákra nem vonatkozik, hogy ezáltal az átalakítás iránti intézkedésre egész egy évi időköz engedtessék. Amennyiben tehát a hitfelekezetebeli jogtanodákban a közlött szabályzatnak megfelelő szervezet kivántatnék életbeléptetni, a következő 1874 /5 . tanévben csak a két első évfolyamnak sem ujabb költséggel, sem nagyobbszerü módosításokkal össze nem kötött átalakításáról, és a két alapvizsgálatra vonatkozó bizottságok alakításáról lesz szükséges gondoskodni, s nem forog fenn annak szüksége, hogy ezen tanév folyamában akár a III. évfolyam átalakíttassák, akár a IV. évfolyam szükségkép felállíttassák, megjegyezvén mindazáltal azt, hogy az eddigi birói államvizsgálati bizottságok működése az 1874 [5 tanévig végzett tanulók megvizsgálásán túl nem fog. kiterjedni, s ezen határidő elteltével csakis azon tanulók vizsgálatára fog egy kitűzött bizonyos határidőig szorítkozni, kik az 1874 !5 . tanévig végezvén tanulmányaikat, az államvizsgálaton megbuktak s azt ismételni kívánják. Budapest, 1874. jul. 29. Trefort Ágoston m. k. A jogakadémiák újjászervezésére vonatkozó vélemény a debreceni tanárkar részéről. (Vége.) 2) Továbbá, a mily örömmel üdvözöltük, midőn a minisztérium a főtanodákról szóló törvényjavaslatban a tanszabadság eszméjét hangoztatta: ép annyira feltűnt előttünk a jelen szabályzat e részbeli visszaesése, malyszerint a joghallgatók a tanulás terén túlságos korlátok közé szoríttatnak. Mi ugyanis a tanszabadság eszméjét következetesen kívánván alkalmazni, nem tartjuk helyesnek a tanszakok jog-és államtudományi két külön csoportozatra akénti felosztását, hogy mindenik csoportozat tantárgyai más-más tanévben hallgatandók és hogy a tanulónak csak annyiban engedtetik szabad választás, miszerint a két csoportozat közül tetszése szerint hallgassa az egyiket vagy a másikat előbb. Ezzel ellentétben mi nemcsak az úgynevezett speciál-kollegiumok, hanem minden egyes tantárgy hallgatását egészen a jogtanulók szabad elhatározása alá véljük bocsátani. (Lásd a rendelet 4. 6. és 14. §-ait.) Ha az alap- és államvizsgák oly alakban fognak megtartatni, miut a miniszteri szabályzat tervezi, azok egyrészt irányadók, másrészt közvetve korlátozói is lesznek a jogtanulásnak. (Lásd a rendelet 26. s következő §§-ait.) 3) A 7-dik §-ra megjegyezzük, hogy prot. jogakadémiánknál az egyházkerületi közgyűléseknek vindikáljuk a magántanárrá való képesithetés jogát. 4) A 11-dik §-ból kitűnik, hogy a jogakadémiák élén ezentúl is a miniszter által kinevezett állandó igazgatók lesznek. Mi e részben sem tennénk a központi és vidéki jogfakultások közt különbséget. A mely okok szólnak ugyanis az évenkint választott egyetemi dékánság mellett, ugyanazon okok más vicléki iogfakultásokra is illenek. 5) A 14-dik §-ban a négy éves tanrend adatik elő. Erre nézve válaszul az általunk kidolgozott s már egy izben a tanügyi bizottság elé terjesztett tervezetet igtatjuk ide. — Nevezetesen szerintünk előadatnék: 1-ső évben római jog és jogtörUnelem (institutiók és pandekták) egész éven át hetenkint 8 órán, észjog félévén át hetenkint 4 órán, jog- és államtudományok encyclopaediája féléven át hetenkint 4 órán, magyar állam- és alkotmánytörténet egész éven át hetenkint 4 órán ; 2-dik évben: magyar polgári jog és jogtörténet egész éven át hetenkint 8 órán, alkotmányi és igazgatási politika féléven át hetenkint 8 órán, nemzetgazdászat féléven át hetenkint 8 órán, egyetemes és hazai részszerii egyházjog egész éven át hetenkint 4 órán ; 3-dik évben: magyar közjog ós közigazgatási jog egész éven át hetenkint 5 órán, magyar váltó- és kereskedelmi jog féléven át hetenkint 5 órán (ha azonban a kereskedelmi jog munkába vett kodifikációja megtörténik, jóval több óra kívántatik,) elméleti ós anyagi statistika (a magyar állam, Ausztria és a nevezetesb európai államoké) féléven át hetenkint 8 órán, magyar törvénykezési eljárás félévén át hetenkint 4 órán, magyar bányajog féléven át hetenkint 2 órán, magyai büntetőjog féléven át hetenkint 4 órán, pénzügytan és pénzügyisme féléven át 7 órán ; 4-dik évben • osztrák polgári jog féléven át hetenkint 6 ói án, nemzetközi jog félévén át hetenkint 3 érán, összehasonlító jogtudomány s az egyetemes jogtörténet rövid ismertetése egész éven át hetenkint 5 órán, jogfilozoíia féléven át hetenkint 5 órán, népszerű bonctan ós törvényszéki orvostan egész éven át hetenkint 2 órán, államszámviteli tudomány féléven át hetenkint 4 órán. — 11/ formán rendeznők tehát mi a 4 éves jogfakultást s ily forma utasítást adnánk a tanulóknak a jogtanok hallgatására; de ezeken kivül még a bölcsészet története, az elméleti bölcsészeti tantárgyak is lennének a hallgatók szabad választására bizva. Az itt vázoltakból látható, hogy a miniszteri s ami tervezetünk közt lényeges nagy különbség nincs. 6) A 18-dik §-ban kilátásba helyeztetik, hogy a karok külön bölcsészeti és történelmi két tanszékkel fognak kiegészíttetni, a midőn beanök összesen 10 tanszék lenne. Bármennyire óhajtjuk a jelenlegi jogtanintézetek gyökeres reformálását s azoknak a kor színvonalára emelését: mindamellett azt hiszszük, hogy számítva a mindig szaporodó helyi jogtudók s jelesebb ügyvédek magántanári minőségben leendő közreműködésére, mind a tudomány méltósága, mind a tanhallgatók sikeres előmenetelével megegyezőleg elegendőnek tartunk 9 tanszók rendszeresítését. Hiszen maga az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat, mely, azt hiszszük, okszerű kombináció alapján, és pedig a mostani nyomasztó országos pénzügyi helyzet bekövetkezte előtt készíttetett, nem kiván többet 9 rendes tanárnál, ide értve a bölcsészeti tanszékeket is. 7) A 26. s következő §§-ban előadott vizsgálati rendszerre nem teszünk megjegyzést; mert a vizsgálatokat mi is mennél szigorúbbá kívánjuk átalakítani. De meg ezen a téren készséggel elismerjük az állam teljes 77*
