Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-01-25 / 4. szám
igen könnyű. Ugyanaz a vallás egyénileg tekintve lehet igaz, és lehet hazug. Mig a kalholikus népek legnagyobb része előtt a világosság el volt zárva, a mig az apák jámbor hite sértetlenül szállt át az unokákra, s igen kevés kivételeket eltudva, hittek őszintén ördögbe, pokolba, csodákba, ereklyékbe s általában az egyháznak minden túnaiba: addig a katholicismus ezen őszinte hivőkre nézve igaz vallás volt. A mig a katholikus ember papját, püspökét, pápáját magánál magasabb rendhez tartozó, őszintén kegyes, vallásos embernek, illetőleg isten helytartójának tekintette: addig ezen intézmények kétségkívül eléggé jótékony hatást gyakoroltak a népre, féken tartották [annak durva szenvedélyeit, óvták a botrányosabb bűnöktől, s eléggé szilárd jellemeket edzettek. De ma, miut mondánk, egészen mások a viszonyok, a hályogot levette s illetőleg leveszi az uj kor műveltsége a népek szeméről, s ma az egyes egyének szempontjából, műveltségi álláspontjából tekintve, egészen más a katholicismus s ennek egyes intézménye, mint ezelőtt csak félszázaddal is; a mit tegnap még igaznak, szentnek tartott, az ma előtte csak mese, s nevetség tárgya. Innen fgészen más a hatása ma, mint volt tegnap. De miért csak épen a katholicismusra vetni a mai kor egész lünsúlyát; hát a protestantismus ? (Vége következik.) ISKOLAÜGY. Népiskolai tankönyvek a mult százacl végén. A közoktatás első országos rendezése a tanügy további fejlődésében két egymástól különböző irányt hozott létre. Az állam által fentartott iskolák (a kamarajószágokon s a határőrvidéken sat.) s a katholikusok iskolái, melyek közvetlen az állam felügyelete alatt állottak a Ratio Educationis által megalkotott alapon fejlődtek tovább s rendeztettek be. A protestánsok iskolái ellenben a Ratio Educationist sohasem fogadván el, önalkotta szervezetet hoztak létre. Ez a két szétváló irány okozta azután, hogy a különféle jellegű s felekezetű iskolák egy s ugyanazon tankönyveket, nemcsak a vallási, de a többi tantárgyakra sem használtak, sőt még a protestánsok tankönyvei is annyifélék voltak, ahány szellemi központja volt az országban a protestantismusnak. A Ratio utasitása szerint a kormány gyorsan munkába vétette a tankönyv-készitést, el is készült egy rakás többé kevésbé jó könyv, de amily kevéssé ismerjük ezen könyvek iróit, épannyira ösmeretlenek előttünk maguk a könyvek is. Helfert „Die österreichische Volksschule" Prága, 1860. cimü nagy műve első kötetének 549. lapján hasonló értelemben nyilatkozik. „Én egy ilyen könyvet sem láttam, — úgymond — nem vagyok tehát abban a helyzetben, hogy azokról valami biztosat mondhassak." A magy. udv. kancellár 1781. jan. 27-iki irata szerint ezen könyvek „ugy nyomattak, hogy a tárgy egyik oldalon németül, másik oldalon a nemzeti nyelven adatott elő", később hiven a Ratio-ban kimondott elvekhez több mint két nyelven is nyomattak iskolai könyveket. „Emlékezem gyermekkoromból — folytaíja Helfert — hogy szüleimmel az ünnepeket nagyapám házánál Pozsonyban töltvén, olyan ábcből tanítottak, melyben épen négy nyelv volt használva : magyar, német, tót, latin." A fölhozandó könyveket magam sem láttam mindannyit, de nem találtam még oly műre sem irodalmunkban, mely azokat legalább összeállította volna. A jelen cikK feladata ezt megkísérteni s így a további tanulmányozást megkönnyíteni. Az államilag elfogadott s a népiskolákra előirt könyvek nyomtatására a budai egyetemi nyomda 1779. nov. 5-én kizárólagos szabadalmat nyert. Hasonló szabadalmat kapott az erdélyi részekre 1815. jul. 20. a kolozsvári lyc. könyvnyomdája. Mindkét szabadalomnak Thun miniszter vetett véget, ki 1851. márc. 11-ikj rendeletével a magyar isk. könyvkiadást is az 1772 ben szabadalmazott alsó ausztriai isk. bizottmány könyvkiadó intézetéből magát kinőtt, s Bécsben székelő birodalmi, központi isk. könyvkiadó igazgatóságnak vetette alá. A mult század utoljára akarván szorítkozni, nekünk itt csupán a budai egyetemi nyomda szabadalmazott isk. könyveivel lesz dolgunk. A Ratio Educationis szerint a könyvek következő iskolák számára készültek : 1) a s c h o 1 a vernacula seu nationalis számára, ilyenek voltak in pagis, in oppdiis, in urbibus ;2)a schola primaria vernacula sive normális számára. A nemzeti iskolák tankönyvei: 1. Az öreg katekizmus kérdésekkel és feleletekkel, az ifjúságnak nyilván és külön való oktatására a csász. és kir. tartományokban 1784. Ára 6 kr. 2. Rövid sommája az öreg katekizmusnak kérdésekkel és feleletekkel a kis gyermekeknek oktatására a császári és királyi tartományokban. 1781. Ára 1 kr. 3. A szt. írásbeli mind a két testamentom szerint való történetek a magyar nemz. iskolák számára. 1783. 10 kr. (író talán Molnár János.) 4. Egész esztendőbeli vasárnapokra és innepekre elosztatott ós megfejtetett s zt. evangeliomok a m. n. iskolákat gyakorló kisdedek számokra és üdvösséges hasznokra. 1781. 15 kr. 5. Abc könyvecske a magyar falusi oskolák számára. 6. Abc könyvecske a nemzeti isk. hasznokra 1783. 6 kr. (Révay Miklós.) 7. Abc tábla, 4 egy árkuson l1 /* kr., egy konc 25 árkusból 6 kr.
