Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-08-16 / 33. szám

policáj szerepének elvállalására, megmutatta, miszerint nem méltó az autonom lutheránus egyház püspöki hivatalára; de most már meg épen azon tettével, hogy az önnön maga által önkényűleg összeállított s önkényűleg egyházkerületi bizottságnak elnevezett clique-nek a főgymnasium megsemmisítését célzó javaslatát előre és anticipando tettlegesiti, most, mondom, már végképen megérdemli a végleges leköpetést és megvetést. Az egész inquisitióból nem sült ki semmi, csak az árulkodók untató lappáliái, hazugságai, ostobaságai. Nincs constatálva csak egyetlen egy oly tény sem, mely akár a király ellen, akár a hitvallás tanai, akár az erkölcsiség, akár végezetre a világos hazai törvények ellen lett volna intézve. És mégis Czékus, a püspök, a lutheránus, a nagyröcei iskolák megsemmisítését javasolja. Itt tehát más motívum nem is képzelhető, mint a lutheránus hitvallás tanainak, melyek a rőcei főgymnasiumban oly melegen s oly öntudatosan ápoltatnak s terjesztetnek a tót nép között, öntudatos üldözése. Tehát a tót lutheránusság üldöztetése újra meg van kezdve a tiszamelléki superintendentiában. Mi egyéb marad ránk nézve hátra, mint a kegyelmes istenhez intézendő imák, kérelmek és könyörgések oltalma alá menekülnünk, nézne kegyelmesen alá keresztes seregére, mely fiának nevét és jelvényét hiven hordozza, s ne engedje szent igéjének tiszta igazságát elnyomatni. Berlovszky Jaroszláv. Ezen közleményt lapunk élén hozzuk. Mi már régesrégen kimondottuk véleményünket Czékusra nézve, s figyelmeztettük a hű evangélikusokat ártalmas törekvésére ezen durva istentagadónak, ki egyebet se tud, mint a földi molochnak szolgálni, ti a három-egy istent tagadja, s istennek egyházát Krisztust-tagadó istentelen tanok eszmeszüleményeivel forgatja fel. Ezen protestansoskodó s a lutheránus egyháztól önnönmagát kiközösített hamis tanítóról tehát közöttünk többé szó se legyen. Minden bűn magamagában hordja büntetését; a tiszamelléki egyházkerület, névszerint pedig a lutheránus tanhoz hiven ragaszkodó egyházak meg fognak győződni, ha ugyan már eddig is meg nem győződtek a felől, hogy bűnt követtek el akkor, midőn a kormányrudat s a Krisztus vérével megváltott nyáj feletti pásztorbotot olyan emberre bizták, ki soha semmi jóravalót nem tanult, keresztyénellenes hírlapokból meríti tudományát, s csak politikai izgatás folytán tolatván fel püspöknek egészen a hitetlen, bamba protestánsoskodásnak engedte át magát. Mintha ilyetén ember belé tudná magát élni a nép lelki szükségeibe!? De mostan itt már főleg az egyházkerületen áll a kérdés. Czékus a pokolba száll alá, Czékusról már a történelemben nem leszen egyéb említés, mint az, hogy policáj, pandúr volt; de a tiszamelléki superintendentiáról, a lutheránus egyházakról szó lesz hosszú századok múlva is. Valyon ez a jelen nemzedék leszáll-e Czékussal a pokolba, vagy le nem száll ? ez az egy itt a kérdés. Mert ha leszáll és Czékus javaslatára eltörli a rőcei gymnasiumot, akkor csak saját siriratát irja meg, s már a legelső következő nemzedék elsírja magát e kornak elvakultsága felett, s bizonyára helyreüti a tévedést; de ha le nem száll Czékussal s nevéhez méltólag, mint tiszamelléki autonom, lutheránus püspökség, elveti magától a nyomorult pandúrnak áruló javaslatát, akkor Czékusra nézve lehetetlenné lett, hogy továbbra is superintendens maradjon. Czékus tehát élére állította az egyházkerület előtt azon kérdést: vagy Czékus, a hű ballagista és protestánsoskodó, vagy a nagyröcei főgymnasium, Luthernek e hű követője! Együttesen tovább meg nem maradhatunk. ! A C. L. szerkesztője." A kerületi gyűlés azok ellenében, kik a nevezett lap szerkesztőjének perbefogatását sürgették, tekintettel arra, miszerint ez által amaz olcsó mártyromságra törekvő fanaticusokuak csak malmukra hajtanók a vizet, tekintettel továbbá főleg Czékus superintendens urnák határozott kívánságára : beéri azzal, hogy superintendens urnák a nevezett ügyben kifejtett tántorithatlan elvhüségeért teljes bizalmat szavaz s az incriminált cikkekben előforduló sértéseket, mint jellemtelen, nyomorult rágalmakat méltó megvetéssel fogadván, azokat feleletre méltóknak sem tartja. Ugyanezen szomorú tapasztalatokból kiindulva az egyházi elnökségeknek kötelességükké tétetett, őrködnének azon, hogy ezen veszedelmes, hazaellenes szellemnek jámbor és hazafias tót népünk között terjesztése megakadályoztassák. A gyűlés további folyamán az Eperjesen felállított tanitóképezdénél, melynek alaptőkéje már 31000 frtra emelkedett, a jelen tanév folytán alkalmaztatva lett 2 tanár, Dolleschal Samu és Sas István bemutatják magokat; az utóbbi számára, ki még hiványnyal ellátva nem volt, a hivány kiadatni rendeltetett. Az államsegélyből 2500 frt ezután is ezen intézetre lesz fordítandó. Az eperjesi hittanintézet, addig is, mig a felállítandó akadémiára nézve végleges megállapodás jönne létre, ideiglenesen fenntartatik oly módon, hogy Hlavacsek Mihály eddigi dékán felerészben a tudományi-, felerészben pedig a házi pénztárból folyóvá teendő 400 fttal kiérdemlett nyugalomba helyeztetvén, helyére dékánnak 1050 ft. fizetéssel Tillisch János eddigi tanár, második tanárnak pedig 930 ft. fizetéssel Schneller István tanárjelölt választattak meg, kik egyelőre egy éven át mind a 3 tanfolyamot átveszik, miután egyes tantárgyakban mint tanárok is közreműködnek. A vallás- és közoktatási miniszternek mult évi egyetemes gyűlésünk azon határozatát, mely szerint az 1868-diki 53. törvénycikkben kimondott vallásbeli teljes egyenjogúság és viszonosság alapján a lelkészeket az előbb asztaltól s ágytól szentszékileg elválasztott s később prot. vallásra áttért feleknek a kötelék külön felbontása nélküli összeesketésére utasitá, — helytelenítő leirata tudomásul vétetvén, a kerület kimondott elvéhez ragaszkodik, A mult évben felállított középtanodai bizottságnak azon kívánalma, hogy üléseire minden főgymnásium két*