Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-08-09 / 32. szám

feieLte igénybe vett hasábjain egész terjedelmében közöltü k, amennyiben Zsedényi tartotta: különben mint a szüklátkörü felekezeti álláspont egyik közönséges nyilatkozványát bátran ad acta tehettük volna. Olvasóink sokkal jobban ismerik a középtanodai törvényjavaslattal szemben elfoglalt álláspontunkat, semhogy szükségesnek tartanók bizonyítgatni, bogy mennyire és mikben térnek el Zsedényinek e kérdést illető nézetei a mieinktől. Ezúttal tehát csak sajnálkozásunkat fejezzük ki, hogy ha már egyszer egyházunk oly kitűnősége, mint Zsedényi, a prot. autonomiát a nevezett törvényjavaslat által veszélyeztetve látja s ha ennélfogva szükségesnek tartotta az autonomia mellett sikra szállni: ezt oly modorban tette, mintha nem a felelős magyar ministeriumnak, hanem legalább is Thunnak opponálna. Zsedényi beszéde után Czékus István felelt s felemlítve, hogy ezen templomban történt 1860-ban a pátens elleni nagyszerű tüntetés, midőn Máday és Zsedényi megválasztattak, áttér arra, hogy az áldozatkészség a törvény kívánalmainak megfelelő iskolákat is teremthet, minek példájául a hallei árvaházon kivül felemlíti a kerületi gyámintézetet, mely nyolc év alatt csaknem tisztán magán adakozásból 77,759 frt alapitványt mutathat fel. Ezután felolvassa terjedelmes évi jelentését, melyből a napi lapok csak a közérdekű tárgyakat emiitik fel. A kézsmárki egyház építésére a porosz király 300 frtot, V. György hannoveri király 100 frtot adományoztak. Kézsmárkon három agg főgymnásiumi tanárt nyugdíjaztak 220 — 220 frttal. A tanárok s tanitók fizetése sok helyen javittatott. A jelentésre Berzevitzy Egyed azon megjegyzést tette, hogy az érettségi vizsgákra nemcsak a papok, hanem a világi felügyelők is meghivassanak. Czékus szivesen látja őket, csak jöjjenek. A mult egyházkerületi jegyzőkönyv pontjainak szokott tárgyalása helyett, miután Zelenka Pál miskolci lelkész egyházkerületi jegyzővé választatott, igen helyesen a nagyrőcei ügy tüzetett ki napirendre. Mindenekelőtt az általában ismert okiratok olvastattak fel. Ezek közt első Trefort Ágoston felhívó levele, azután b. Procay Gábor hivatalos irata, hogy e levél értelmében vizsgálatot rendeljen el. Ezután jött a kiküldött bizottságnak Nagyrőcén máj. 18. 19. és 20-án és Sajó-Gömörön máj. 29 én tartott tanácskozmánya terjedelmes jegyzőkönyvének felolvasása. Magát a határozatot ide igtatjuk : „Miután a nagyrőcei gymnasium jelenlegi pártfogóságától és tanári karától, az általok oly SZÍVÓS következetességgel vallott és gyakorlott elvek folytán, a közoktatás terén üdvös eredményt várni, sőt remélni nem lehet: mondja ki az egyházkerület határozatilag, hogy a nagyrőcei főgymnasiumot egyházkerületünk főtanodájának többé el nem ismeri; tőle a létezési jogot és engedélyt, melylyel felruházta, ezennel elvonja, s a tanodát egyházunk minden javadalmainak használata és élvezeséből kizárja és beszüntetettnek nyilvánítja. A mennyiben pedig a gymnasiumhoz kapcsolt képezde, állását biztosító semminemű alappal nem bír, s különben is egyházkerületünk által soha elismerve vagy megerősítve nem volt: ennek eddig is kiadott bizonyítványait érvényteleneknek nyilatkoztatja." A határozat ellen a pánszláv tanárok s igazgató pártfogóság által beadott nyilatkozat s mellékletei élénk roszalással gyakran félbeszakított felolvasása után Kramarc s i k Károly főjegyző indokolja a bizottság eljárását, melyet a panszlávok titkos inquisitiónak neveztek, holott minden tekintetben figyelembe vették az alaki viszonyokat. Azután az egyes tanúvallomásokat kezdte fölolvasni, melyekre reflectálva szenvedélyessége által csaknem vihart költött fel ismét, mely azonban csakhamar lecsendesült, s a tanárok nyilatkozatai és vallomásai olvastattak fel a közönség türelmetlensége közben. Felolvasás közben, mely már majdnem két óra hoszszáig tartott, felszólaltak Latinák felügyelő, Daxner rőcei tanár, azután ismét olvastak egypár okmányt,- a türelmetlenség folyton növekedett, mig végre elhatároztatott, hogy az okmányok mind felolvastatnak. Az okiratok felolvasásának, mely 10 óra előtt kezdetett meg, 2-rc- lett vége s ezután legelőször Czékus István szólalt fel, hogy eljárását indokolja. Elmondja, hogy az egyház jogát akarta megvédeni, nehogy az állam terjeszsze ki vizsgálatát; hogy az ügy fontossága végett szükségesnek látta a vizsgáló bizottságot kinevezni s az eredményt az egyes esperességekkel közölni. A közgyűlés minden lépését egyhangú helyesléssel fogadta, különösen azon tapintatos módosítást helyeselte élénken, hogy a nagyrőcei tanoda helyébe más jobb szellemű intézet állíttassák fel. Zsedényi figyelmeztetvén a hallgatóságot a türelemre s a szenvedélyesség elkerülésére, felhívja Daxnert, a nagyrőcei gymnasium egyik pártfogóját, a nyilatkozatra. Daxner sereimül tekinti, hogy az esperességekhez csak a superintendens nyilatkozata küldetett el, más oldalról nem voltak informálva s ezért a pártfogóság nevében kéri, hogy ezen ügyet a pártfogósági nyilatkozattal együtt az esperességekhez küldjék vissza tanulmányozás végett. Az intézet nem vétkezett semmit, ha egyesek vétkeztek, büntessék meg azokat. Ezen indítvány elfogadása valódi jogfosztás lenne, mert az 1791. 26. tc.-et semmisiti meg, ha az egyházból ki lesznek zárva. Nem Cassandra, mert komoly férfi, azonban egyet sejt, hogy „Hodie mihi, cras tibi" (Iszonyú zaj. Felkiáltások: Hazaáruló!); a viszonyok gyorsan fejlődnek s az ellenök elkövetett igazságtalanságnak lehetnek az egész egyházra nézve rosz következményei. Ez nem is büntetés, hanem valóságos boszú (Zaj. Tiltakozás.) s ezért elvettetni kéri. Szóltak azután még a gyűlés folytonos éljenzése közt az iskola bezáratása mellett L a t i n á k Rudolf, gömöri esperességi felügyelő, Bánó Miklós, sáros-zempléüi felügyelő, Kramarcsik Károly, egyh.-ker. főjegyző. A bezáratás ellen az egyetlen Markoviés, kishont-ráhoi pánszláv pap mert szót emelni. Bartholomeides János nyíregyházi esperes egy magáninditványt tesz, mely közvetítő lenne és Jézus hegyi beszédének egy békességre intő helyére támaszkodva, barátságos kiegyezést ajánl (Nagy tiltakozás mindenfelől) s e végett az esperességek mentessenek fel az ítélet kihirdetésétől. (Mosolygás.) Az idő előre haladván, %3-kor Zsedényi felteszi a kérdéseket. Daxner indítványa az esperességek által nem pártoltatván, elesett. Bártholomeides János nézetét a kishon ti esperes Krno András pártolja ugyan, de felügyelő Kubinyi Ödön nem, ez sem került szavazás alá. Most következett volna a szavazás a bizottság határozata felett. Vandrák eperjesi tanár még egyszer igyekszik békíteni, azonban sikertelenül. Az esperesek bejelentik a határozatokat, melyek közt csak a kishonti esperesség szavazott másként, de ezt maguk a kishontiak támadták meg s különösen Márton Kálmán az azon szavazás alkalmával elkövetett visszaélést világítja meg, melynél fogva volt csak lehetséges csalás futján egy szavazattöbbséget szerezni a rőcei gymnasium részére. Ennélfogva nem tartja helyesnek a szavazást; Krno András esperes ennek ellenében csak a hitelesített jegyzőkönyvretudott hivatkozni. Az esperességi vélemények közt leghevesebb volt a sáros-zempléni esperességó. A hegyal-