Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-08-02 / 31. szám

főtisztelendőséged ajkairól, hogy ezután is gondja leszen reánk. Kérjük is a legmélyebb tisztelettel, s a legszí­vélyesebb bizalom hangján: legyen ezután is világító szö­vétnekül előttünk, ha sötétben járránk, adja kezünkbe az Ariadné fonalat, ha talán önerőnkkel a bonyodalmak, a szétágazó nézetek tömkelegéből kihatolni nem tudnánk. Fogadja a válás ez ünnepélyes percében, a veszprémi egyházmegye egész testületétől, a legmelegebb hála sza­vát, egyszersmind főpapi pályájára szerencsekivánatát. ..! Az erre ismét felhangzott éljenzések közben a ta­nácsszék tagjaival kezet szorítva az ünnepelt férfiú, a megindító jelenet hatása alatt, elérzékenyülten távozott a szent házból. Az üresen hagyott egyházi elnöki szék elfoglalására, s az esperesi teendőknek időközileg, mig t. i. az uj esperes szabályszerű választása megtörténnék — vezetésére Tatay Sámuel legidősb tanácsbiró ur kéretvén fel, a közgyűlési közönséghez intézett azon felhívással foglalta el elnöki székét, hogy mint a tanítványok a mester eltávozása után is együtt valának s egy értelemmel, egy akarattal fogtak hozzá a rájuk váró hivatáshoz, ugy minket is a közjó előmozditása iránt egyenlőn lángoló szent akarat hasson át, s ezáltal legyen megkönnyítve az Ő ideiglenes elnöki tiszte is. Az ekként megalakult kettős elnökség alatt, mie­lőtt a szokott gyűlési tárgyalások megkezdettek vulua: 1-ször is Pap Gábor superintendens urnák ezen egyházmegyében viselt esperesi hivatala alatt szerzett érdemei elismeréseül, az egyházmegye hálája jegyzőköny­vileg kifejeztetni határoztatott. 2-szor az uj esperes választására irányuló szavaztatás felől tétetett intézkedés ; s a szavazatok beadáea határ­napjául augusztus 1-ső napjai sha az első szavazás általá­nos többséget nem eredményezne, a két viszonylag legtöbb szavazatot nyert egyén közti szavazatok beadására sept. 1-ső napja tüzetett ki. Ezek után a gyűlés folyama rendes medrébe tért, tárgyaltatván a mult april hóban tartott közgyűlés óta felmerült ügyek, melyek mivel nagyobbrészt inkább csak helyi érdesüek, ezek felsorolásával az olvasó közön­séget nem untatom. Mielőtt azonban tollamat letenném, még egyszer visszatérek Pap Gábor úrhoz. Ő búcsúbeszédjének azon passusai közt, melyekben az esperessége időszaka alatt történt dolgokrol szólott, kétségkívül szerénységből, elhallgatott egyházmegyénkről egy nem kis jelentőségű életmozzanatot, nevezetesen, a lelkészértekezlet egyletnek esperessége a'.att ezelőtt öt évvel történt megalakulását. Ő volt elnöke, éltető lelke, legszorgalmasabb munkása ezen értekezletnek is, mely testvéries tanácskozmányaiból nem egyszer terjesztett üdvös indítványokat az egyházmegye közgyűlése elé; legközelebb pedig lelkész-gyámoldai taka­rék-magtárt alapított, mely a jövő hónapban fogja meg­kezdeni takarító betételeit. Legyen szabad itt nyilvánosan kifejezést adnom azon óhajtásomnak és reményemnek, mely azt hiszem mindnyájunk közóhaja, hogy a superin­tendensi hivatal nem gátolandja Pap Gábor urat, hogy ez értekezlet elnökségét továbbra is megtartsa köztünk. Ugy bizvást hiszem, hogy a kis mustármagból idővel terebély élőfa fog nőni, s árnya alatt a paizsos férfiú elől sokan fognak menhelyet találni. Adja isten, hogy ugy legyen ! Pap Sándor, e.-m. aljegyző. A kishont! ág. hitv. ev. esperesség közgyűlése. A kishonti ág. hitv. ev. esperesség — mint a „Ma­gyar Ujság"-nak irják — f. hó 15-én tartá Rimabrezón ez évi közgyűlését, melyen a közfigyelmet ébresztett nagy­rőcei szláv gymnásium ügye is tárgyaltatott. A gyűlés igen népes volt, a fentemiitett iskola ügye sok egyházi hivet hozott össze. A főe^peres ur magyar és tót nyelven értesitó a közgyűlést a lefolyt év alatt előfordult eseményekről. Szives tudomásul vétetett a m. k. közoktatási miniszté­rium ajándoka, azon számos gazdasági „Kistükör", mely a legigyekezőbb tanulók közt jutalomkép osztatott szét. A tanitók fizetésének szabályozása szőnyegre került. Tény, hogy sok egyházban még a törvényesen megálla­pított 300 frtot sem haladja meg a tanítói fizetés. A fő­esperes javasolta, miszerint a tanítói állomások változásá­nál a meghívó levelek csak akkor adandók ki és akkor erősítendők meg, ha a fizetések a kellő törvényszabta meny­nyiségnek megfelelnek, mely javaslat közmegegyezéssel határozattá lön. A tanítóság által jelentés tétetett alkalmatos szláv olvasókönyvek hiánya miatt, melyek nélkül sem a kia­dott tanterv értelmében, sem pedig szemléletileg sikeresen oktatni nem lehet. E hiányt az esperesség jutalmak ki­tűzése által véli pótolni. Pályázat hirdettettett, miszerint az isk. tanács által legjobbnak elismert mű husz frt juta­lomban részesül. Az eperjesi kerületi hittan-intézet iránt, hogy az tartassák-e fenn továbbra, vagy pedig egyesittessék a po­zsonyival, minthogy Eperjesen ez évben is csak 4 liit­tanuló volt, — az egyházak nagyobb része az egyesülést mondá ki, azon hozzáadással, hogy a magyar és német nyelvekkel együtt a tót is aránylag mint hasonjogu és kötelező (obiigált) tannyelv legyen, mivel ezt az igen szá­mos tót egyház érdeke megkívánja. Az egyetemes jegyző választása ezután a gyűlésre bízatott. A stólák jelentése hosszabb és élénkebb szóváltásra adott alkalmat. A kerület a gömöri esperesség emlék­irata folytán elhatározta volt, hogy egy halotti beszédtől ezután 3, esketéstől 4, kereszteléstől 1, avatástól 1, egy­szerű temetéstől beszéd nélkül 1 frt fizettessék, mi eddig sokkal kevesebb volt. Ezen határozatot az esperesség életbe akarván léptetni, azt kihirdetteté. Az egyházak azonban ennek átalában ellenszegültek és még eddig sehol sem lehetett sikeresiteni azt, mert 73 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom