Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-07-12 / 28. szám

PROTESTÁNS LAI LAP. Szerkesztő- és Előfizetési dij s Hirdetések díja Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz., elsfl emelet, Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. 4 hasábos petit sor többszöri 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. külön 30 kr. beiktatásnál — Bélyegdij Előfizetési felhívás a „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1874. második félévi folyamára. Előfizetési dij: Egész évre 9 forint, félévre 4 frt. 50 kr., negyedévre 2 frt. 25. kr. Az előfizetési pénzeket lapunk szerkesztő- és kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám) kérjük küldetni. Pesten, junius hóban 1874. Farkas József \ Ballagi Mór, főmunkatárs. felelős szerkesztő ós kiadótulajdonos. A hivő secta terjedésének okai és óvszerei a magyar protestáns egyházban. A magyar nép kebelében afféle secta, minőt az u. n. hivők alkotnak, külföldről beültetve századok óta folyvást létezett. Erről nemcsak törvénykönyvünk teszen bizonyságot, mely ismételve szigorú tilalmakat állit fel az anabaptisták ellen ; hanem emlékeznek a münsteri anabaptistákkal legtöbbször öszszetévesztett mennoniták történelmi-statístikai könyvei (H a n z i n g e r, Das rel. Kirchen u. Schulwesen der Mennoniten. Speier, 1831.) emlékezik az idő szaki sajtó, mely (Wanderer. 1865.) megírva hagyta, hogy a nazarénusok felekezete keleten járt iparosok által terjesztetve nálunk több mint száz év óta honos, s mely legújabban is felderité, (Pesti Napló 1873. ós 1874.) hogy a hivők vallása kik által alapittatott és terjedt el nálunk ezelőtt mintegy 35 esztendővel. A legrégibb időkről nem szólván ezúttal bővebben, hogy az utóbbi évek alatt annyi aáll. kérdéses secta nagyobb mérvben vonta magára a közfigyelmet, mint évtizedekkel ezelőtt. A kormányelvek ós az uralkodó eszmék változása következtében ugyanis bátorságot nyerve a secta tagjai és apostolai, nyíltan kiléptek régi rejtekükből s oly zajjal, annyi igénynyel és sikerrel csináltak propagandát tanaiknak; hogy végre lehetetlen volt őket mindnyájunknak észre nem vennünk. A gondviselés a magyar fajtól s azon egész népcsaládtól, melyhez tartozunk, a vallásos eszmék alapítását és fejlesztését tekintve ugy látszik megvonta a genialitást; a mennyiben nem volt ós nincs köztünk senki, a ki nevét valami említésre méltó vallási rendszer alkotása által halhatitlanitotta volna. Nekünk nem voltak Confuciusaink, Zoroasztereink: Sziddharthaink, Mózeseink, Mohammedeink, nincs biztos nyoma annak, hogy olyan önálló és kifejlett mythologiánk lett volna, minő az egyptomiaknak, a persálmak, az indusoknak, a görögöknek, germanoknak stb. vala; a keresztyén vallás javitott alakját is idegen minták után vettük át. Egyszóval a vallásos ós egyházi élet terén is ugy 65