Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-18 / 3. szám

fényűzése, test- és lélekölő élvei beszivárogtak hozzánk nagyon is gyorsan, s elárasztották nem csak a fővárost, de a távolabb fekvő provinciális székhelyeket is. Mig ellenben a komoly tudományos műveltség, az ezen alapuló s ezzel öszhangzatban levő vallásosság, a világ ledér örömei felett diadalmaskodó erkölcsi erő, az ujabbkori műveltség szentélyében kikeresztelkedett humanismus, 'i modern államok hatalmának, felvirágzásának alapul szolgáló családi erények vagy épen nem, vagy csak igen lassan tudnak maguknak nálunk utat törni. A régi vallásos hit templomait s az erkölcsiség szentélyeit lerombolta a hozzánk benyomult ujabbkori civilisitio, de az uj templomoknak még alapjai sincsenek lerakva. Csoda-e, ha az apák honfiúi erényei az utódoknál hova tovább ritkábban ismétlődnek; ha fent és lent, állami vagy Községi életünkben mindig többtöbb botrányos tüneteivel találkozunk a corruptiónak. Épen nem, kivált ha figyelembe veszszük, hogy az elősoroltakon kivül van még egy sokkal mélyebb, s sokkal gazdagabban buzgó forrása baja inknak. (Vége következik.) Far ka s J. ISKOLAÜGY. — A tanügyibizottság jan. 13-ülésén Tisza K. elnök bemutatja a kolozsvári egyetem mennyiség-és természettudományi karának a közoktatási ministerhcz intézett megjegyzéseit a középtanodai és egyetemi javaslatra, mely a tagok között szétosztatott. T r e f o r t ministér kéri a bizottságot, hogy munkálatait sürgetőleg folytassa, jelen nem léte esetére Mészáros tanácsost mutatja be helyetteséül. Tisza a 21-es bizottsági ülések miatt kéri, hogy helyette más elnököt válaszszanak; a bizottság jövő ülésén egy helyettes elnök választását elhatározza. Az ülések tartását sokan a 21-es bizottság üléseivel össze nem vágólag kivánják tartatni. Jegyző olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét, mely hitelesíttetik. Ezután a tanárok és tanórák számát szabályozó 21-ik §. vétetett tárgyalás alá, melynél Molnár A. a rajztanárt a reáltanodánál nem kivánná kivenni a rendes tanárok sorából. Tisza K. tekintettel kivált a felekezeti intézetekre, nem kívánná sem a tanárok számát sem a tanórákét ennyire megkötni, miután e miatt könnyen 40 középtanoda megszünhetik, melyek helyett az állam ma nem képes másokat állítani. Ez azt eredményezheti, hogy sok tehetséges szegény tanuló a tudományos pályáról leszorittatik, kivált a hol kevés a tanítvány, ott kevesebb tanár is képes ugyanazon eredményt elérni. T r e f o r t hajlandó a nem- állami intézetekre nézve concessiókat tenni. V á r a d y kevesli az állami intézeteknél is a 18 órát hetenkint, K a u c z különösen azon hiányt mutatja föl, hogy a fiatalság gondolatait nem képes correct kifejezni. M o 1 n á r azt a hibát tünteti föl, hogy a tanárok a középiskolákban is mint egyetemi tanárok csak előadnak és kikérdeznek. Tisza ennek okát a nagy tankörben s a tantárgyak tömegében keresi. P. Szathmáry a rendes tanárok óraszámánák maximumát 20 órában kívánja megszabatni ; az igazgatóét 12-ben, tekintettel különösen a közbejöhető véletlen esésekre. Elnök fölteszi a kérdést Molnár indítványára nézve. A bizottság elfogadja. A 22. §-nál M o 1 n á r A. hetenkint 4 órát kiván a testgyakorlásra fordíttatni Szathmáry figyelmeztet a testgyakorlat tanításának rendszertelenségéré és kívánja, hogy egy bizottság rendszeresen és a fegyvergyakorlatra is tekintettel állapítsa meg. Elnök 28—30 órát kiván a tudományos órákra és ezen kivül jőne a testgyakorlat. V á r a d y is combinatiót kiván a fegyvergyakorlatokra; nagynak tartja az óraszámot. Elnök jegyzőkönyvbe kívánja vétetni, hogy a testgyakorlatra nézve a minister az iránti javaslata után kívánja tárgyalni a bizottság. Ez, valamint a 28 — 30 óra elfogadtatik, a testgyakorlaton kivül. A 25. §-nál, mely 50-re szabja egy osztály tanulói számát, V á r a d y e számot azután szigorúan követeli a kormánytól megtartatni. Tisza azt ajánlja, hogy legyen kimondva, hogy ha 50-nél állandóan több. Szathmáry 5 é v e n á t állandó szám esetében kivánja a parallel osztály fölállítását; ezt a bizottság elfogadja. A 24. §. a tantermek nagyságáról szól. Tisza e méreteket nagyoknak találja a külföldiekkel szemben. Várady s Szathmáry követelik, hogy a kormány által a törvényben kiszabott méretek szigorúan megtartassanak. — Molnár ezt csak a jövő építkezésekre tartja vonatkozónak. Ő 13 láb magasság mellett 11-12 • láb területet kiván. Tisza, Szathmáry ugyanezen magasságnál 10 • láb területet elégnek tartanak. V á r a d y külön kivánja kifejeztetni a jövő építkezésekre vonatkozó szabályozást. A bizottság 10—12 • láb területet és 13 láb magasságot elégnek tart. A létezők is ekként idomitandók át. A 25. §-nál Schwarcz részletesen kivánja megjelöltetni a természettudományi gyűjteményeket. A 26. §. a szorgalmi időt 10 hóra határozza. Molnár és Várady hozzá kivánják tenni, hogy „az ünnepi szünidők beszámításával." Várady az egész országban egy időre kivánja a szünidőt és pedig julius és augusztusra. Hoffmann elfogadja.Tisza általánosan kötelező szabályt ebben nem kiván, legkivált localisviszonyok miatt. Molnár az államiakra nézve a julius augusztust kivánja. Várady újból is védi javaslatát