Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-18 / 3. szám

fényűzése, test- és lélekölő élvei beszivárogtak hoz­zánk nagyon is gyorsan, s elárasztották nem csak a fővárost, de a távolabb fekvő provinciális székhelye­ket is. Mig ellenben a komoly tudományos művelt­ség, az ezen alapuló s ezzel öszhangzatban levő val­lásosság, a világ ledér örömei felett diadalmaskodó erkölcsi erő, az ujabbkori műveltség szentélyében ki­keresztelkedett humanismus, 'i modern államok ha­talmának, felvirágzásának alapul szolgáló családi eré­nyek vagy épen nem, vagy csak igen lassan tudnak maguknak nálunk utat törni. A régi vallásos hit templomait s az erkölcsiség szentélyeit lerombolta a hozzánk benyomult ujabbkori civilisitio, de az uj templomoknak még alapjai sincsenek lerakva. Csoda-e, ha az apák honfiúi erényei az utódok­nál hova tovább ritkábban ismétlődnek; ha fent és lent, állami vagy Községi életünkben mindig több­több botrányos tüneteivel találkozunk a corrupti­ónak. Épen nem, kivált ha figyelembe veszszük, hogy az elősoroltakon kivül van még egy sokkal mélyebb, s sokkal gazdagabban buzgó forrása baja inknak. (Vége következik.) Far ka s J. ISKOLAÜGY. — A tanügyibizottság jan. 13-ülésén Ti­sza K. elnök bemutatja a kolozsvári egyetem mennyiség-és természettudományi karának a közoktatási minister­hcz intézett megjegyzéseit a középtanodai és egyetemi javaslatra, mely a tagok között szétosztatott. T r e f o r t ministér kéri a bizottságot, hogy munkálatait sürgetőleg folytassa, jelen nem léte esetére Mészáros tanácsost mu­tatja be helyetteséül. Tisza a 21-es bizottsági ülések miatt kéri, hogy helyette más elnököt válaszszanak; a bizottság jövő ülésén egy helyettes elnök választását el­határozza. Az ülések tartását sokan a 21-es bizottság ülé­seivel össze nem vágólag kivánják tartatni. Jegyző olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét, mely hi­telesíttetik. Ezután a tanárok és tanórák számát szabályozó 21-ik §. vétetett tárgyalás alá, melynél Molnár A. a rajztanárt a reáltanodánál nem kivánná kivenni a ren­des tanárok sorából. Tisza K. tekintettel kivált a fe­lekezeti intézetekre, nem kívánná sem a tanárok számát sem a tanórákét ennyire megkötni, miután e miatt könnyen 40 középtanoda megszünhetik, melyek helyett az állam ma nem képes másokat állítani. Ez azt eredményezheti, hogy sok tehetséges szegény tanuló a tudományos pályáról le­szorittatik, kivált a hol kevés a tanítvány, ott kevesebb ta­nár is képes ugyanazon eredményt elérni. T r e f o r t hajlandó a nem- állami intézetekre nézve concessiókat tenni. V á r a d y kevesli az állami intézeteknél is a 18 órát hetenkint, K a u c z különö­sen azon hiányt mutatja föl, hogy a fiatalság gondo­latait nem képes correct kifejezni. M o 1 n á r azt a hi­bát tünteti föl, hogy a tanárok a középiskolákban is mint egyetemi tanárok csak előadnak és kikérdeznek. Tisza ennek okát a nagy tankörben s a tantárgyak tömegében keresi. P. Szathmáry a rendes taná­rok óraszámánák maximumát 20 órában kívánja meg­szabatni ; az igazgatóét 12-ben, tekintettel különösen a közbejöhető véletlen esésekre. Elnök fölteszi a kérdést Molnár indítványára nézve. A bizottság elfogadja. A 22. §-nál M o 1 n á r A. hetenkint 4 órát kiván a testgyakorlásra fordíttatni Szathmáry figyelmez­tet a testgyakorlat tanításának rendszertelenségéré és kí­vánja, hogy egy bizottság rendszeresen és a fegyvergya­korlatra is tekintettel állapítsa meg. Elnök 28—30 órát kiván a tudományos órákra és ezen kivül jőne a testgyakorlat. V á r a d y is combinatiót kiván a fegyver­gyakorlatokra; nagynak tartja az óraszámot. Elnök jegy­zőkönyvbe kívánja vétetni, hogy a testgyakorlatra nézve a minister az iránti javaslata után kívánja tárgyalni a bizottság. Ez, valamint a 28 — 30 óra elfogadtatik, a test­gyakorlaton kivül. A 25. §-nál, mely 50-re szabja egy osztály ta­nulói számát, V á r a d y e számot azután szigorúan kö­veteli a kormánytól megtartatni. Tisza azt ajánlja, hogy legyen kimondva, hogy ha 50-nél állan­dóan több. Szathmáry 5 é v e n á t állandó szám ese­tében kivánja a parallel osztály fölállítását; ezt a bi­zottság elfogadja. A 24. §. a tantermek nagyságáról szól. Tisza e méreteket nagyoknak találja a külföldiekkel szemben. Vá­rady s Szathmáry követelik, hogy a kormány által a tör­vényben kiszabott méretek szigorúan megtartassanak. — Molnár ezt csak a jövő építkezésekre tartja vonatko­zónak. Ő 13 láb magasság mellett 11-12 • láb te­rületet kiván. Tisza, Szathmáry ugyanezen magas­ságnál 10 • láb területet elégnek tartanak. V á r a d y külön kivánja kifejeztetni a jövő építkezésekre vonatkozó szabályozást. A bizottság 10—12 • láb területet és 13 láb magasságot elégnek tart. A létezők is ekként idomi­tandók át. A 25. §-nál Schwarcz részletesen kivánja megjelöltetni a természettudományi gyűjteményeket. A 26. §. a szorgalmi időt 10 hóra határozza. Molnár és Várady hozzá kivánják tenni, hogy „az ünnepi szünidők beszámításával." Várady az egész országban egy időre kivánja a szünidőt és pedig julius és augusztusra. Hoffmann elfogadja.Tisza általánosan kötelező szabályt ebben nem kiván, legkivált localisviszo­nyok miatt. Molnár az államiakra nézve a julius au­gusztust kivánja. Várady újból is védi javaslatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom