Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-06-07 / 23. szám

lelkészi működésének továbbra is atyai szeretettel és pásztori tapintattal leendő folytatására; egyszersmind hogy az ezután ő reá nézve könnyebbé, egyházunkra nézve pedig még sikeresebbé válhassék: kötelezi magát az egyháztanács a gyülekezet nevében arra, hogy mig t. Dömötör Károly ur pacséri lelkész leend, a használatában levő 40 lánc, vagyis 67 urb. hold és 7 • öl papi telket minden odatartozó iárulékaival együtt évenként, az egyház pénztárából fizetendő munkások által, a gondnok felügyelete és felelőssége mellett lelkész ur tetszése szerint megmunkáltatja, — a földbe szükséges magot a lelkész ur adja ; továbbá a kánonok értelmében szükséges gazdasági épületeket takarékosan megsaerezvén, évenként minden földmivelósi mun kát pontosan megteend, lelkész ur pedig a takaró- és netalán nyomtatórészt mindenkor kiadaudja, — továbbá az eddig volt 3 öl fa helyett hat öl fát adand, az udvarra szállitva. Megjegyzendő, hogy az egyház mindezen javításokat csak egyedül jelenlegi lelkészének ittmüködóséig tartja érvényben, idővel változás esetén a föntebbi kedvezmények Önkényt megszűnnek, ennélfogva azok a rendes dijlevólbe föl sem vétetnek. Mely jelen végzésünk f. nov. 16-áig az egyháztagokkal közlendő, minden elöljáróval, ide értve a községi ref. vallásuakat is, továbbá hat kiszolgált gondnokkal és legalább hat gazdával aláírandó, s jelenlegi lelkészünknek kézbesítendő leend. A föntebbi határozat f. évi október 16-kán tartott összejövetel alkalmával, miután a lefolyt héten az egyház egyes tagjaival megismertetett, aláíratván, hitelesíttetett, s lelkész urnák egy példányban elfogadás végett átnyuj tátott. Aláírták a következők: Széles Jósef gondnok, Éry Mihály biró, Mike István esküdt, Horváth Lajos esküdt, id. Csányi Józssf, ör. Szilágyi István, Gáspár Pál, üaku Bálint, Kun Sámuel, ifj. Csányi József, volt gondnokok, Oláh Sándor, Czérna Ferencz, Ádor Sámuel, Balog András, Horvát Antal, Füredi János, Kasza Pál, Takács Sándor, Éry József presbyterek, Boldog Bálint, Soós József, Keserű János egyh. tagok, Lestár Sándor, volt gondnok. Jegyzette Kovács Sándor jegyző. Kivonat a pacséri ref. egyház 1873 november 25'én tartott presbyteri gyűlésnek jegyzökönyvéből. 44. A 9-ik gyűlés 40. sz. határozata hitelesen aláírva közöltetvén lelkész úrral, ő erre meghatott szívvel mond köszönetet az egyháznak megtisztelő ajánlatáért, melylyel lelkészi fizetését személyére nézve megjavította, s határozottan nyilvánítja, hogy a szerződóst elfogadja, isten akaratával továbbra is megmarad gyülekezetünkben, kijelentvén, hogy amely nép igy tiszteli lelkészét, önmagát tiszteli meg, ennélfogva a laskói egyház ajánlatát el nem fogadván, magát továbbra is isten kegyelmébe és oltalmába, híveinek szeretetébe, és az elöljáróságnak pártfogásába melegen ajánlja. Az egyháztanács örvendetes tudomásul veszi lelkész ur ittmaradását, s annak kijelentésével, hogy az uj szerződés már most ez ősztől fogva életbelépettnek tekintetik —- ajánlja az egyházat viszont isten oltalmába továbbra is, és lelkészének buzgó szeretetébe. Ennek nagyobb erősítésére az uj szerződést ünnepélyesen az egyház hivatalos pecsétjével megpecsételvén, egyháztanács felállva elénekelte a CXXII-ik zsoltár első versét, mely után a lelkész ugyanazon zsoltár utolsó versével felelve buzgó fohászban kérte egyházunkra az ég áldását, s a gyűlés tagjai egymással kezet fogva szép rendben eloszlottak. Jegyzette Heileman Dániel egyházi jegyző. A duuamelléki ref. egyházkerület közgyűlése május 30-ikán vette kezdetét és folytatta junius 5-ikóig Török Pál püspök s gr. Lónyay Menyhárt főgondnok urak elnöklete alatt. Az első nap e. kerületünkben leginkább csak a gyűlés alakulására, és a bizottságok működésére szokván fordíttatni, annak majdnem egyedüli fő tárgyát a nagy érdekkel hallgatott püspöki előterjesztés képezte, melyet közelebb egész terjedelmében adandunk. Az ujonnan választott 8 egyházi és 4 világi tanácsbiró föleskettetett, kivételével Tisza Kálmán urnák, ki a dunántuli egyházkerületi püspöki szavazatok felbontásával lévén épen ezen napokban Pápán elfoglalva; a mi gyűlésünkön csak levele által jelent meg, melyben az iránta nyilvánított bizalmat megköszönve későbbi elhatározásától teszi függővé a tanácsbirói széknek egyházkerületünkben el- vagy nem fogadását. Másnap vagyis vasárnap, a hét ujonnan választott lelkész avattatott fel, u. m. Balla Lajos monori, Ambrus József luzsoki, Mészáros János cecei, Klimó Pál gyöngyösi, Kálmán Dezső kölesdi, Nagy Benő sukorói, Maller Mihály majosházi lelkészek; megelőzvén a felavatást az ez alkalomra felkért Szilády János feketehegyi lelkésznek Máté 7, 22. 23. verseiről tartott s nagy lelki örömmel hallgatott egyházi beszéde, melyben mesteri kézzel rajzolta, hogy mily sokan lesznek, a kik majd Krisztushoz menve igy szólnak: „Uram, uram, nemde nem a te nevedben predikáltunk-e stb. de a kiknek az Ur válaszolandja: Menjetek, nem ismerlek titeket," vagyis rajzolta, hogy az Ur szolgái között mily sokan vannak oly érdemetlen szolgák, kikre az Ur aligha ismerend egykor rsá; s mely beszédnek utóbbi felében oly nemesen lelkesitőleg bátorította az Urnák ujabb és régibb szolgáit, hogy ha bár kisebb-nagyobb mértékben érdemetlen szolgák vagyunk is, mesterünktől, isteni fenséges eszményképünktől habár felettébb messze állunk is, de azért ne csüggedjünk, s igyekezzünk legalább egy vonást magunkban megvalósítani. Eeményljük egyébiránt, hogy az egész beszéd mihamarabb sajtó utján is napvilágot látand.— A papivizsgákról szóló jelentés kevés örömet nyújtott; az első vizsgára jelentkezett 4, a másodikra 8 segédlelkész, részben más egyházkerületekből átjöttek, kitűnő, jeles, s jó sikerrel vizsgázott egy-egy, a többi csak kielégítő osztályzatot nyert. Örvendetesebb volt egy rendkívüli papi vizsgáról