Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-24 / 21. szám

44. §. A tanártestölet az igazgatónak elnöklete alatt havonként értekezletet tart, melyben: a) a tananyag­nak kellő beosztásáról és módszeres kezeléséről gondosko­dik; b) az iskola állapotát a nevelés és fegyelem szem­pontjából vizsgálat alá veszi, s a netaláni hiányok pótlá­sát eszközli. 45. §. Az igazgató : 1. az iskolai általános törvé­nyek és hatósági rendeletek végrehajtója: 2. a tanári értekezletek elnöke; 3. képviselője a tanintézeteknek a hatóságok, a szülők és gyámok s általában a közönség irányában; 4. a tanintézet irodai ügyének vezetője; 5. a tanintézet tudományos és fegyelmi állapotának ellen­őrzője. 46. §. A tanfelügyelő kötelessége: 1. az állami középtanodákban a kormány rendeleteit végrehajtani, ille­tőleg azok végrehajtásáról gondoskodni, a nem állami középtanodákb.m pedig a törvény rendeleteinek teljesitésére felügyelni; 2. a tankerületéhez tartozó középtanodákat évenként legalább háromszor, ós pedig különböző időszakok­ban meglátogatni, s ez alkalommal a tanári értekezleteken valamint az évi utolsó látogatásnál a zárvizsgálatokon el­nökölni ós ellenőrködni. 47. §, A tanfelügyelő ezen kivül a vezetése alatt álló középtanodák igazgatóival, és az egyes tanártestüle­tek két-két képviselőjével együtt évenként kétszer érte­kezletet tart, melyben az intézeteket közösen érdeklő, ille­tőleg a minister által tüzetesen kijelölt közoktatásügyi s paedagogiai kérdések tárgyalandók. 48. §. Minden három évben a közoktatásügyi mi­nister középtanodai országos értekezletet tart, a közép -tanodák állapotának megismertetése, azok tökéletesbitó­sére célzó javaslatok, s általában az összes középtanodai intézetet közösen érdeklő közoktatásügyi kérdések tárgya­lása és megvitatása végett. Ez értekezlet tagjai: a közép­tanodai tanfelügyelők, a 44 §-ban körülirt ertekezletek­nek, és a nem állami tanintézeteknek egy-egy küldöttje. 49. §. Mindezen értekezletek ügyrendját ós eljárási módját a közoktatásügyi minister külön rendelettel fogja, szabályozni. 50. §. Az állami középtanodák tantervét a 9-ik §. értelmében kiadandó szabályzat alapján időről időre a vallás- ós közoktatási minister állapítja meg, s ennek a helyi körülményekhez való alkalmaztatása, s ezekhez képest szükséges módosítása iránt, az egyes tanártestü­letek meghallgatása után intézkedik. 51. §. A használható tankönyveket és taneszközöket a közoktatásügyi minister jelöli ki; az egyes intézetek­ben használandókat a kijelöltek sorából a tanártestületek választják. Az egyes tanintézetek tanártestületei, valamint egyes tanárai is ajánlhatnak indoko't fölterjesztéssel a ministeruek tankönyveket elfogadásra. IV. Fejezet. Nem állami nyilvános gymnasiumoTc és reáltanodák. 52. §. A hazában létező hitfelekezetek, törvényha­tóságok, községek, egyesek s oly hazai társulatok, melyek alapszabályaikban kifejezetten e célra is alakultak, saját erejökből tarthatnak fenn és állithatnak e jelen törvény­ben megnevezett, bárminemű középtanodai nyilvános tanintézetet, a következő §§-ban foglalt feltételek mellett. 53. §. Az 52. §-ban felsorolt testületek s egyesek által fenntartott tanintézet felett az illetők maguk ren­delkeznek és gyakorolják az igazgatási jogokat a jelen törvény értelmében. Ennélfogva a tanintézet vagyonának kezeléséről, a tanerők alkalmazásáról és fizetéséről, a fe­gyelmi eljárásról, s a tandij meghatározásáról az illetők maguk gondoskodnak. 54. §. A jelen törvénynek az osztályok és évfolya­mok számát; a rendes kötelezett tantárgyakat, az évi szorgalomidő tartamát meghatározó 4. 5. 7. 9. 23. és 27. §§-ai a nem állami gymnasiumokra és reáliskolákra is érvényesek. Az egyes tantárgyakból az illető intézet egész tanfolyama alatt tauitandó ismeretek terjedelmit s mérvét-, (a hittanitáson kivül) a 48. §-ban rendelt tanári országos értekezlet meghallgatásával, időről időre a köz­oktatási minister állapítja meg, de a minister által fel­állított ezen mérték egyfelől az illető intézetre nézve csak a minimumot határozza meg, s másfelől nem halad­hatja tul az ugyanazon fokú állami tanintézetekben al­kalmazottat. Ezen korlátokon belől az illető tanintézet hatósága állapithatja meg a tanrendszert, a tantervet és a tankönyveket. Azonban a törvényhatóságok s községek által fentartott tanintézetekben, az államkormány által kiadott vagy jóváhagyott tantérvszerínt eszközlendő a ta­nítás, az az által engedélyezett tankönyvek használandók. 55. §. A nem állami nyilvános intézetek főhatósá­gai kötelesek ugy a tanulókra, mint a tanárokra vonat­kozó fegyelmi szabályzataikat (a fegyelmi eljárást is be­leértve) s az ezeken időnként, eszközölt változtatásokat a közoktatásügyi ministerhez tudomásvétel végett felter­jeszteni, valamint a tanulókra vonatkozó fegyelmi sza­bályzatokat nyilvánosan is közzétenni. A törvényhatósá­gok s községek által fentartott nyilvános tanintézetekben az állami hasonló intézetek számára kiadott fegyelmi szabályzatok alkalmazandók. 56. § A nem állami gymnasiumokba s reáliskolák legalsó osztályába is csak oly növendékek vétethetnek fel, kik az elemi iskola alsó 4 évi tanfolyamából sikerrel tesz­nek felvételi vizsgálatot, A felvételi vizsgálat tárgyait s a megkívántató eőlismeretek mérvét azok határozzák meg, kiknek hatáskörébe a tanterv megállapítása tartozik. Az egy osztályba felvehető növendékek létszámát, — a más hasonló fokú tanintézetekből átlépő tanulók fölvételét, — s a közönség irányában a nyilvánossági joggal együtt járó kötelezettséget illetőleg a jelen törvény 15. 16. és 24, §-ai minden nem állami nyilvános tanintézetre nézve is kötelezők. 57. §. Az iskolai épületek s tanítási helyiségeket, ugy szintén azok felszerelését illetőleg a jelen törvény 25. és 26. §-ai kötelezők. 58. §. A nem állami tanintézetekben a tanárokat ezen intézetek illető hatóságai szabadon választhatják. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom