Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-05-10 / 19. szám

nek is tartja, mert nem látja be, miért lehessen különböző tankönyv felekezetek ugy mint a két irány alsóbb fokán. Cseng ery Antal egészen osztja Zichy nézeteit, de annyi ténynyel állunk szemközt, hogy nehezen várhat eredményt. De azt hiszi, hogy a tanügyi bizottság még tovább ment, mert itt már a trifurcatiót hozza be, mely még veszélyesebb, mert a szülőt a polgári iskolákkal még nagyobb zavarba hozza. Ily iskolák felállítására a kö7ségek Lem is kötelezhetők középiskola czimén, mig igy kötelezve érzik magukat. Ez által csak eszmezavart fognánk okozni. A csonka intézeteknek ellene van. Az al- és felgymnásium tantárgyainak külön választásának is ellene van; la az a nyelvekért van, azt könnyű helyre ütni. A görög nyelvre nézve fél, hogy jövőre sem lesz rajta áldás, mert nincsenek hozzá tanerőink; de nem bánja, kisértsük meg. Nem nyújt erre kilátást a mostani tanárképezde sem. 0 a körülmények javulásától s a jó methodustól, nem a törvénytől várja a megoldást. A felvételi vizsgát illetőleg megjegyzi, hogy jobb lett volna e helyett az előkészítő osztály. Vizsgákat csak azon tárgyakból követelne, melyeket a tanuló az előbbi intézetben rendesen nem tanult. Hibának tartja, bogy irodalmi képzettség után senki se lehessen középtanodai tanár, holott egyetemi h-het. Molnár Aladár erre azt jegyzi meg. hogy az egyetemi előadás nem követel oly didacticai képességet, mint a középtanodai. Csengery Antal tovább folytatva megjegyzéseit, sokalja a középtanodák óramennyiségét. Ez azt eredményezi, hogy a tanulónak magánszorgalomra semmi sem marad, ü a gymnasiumban 3 főtárgyra fektetné a súlyt: az anyanyelv, latin és mathematika. Kikel a 30 ik §. a miniszter azon kötelezése ellen, hogy a hol szükség van, mindenütt állítson középtanodát, ezt nem tartja szükségesnek törvényben kimondani. 0 jobb szeretné tervszerint kijelölni az illető helyeket, hol a közmivelődés ezt követeli. Hibáztatja, hogy fegyelmi eseteknél, a tanárokra nézve a fölebbvitelről gondoskodva nincs. A tanári értekezlet tárgyainak megszabását igen szükségesnek tartja, ezeket az együttes működés szempontjából hetenkint véli tartandóknak. A vidéki tanári értekezleteket jónak tartja, de a költségekről gondoskodni kell. A tanárok fizetésére nézve nem állami intézeteknél nem helyesli a minimum kimondását. Az állami felügyeletnél megjegyzi, hogy követelhető lehessen a tankönyvek és statistikai adatok előmutatása is. A törvény követelményeinek meg nem fölélő intézeteket ő nem záratná be, csak a nyilvánosságot vonná meg tőlük. Bezáratást csak állam-vagy közerkölcsiségellenes irányzatot tanúsító intézetek ellen alkalmazna. Pulszky Ágost Csengery azon megjegyzésére, hogy magánnövendékek csak teljes középtanodában tehetnek évi vizsgát, azt jegyzi meg, hogy az évi vizsga követelését nem tartja jogosultnak. Ti sz a Kálm án elégségesnek tartja az ily növendékeknek, ha be akarnak lépni egy nyilvános intézetbe az utolsó évi tantárgyakból tett vizsgáját. Mo In ár Aladár azt saját culturalis viszonyaink mellett veszélyesnek tartja. Yécsey Tamás Molnárhoz, Oláh Gyula Tisza Kálmán véleményéhez csatlakozik. C s e n g e r i Antalnak a zárvizsgálatról is eltérő nézetei vannak ; ő az illető intézeteknél kivánja a zárvizsgát megtartatni. Itt ellenőrizhetné a tanfelügyelő az illető intézeteket ; igaztalannak tartja azt a tanulókra nézve is, kik idegen, néha szakértetlen férfiak vizsgálatára bízatnak. Különben a zárvizsgákat haszontalanoknak tartja. Molnár Al. védi a törvény álláspontját, bár elfogadja az ajánlt módozatot is, ha az államnak akkora befolyás lesz engedve, mint Németországon. Utal hazánk gyakorlati viszonyaira. Trefort Ág. csak egy megjegyzést tesz Csengery Ant. javaslataira. Ő nem ismeri el, hogy a tanárképezde oly gyönge lenne mint Cs. ecsetelte. P u 1 s z k y Ág. védi a vegyes vizsgálati rendszert; Yécsey Tamás Csengery nézetét pártolja. S c h v a r c Gy. ugyan ajánlotta a polgári iskolák betetőzését, de nem mint előkészítő szaktan folyamokra. Helyesli, hogy ne csak állami bizonyítvány legyen elég a tanári qualificatióra. Tisza Kálmán a görög nyelvet illetőleg Csengery mellé nyilatkozik, és azt csak facultativnak kivánja nyilvánítani. A bifurcatiot illetőleg Zichyt pártolja; a zárvizsgákat szigorúan akarja megtartani, főleg az értelmi fejlettségre fektetve. Általában az állam felügyel tének megőrzése mellett súlyt fektet arra, hogy a törvény a felekezeteknél sem jogos, sem jogtalan aggályt ne költsön, mjrt ettől függ sikere. Az államnak szerinte joga és kötelessége meghatározni mi a minimuma valamely tanintézet iránti követelményének, s megtartani a szoros vizsgát: de hogy minő eszközökkel éri el az eredményt, az csak a tanszabadság megszorítására vezet; azonkívül fél, hogy a törvény megszorítása mellett sok tanintézet meg fog szűnni, kárára a nemzeti mivelődésnek. Az egyforma szabványok sértők lehetnek a felekezeti intézetekre. Molnár A. némely felvilágosításokat ad a tarvényjavaslat megtámadott pontjaira nézve, különösen a polgári iskolákra nézve. Ez iskolák jelen szervezetének nem felel meg a teljes összekapcsolás. Zichynek azt jegyzi meg, hogy a reáliskolába be kell hozni a latin nyelvet. Csengery a 4 éves népiskola után G évre akar polgári iskolát, mint most van. Trefort miniszter a polgári iskolákra vonatkozó határozati javaslatot elejtendőnek látja, Szilády Áron Csengerynek a 3 főtantárgyra vonatkozó nézetét pártolja. Szeretné, ha ez indítványt a házban megtenné. BELFÖLD. Quousque tandem ? Talán emlékezhetnek arra olvasóim, hogy e lapok jelen évi folyamának 6-ik számában egy egyházpolitikai cikk jelent meg tőlem, mely Dapsy László ur cikkének alkalmából, különösen ránk, magyarországi protestánsokra nézve azon fontos életkérdéssel foglalkozott: hogy minő