Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-04-26 / 17. szám

tozott a város egész intellígentiája, közte a közbecsülósben álló r. kath. lelkész és a tanitó is. — Mi ebből az örven­detes eseményből azt vesszük ki, hogy ütött a 100 és egynehány tanulóval nyomorgó pánszláv rőcei gymnásium végórája, s Zólyom vármegyének ez intézet megszüntetése tárgyában a magyar kormányhoz intézett kérelmét előbb­utóbb Gömör v. m. vagy Rőce elégiti ki azzal, hogy a haza, saját s a protestantismus érdekében egy szép reg­gelen megmagyarizálja, s ezzel virágzóvá emeli az isko­lát. ügy legyen! * Kaulbach a közelebb elhunyt genialis művész neve ismeretes mind azok előtt, kik Münchenben, vagy a berlini uj Muzeumban megfordultak. Egy élő cáfolata volt ő a kathol. irók azon fonák állitásának, hogy a mű­vészetnek a protestantismus megölője. Kaulbach Nérója, Luthere, Hunnok harca stb. mind ellenkezőt bizonyítanak. De különösen figyelmet érdemlő utolsó képe, mely a művész szellemét eléggé jellemzi, de egyszersmind a melyet, ugy tekinthetünk, mint korunk szellemének, s intő szavának egy haldokló genie által való tolmácsolását E kép a „Der heilige deutsche Michel" cimü rajz. A mester e kepén nagy előszeretettel dolgozott és sajátkezüleg irta rá» hogy a „vitéz német nemzetnek ajánlja." A képen a pá­pa, a francia császár és fia s végűi jezsuiták láthatók, kikre Mihály arkangyal, a németek védszente, fenyege­tőleg emeli pallosát. Kaulbach, halála előtt két héttol fejezte be e rajzot, s attól fogva máson nem dolgozott, mintha maga akarta volna, hogy e kép utolsó müve legyen. * Gyászhír. Takács Pál, pestmegyei csiktarcsai ev. tanitó s községi jegyző, f. hó 14-ón háromnapi szen­vendés után, 66 éves korában jobb létre szenderült. A boldogult született 1808-ban Lekenyén Gömörme­gyében. Iskoláit Rozsnyón és Sáro3-Patakon végezte, theologiai tanulmányait pedig Eperjesen folytatta, miköz­ben a fóthi ev. leányegyház által tanítóul meghivatott, mely meghívást követve, egyháza szeretete s tisztelete között két évet töltött; majd Tápio-Szt.-Mártonban hasonló hi­vatalban s szeretetben 12 évig működött. Itt érte az aszódi egyház bizalma, hol 7 évig viselte ernyedetlen szorga­lommal a tanitói hivatal nehéz kötelességeit, hogy azokat még nehezebbekkel felváltsa, elfogadván 1849-ben a csik­tarcsai egyház és község tanitói és jegyzői hivatalra való meghívását, mely kétféle hivatalt kettős lelkesedéssel s még aggkirában is fiatal erővel s buzgalommal 25 évig vitte. Temetése folyó hó 16-dikán nagy közönség jelenlétében ment véghez, mely alkalommal Dubovszkv Náudor r.­kereszturi lelkész s a cinkotai ev. iskolaiárás körlelkésze ravatala fölött szónokolt. Béke hamvaira! Dubovszky Nándor, lelkész. IRODALOM. * Steinacker Gusztáv, buttelstedti lelkész, ki mint magyar iró, de különösen mint a magyar irodalomnak külfö'dön ismertetője s mint a magyarországi nőnevelés egyik elsőrendű bajnoka nem csekély érdemekkel bir, — közelébb „Ungarischer Lyriker" cim alatt egy nagy anthologiát ad ki, melyben Kisfaludy Sándortól kezdve a legújabb korig 76 költőtől 200 költeményt -szán­dékozik bemutatni a német közönségnek. Munkáját iro­dalomtörténeti bevezetéssel és életrajzi jegyzetekkel is ellátja. Függelékül tizenkét kitűnőség életrajzát fogja közleni. Előfizethetni a gyűjteményre a fordítónál, Pes­ten a Grill-féle könyvkereskedésben 1 frt. 50 krjával. A munka jövedelmének fele része a magyarországi koleraár­vák segélyezésre fordittatik. Steinacker anthologiájának főjelentőségét mi abban látjuk ugyan, hogy a külföld megismerkedik belőle költészetünk fejlődésével, jelen állásával; de azért ez nem zárja ki azt, hogy e munkát saját németajkú polgártársainknak is figyelmükbe ne ajánljuk. Ajánlhatjuk pedig már megjelenése előtt, láttat­lanban azért, mert tudjuk, hogy Steinacker nyelvünket bírja s mint német iró kitüno tolláról ismeretes, fordítá­sának sikerében tehát megbizhatunk. * Id. Zeyk Miklós hátrahagyott irományai. Össze­szedte és kiadja Zeyk Ádám. I. kötet. Budapest, Tettey Nándor és társa. Mindkét kötet előfizetési ára 5 frt., bolti ára 6 frt. lesz. E diszes kiállítású munka, melynek megjelenését a sajtó már előre is örömmel jelezte, Zeyk Miklósnak, e kitűnő tudósnak eszméit tartalmazza szak­gatott, sokszor ép e miatt az olvasó előtt nem egészen érthető jegyzetekben. Zeyk Ádám mindenesetre jó szolgá­latot tett volna mind a megboldogult tudóá emlékének, mind pádig a tudós jegyzeteit tanulmányozó olvasónak, ha az egyes, helyi vagy személyi vonatkozással biró eszméket röviden interpretálta volna. Különben Zeyk Ádám elis­merést érdemel magáuak a munkának összeállítása és sajtó alá rendezésiért. * A „Hasznos Mulattató" 9-dik füzete érdekes tartalommal megjelent. * Az „Egyházi Reform" 4-dik száma megjelent. Tartalma: Néhány szó az uj bibliafordításról. Dr. K o vács Ödön ós Keresztes József. Az egyház és állam közti viszony É.-Amerikában. Breviárium Ro­manum. Egyházi szemle. Egyházi beszéd Péld. 10. 7. Trsztyenszky Gyula. * A „Nyelvőr" 4-dik füzete megjelent. Tartalma: Az összehasonlító magyar nyelvtudomány nevezetéhez. Hunfalvy P. Befejező megjegyzések Imre Sándor pályamunkájára. V o 1 f. A „be" másod értékű használata. Komárom y. A nyelvújítás az összehasonlító nyelvtu­dományban. S t ei n er. Nyelvtörténeti adatok. Lőrinc. Adatok a nyelvújítás történetéhez. F i s c h e r. Iker szók. Ihász. A magyar nyelv a hírlapokban. S t e i n e r. Nyelvtudományi irodalom. S t e i n e r. Idegen csemeték. Steiner. Turcsányi. Ferenci. Kérdések és feleletek. Nyelvhagyományok: Kaszárnyai szók. Lint­n e r. Mondokák. S o m 1 y a i. P a p p. Mester műszók. B a 1 1 a g i A. Gúnynevek. Turcsányi A. stb. * A nyíregyházi ref. uj templom alapkőletételi ünnepélyén 1873. máj. 22-kén elmondott ima és beszé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom