Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-04-26 / 17. szám

sült államokbeli ref. egyh. lelkésze Lancasterben. Murray Jakab, D. D., a brit északamerikai alsó tartományok presb. egyházának elnöke. Mathews G. D. New-Yorkban, az egyesült presb. egyház titkára. Mc Cosh Jakab, D. D., L. L. I)., a new-jersey-i collegium presidense Princetonban. New-York. 1874. BELFÖLD. Az erdélyi ref. egyli.-kerületnek april 12. és következő napjain tartott közgyűlése. Az erdélyi ref. egyháznak ez a harmadik közgyűlése, mely az 1871. évben elfogadott uj egyházszervezet értelmében összeült. Szükségesnek tartjuk mi is megismertetni lapunk olvasóival e gyűlés fontosabb tárgyait az Erd. Prot. Közlöny tudósítása alapján. A gyűlést apr. 12-én gr. Mikó Imre világi elnök nyitotta meg egy rövid velős beszéddel, melyben üdvözölve s a nagyfontosságú tárgyak komoly megvitatására felhiva a jelenlevőket, a többek közt ezeket mondja : „Ma, uraim, Európaszerte egy nagy mozgalom indult meg, melynek hovafejlődése még most beláthatatlan. Vallásos mozgalom az, a mely noha az idő szerint más vallásos felekezetbeliek létét zavarja csak meg, s noha a kor előhaladott szelleméből indulván ki, a közelismerésre jutott kölcsönös jog-tisztelet alapján remélhetjük, hogy egyházunkat egyenes megtámadással nem fogja veszélyeztetni, mégis méltó aggodalmat szül aziránt, ha valyon azok az ellentétek, melyek e mozgalom folytán az állami és egyházi hatalmak közt érvényesítésre törekesznek, nem fognak-e oly megoldásra vezetni, a mely a mi egyházunkra is megrázólag hathat vissza. Nem mondhatni ugyan, hogy a veszély jelen van, de a veszély lehetőségét nem lehet tagadni. Az okosság azt parancsolja hogy e lehetőséggel szemben előre gondoskodjunk, hogy az előre látott eshetőség készületlenül ne találjon." „Nézetem az, hogy e tekintetben ez idő szerint első kötelességünk arra törekedni, hogy bensőleg megeiősödjünk. Erre pedig legbiztosabb eszköz az az egyetértés, mely a közórzületből származva: a „salus reipublicae suprema lex esto" jelszót tűzi zászlójára." A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után az egyházi képviselők igazoltatván, az egész gyűlés testületileg templomba sietett, hol Nagy Péter püspök ihletett imája után Szász Gerö kolozsvári esperes tartott egy költői hasonlatokban és erős érvelésben gazdag beszédet Pilátusnak eme szavai felett : „micsoda az igazság?" A tulajdonképeni tárgyalás april 13-án vette kezdetet, midőn a kisebb fontosságú ügyek elintézése után a n.eiyedi főtanoda ügyei megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése olvastatott fel. A jelentés nagyon szomorú képet ad a főtanoda vagyonának eddigi kezeléséről. Kitűnik ebből ugyanis, hogy némely jószág jövedelméről 6 év óta nincs rendes számadás, némely birtok aránylag igen keveset jövedelmez, sőt a kezelési költségek a jövedelem nagy részét felemésztik ; elhanyagoltattak az ideigl. bérszerződéseknek rendesekké átváltoztása, mi miatt a főiskola vagyona nagy károkat szenvedett. A gyűlés a jelentést tudomásul vévén, b. Kemény Gábor indítványára egy bizottságot küldött ki, hogy a jövőben való vagyonkezelésre nézve véleményt adjon. Valóban szomorú dolog, hogy prot. egyházunk e leggazdagabb intézetének vagyona oly lelkiismeretlen kezek vezetése alatt hagyatott éveken keresztül ! Óhajtjuk, hogy a bizottság minél helyesebb ós oly módokat találjon, melyek által a főiskola vagyona biztosítva legyen. Tárgyaltatott továbbá a kolozsvári egyházmegyének gondnok-választás iránti fölterjesztése, mi élénk eszmecserére adott alkalmat s a gyűlés legérdekesebb mozzanatát alkotá. A kolozsvári egyház ugyanis 1854-bea, midőn a theol. fakultás Enyedrői áttétetett, s házassági ügyek elintézésére felhatalmaztatott, s ennek folytán oly jogokkal birt s oly kötelezettségeket hordozott, melyek csak egy tractust illetnek meg. Most tebát a kolozsvári egyház kérelmezi a közgyűléstől, hogy miután gr. Teleki Domokos szavai szerint: bir az egyh.-megye 99 kellékével, adassék meg neki a 100-ik is — választhasson főgondnokot, annyival is inkább, minthogy évek hosszú során át ugy tekintetett mind a püspök, mind az egyházkerületi közgyűlések által, mint egyházmegye, s a tractust illető jogokat és kötelességeket gyakorolta is. E folyamodvány ellen Nagy Péter püspök szólalt fel, hosszas beszédében azt bizonyítgatván, hogy a kolozsvári egyház püspöki vizsgálat alatt álló ecclésia, s hogy mind a püspök, mind pedig az egyh.ker. közgyűlés ilyennek tekintette azt. De miután többen szólaltak fel, fejtegetvén a kolozsvári egyház jogos kívánságát: 20 tag kívánsága szerint titkos szavazás rendeltetik el, melynek eredménye az lőn, hogy a jelenvolt 126 tag közül 92 „igen"-nel, 34 pedig „nem"-mel szavazott, minek folytán a főgondnok választása 58 szótöbbséggel elfogadtatott. Az apr. 14-iki ülésnek legfőbb tárgyát képezte a püspöki jelentés, melyben felemlittetik azon valóban szomorú tény, hogy a betöltetlen papi állomások felette nagy számmal vannak s még több mint 100 néptanítói állomás van üresedésben. E bajon segítendő, indítványozza, hogy a n.-enyedi képezde uiból szerveztessék s kellő tanerőkkel láttassák el. Szomorúan constatálja továbbá azon tényt, hogy a halálozások megdöbbentő mértékben szaporodtak ; 1872-ben általánosan 1400-al, 1873-ban már egy egyh.-megyében 2000-el multa felül az elhunytak száma a szülöttekét. Ezután az ig. tanács működéséről szóló jelentés tárgyaltatott, melyből kitűnik, hogy az ig. tanács a novemberi gyűlés óta 16 ülést tartott s 534 ügydarabot intézett el; a 14000 frtnyi államsegélyből 7000 forintot a központi igazgatásra megtartván, a többit a szükséghez képest kiosztotta. Részletesen szól ezután a főtanodák s a püspöki vizsgálat alatt álló egyházak pénztári számadásai megvizsgálásának eredményéről, az iskolák