Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-04-26 / 17. szám

sült államokbeli ref. egyh. lelkésze Lancasterben. Murray Jakab, D. D., a brit északamerikai alsó tartományok presb. egyházának elnöke. Mathews G. D. New-Yorkban, az egyesült presb. egyház titkára. Mc Cosh Jakab, D. D., L. L. I)., a new-jersey-i collegium presidense Princetonban. New-York. 1874. BELFÖLD. Az erdélyi ref. egyli.-kerületnek april 12. és kö­vetkező napjain tartott közgyűlése. Az erdélyi ref. egyháznak ez a harmadik közgyű­lése, mely az 1871. évben elfogadott uj egyházszervezet értelmében összeült. Szükségesnek tartjuk mi is megis­mertetni lapunk olvasóival e gyűlés fontosabb tárgyait az Erd. Prot. Közlöny tudósítása alapján. A gyűlést apr. 12-én gr. Mikó Imre világi elnök nyitotta meg egy rövid velős beszéddel, melyben üdvözölve s a nagyfontosságú tárgyak komoly megvitatására felhiva a jelenlevőket, a többek közt ezeket mondja : „Ma, uraim, Európaszerte egy nagy mozgalom in­dult meg, melynek hovafejlődése még most beláthatat­lan. Vallásos mozgalom az, a mely noha az idő szerint más vallásos felekezetbeliek létét zavarja csak meg, s noha a kor előhaladott szelleméből indulván ki, a köz­elismerésre jutott kölcsönös jog-tisztelet alapján remélhet­jük, hogy egyházunkat egyenes megtámadással nem fogja veszélyeztetni, mégis méltó aggodalmat szül aziránt, ha valyon azok az ellentétek, melyek e mozgalom folytán az állami és egyházi hatalmak közt érvényesítésre töre­kesznek, nem fognak-e oly megoldásra vezetni, a mely a mi egyházunkra is megrázólag hathat vissza. Nem mond­hatni ugyan, hogy a veszély jelen van, de a veszély le­hetőségét nem lehet tagadni. Az okosság azt parancsolja hogy e lehetőséggel szemben előre gondoskodjunk, hogy az előre látott eshetőség készületlenül ne találjon." „Nézetem az, hogy e tekintetben ez idő szerint első kötelességünk arra törekedni, hogy bensőleg megeiősöd­jünk. Erre pedig legbiztosabb eszköz az az egyetértés, mely a közórzületből származva: a „salus reipublicae suprema lex esto" jelszót tűzi zászlójára." A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után az egyházi képviselők igazoltatván, az egész gyűlés testü­letileg templomba sietett, hol Nagy Péter püspök ihletett imája után Szász Gerö kolozsvári esperes tartott egy költői hasonlatokban és erős érvelésben gazdag beszédet Pilátusnak eme szavai felett : „micsoda az igazság?" A tulajdonképeni tárgyalás april 13-án vette kezde­tet, midőn a kisebb fontosságú ügyek elintézése után a n.­eiyedi főtanoda ügyei megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése olvastatott fel. A jelentés nagyon szomorú képet ad a főtanoda vagyonának eddigi kezeléséről. Kitűnik ebből ugyanis, hogy némely jószág jövedelméről 6 év óta nincs rendes számadás, némely birtok aránylag igen ke­veset jövedelmez, sőt a kezelési költségek a jövedelem nagy részét felemésztik ; elhanyagoltattak az ideigl. bér­szerződéseknek rendesekké átváltoztása, mi miatt a főiskola vagyona nagy károkat szenvedett. A gyűlés a jelentést tudomásul vévén, b. Kemény Gábor indítványára egy bizottságot küldött ki, hogy a jövőben való vagyonkeze­lésre nézve véleményt adjon. Valóban szomorú dolog, hogy prot. egyházunk e leggazdagabb intézetének vagyona oly lelkiismeretlen kezek vezetése alatt hagyatott éveken ke­resztül ! Óhajtjuk, hogy a bizottság minél helyesebb ós oly módokat találjon, melyek által a főiskola vagyona biztosítva legyen. Tárgyaltatott továbbá a kolozsvári egyházmegyének gondnok-választás iránti fölterjesztése, mi élénk eszme­cserére adott alkalmat s a gyűlés legérdekesebb mozzana­tát alkotá. A kolozsvári egyház ugyanis 1854-bea, midőn a theol. fakultás Enyedrői áttétetett, s házassági ügyek elintézésére felhatalmaztatott, s ennek folytán oly jogokkal birt s oly kötelezettségeket hordozott, melyek csak egy tractust illetnek meg. Most tebát a kolozsvári egyház kérelmezi a közgyűléstől, hogy miután gr. Teleki Domokos szavai szerint: bir az egyh.-megye 99 kellékével, adassék meg neki a 100-ik is — választhasson főgondnokot, annyi­val is inkább, minthogy évek hosszú során át ugy tekin­tetett mind a püspök, mind az egyházkerületi közgyűlések által, mint egyházmegye, s a tractust illető jogokat és kötelességeket gyakorolta is. E folyamodvány ellen Nagy Péter püspök szólalt fel, hosszas beszédében azt bizonyít­gatván, hogy a kolozsvári egyház püspöki vizsgálat alatt álló ecclésia, s hogy mind a püspök, mind pedig az egyh.­ker. közgyűlés ilyennek tekintette azt. De miután többen szólaltak fel, fejtegetvén a kolozsvári egyház jogos kíván­ságát: 20 tag kívánsága szerint titkos szavazás rendelte­tik el, melynek eredménye az lőn, hogy a jelenvolt 126 tag közül 92 „igen"-nel, 34 pedig „nem"-mel szavazott, minek folytán a főgondnok választása 58 szótöbbséggel el­fogadtatott. Az apr. 14-iki ülésnek legfőbb tárgyát képezte a püspöki jelentés, melyben felemlittetik azon valóban szo­morú tény, hogy a betöltetlen papi állomások felette nagy számmal vannak s még több mint 100 népta­nítói állomás van üresedésben. E bajon segítendő, indítvá­nyozza, hogy a n.-enyedi képezde uiból szerveztessék s kellő tanerőkkel láttassák el. Szomorúan constatálja továbbá azon tényt, hogy a halálozások megdöbbentő mértékben szaporodtak ; 1872-ben általánosan 1400-al, 1873-ban már egy egyh.-megyében 2000-el multa felül az elhunytak száma a szülöttekét. Ezután az ig. tanács működéséről szóló jelentés tárgyaltatott, melyből kitűnik, hogy az ig. tanács a novemberi gyűlés óta 16 ülést tartott s 534 ügy­darabot intézett el; a 14000 frtnyi államsegélyből 7000 forintot a központi igazgatásra megtartván, a többit a szük­séghez képest kiosztotta. Részletesen szól ezután a főtano­dák s a püspöki vizsgálat alatt álló egyházak pénztári számadásai megvizsgálásának eredményéről, az iskolák

Next

/
Oldalképek
Tartalom