Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-01-11 / 2. szám
A nagyhírű Nágelsbaeh kinek gymnasiumi tanítási elmélete nagyrészt egész Németországon el lett fogadva, így szól. A gymnasium feladata embert növelni, nem pedig jogászt, philologot és math ematik ust. Értekező szerint ez azon meghatározás, mely leghatározottabban körülírja azon követelményt, mit egy jól szervezett gymnasiumtól várni lehet. íme néhány vonásban a gymnasiumok fejlődésének rövid története Németországban. Látjuk, hogy az alapelv és a cél különböző korszakokban mennyire változott s a szerint a szervezet is bizoűyos módosulásokon ment keresztül. Lássuk már egy pár szóban, miként lehet és kell megvalósítanunk gyakorlatban ez általán elfogadott alapelveket ? (Vége köv.) Lakatos Róbert, Könyvismertetés. Egy feáldei okmány a vizözönről. (Folytatás.) A kezünk alatti mondák hőse Izdub ár, a ki, Smith szerint a vízözön után kevéssel Kr, e. miLtegy 30,000 évvel élt. Ő E r e k h városban lakott, a mely egyike volt a világ legrégibb városaitak. E város volt az ő hősi működéseinek központja. Iunen járt ki az ő hódításaira. Innen ment Belesu fejedelem ellen is, a kit a 6-ik tábla szerint meggyőzvén, a szép I s t á r hercegnő azt az ajánlatot teszi neki, hogy vegye feleségül. De minthogy a hercegnőnek férje volt, még pedig egy isten, a „nap fia", a kivel a hercegnő háborán élt s a kit néha-néha meg is csalt, ezért Ldubár nem fogadja el az ajánlatot. Ez eredmény után Izdubár, az ő szolgájával Heabaniv a 1, a szárnyas bika meghódítására indul. Később Izdubár, a királyok és szörnyek legyőzője, a népek uralkodója nehéz betegségbe esik ; félni kezd a haláltól, az ember emez utolsó nagy ellenségétől. Midőn e felett keseregne ós panaszkodnék szolgája előtt, eszébe jut a babylonbelieknek egy hiedelme, a mely szerint azok azt hitték, hogy egyik pátriárkájok, S i s i t, *) az Ubaratutu fia, a nélkül, hogy meghalt volna, átváltozott és halhatatlanságra jutott. Izdubár tehát korának e hiedelméből kiindulva elhatározza, hogy Sisitet felkeresi s tőle megtudakozza, miként jutott halhatatlanságra hogy ő is halhatatlanná lehessen. E tűnődései közepette leborul, imádkozik az istenekhez, s azok álmot küldenek reá. Alvás után Sisitnek felkeresésére indul. Ez útjában teméntelen kalandra akad. Sok vándorlás után Izdubán megismerkedik egy Urhamsi nevű tengerészszel, vele ismeretséget köt, s ketten indulnak el egy hajóban Sisit fölkeresésére. Végre sok kaland után, egy hónap és 15 nap múlva, megérkeznek az Eufrat torkolatához, a hol a hiedelem szerint Sisit lakott. Meg is találják Sisitet neje társaságában aluva. De minthogy azon a tengeren, a mely a halandókat a halhatatlanoktól elválasztja, át nem mehettek, és Sisitnek közvetlen közelébe nem juthattak, — ennélfogva Izdubár csak a távolból látja Sisitet, s innen szólítja fel arra, hogy neki az ö átváltozását és halhatatlanná,létele módját elbeszélje. E felszólításra Sisit elbeszéli] a halál veszedelmét és egyetemes voltát, s igy végzi a halálról való értekezését : „Mamitu istennő, a sors alkotója, mindenkinek kiszabta a maga sorsát, kiszabta az életet és a halált; azonban a halálnak napja ismeretlen. És ezzel a 10-ik tábla végére értünk. A 11-ik tábla az Izdubár beszédével kezdődik, a ki arra kéri Sisitet, hogy beszélje el, miként lett halhatatlanná. Sisit e kérésre elbeszéli a vízözön történetét s elmondja hogy ő kegyessége miatt változott át halhatatlanná. Hogy a t. olvasó a vízözön mondája tartalmának minden részletével megismerkedhessél, jónak láttam azt Smith után lefordítani és egész terjedelmében közölni, — megjegyezvén, hogy miután a tábla össze van törve, s ennélfogva a szöveg némely része hiányzik, pontokkal fogom megjelölni a szövegben támadt hiányokat. A 11-ik tábla fordítása tehát a következő : 1. *) Izdubár ilyen módon monda Sisitnek messziről, 2. Sisit. 3. Tudasd velem, 4. Tudasd velem, 5 közepette háborúzni 6 jövök utánad. 7. mondd miként tetted, és az istenek körében miként nyertél életet." Sisit ugy látszik nem más, mint a görögök Xisutbrosa, *) A szöveg előtt álló sorszámok az eredeti szöveg sorai számát jelentik. Továbbá a szöveg megértésére szükséges szavakat [.] zárjegybe, a variansokat és magyarázó jegyzeteket (—) zárjegybe tettem.