Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-01-11 / 2. szám

reá bízott intézet virágzását létesíteni , vagyis szükségeinek oly mérvű fedezésére, hogy az céljá­nak megfelelhessen, a kellő eszközöket a vagyono­sabb polgárok megkeresése utján előszerezni. Hogy ezzel nem valami ideális dolgot mondok, hivat­kozom azon angol és skót presbyteriumok és más testületi elöljáróságokra, a kik működésének részint magam szemtanuja voltam, részint azt a kezeim közt levő adatokból megítélhettem. Az, ki egy közintézet iránt vállalt ilynemű "bizalmi állását igy nem [tölti he: az polgári kötelességét mulasztja el betölteni. Gondoskodni a reánk bizott intézet szükségeiről ép oly aggodalommal, mint a saját érdekeinkről, — a leghelyesebb politika. Közvetítőként fáradozni egy köz­ügy előmozdításában: igen tisztességes és hálada­tos foglalkozás, — bár csak később jutalmazza is meg magát. Én igy fogom fel azon számtalan apró teen­dők láncolatát, melyektől függ társadalmi újraéle­désünk, mely egyedül képes elhárítani fejünkről a fenyegető veszélyt. Minden téren az ily aprós polgári működésben rejlik számunkra az egyedüli üdv és menekvés. És pedig ezek­hez nem kell pénz, — csak akarat, akarat tevékeny polgári életünk egyik kisebb részét a polgári köte­lesség teljesítésére szentelni. E működést hasonlít­hatnám azon okos gazda eljárásához, aki évi jöve­delméből naponként megvonva magától valamit, mi pedig élvezhető volna reá nézve, — az igy megta­karított tőkéből egy oly alapot gyűjt, mely későbbi életét a biztonság jól eső érzetével édesíti, és va­gyonszerzési képességét épen az életerő fogyása ide­jén növeli, erősbiti. Ha tagadhatatlan, hogy e gaz­dálkodási rendszer okosabb mint az, mely szerint minden rendelkezésünkre álló eszköz mindig felemész­tetik: akkor az is. tagadhatatlan, hogy az általam jelzett polgári élet a legészszerűbb reánk nézve, — ha t. i. a végeredményeket tekintjük. Ilynemű működéstől függ egy életerős pro­testantismus fejlődése, s ezzel a közhaza egy te­kintélyes részének emelkedése. Csupán tőlünk függ: ezt tenni — vagy nem! DAPSY LÁSZLÓ. ISKOLAÜGY. X gyinnasialis intézmény rövid története Németországon. *) Ma midőn hazánk szakavatottjai a gymnasiumi rend­szer tökélyesitését s általán a nevelés ügyét oly kiváló érdekkel karolták fel; midőn a hivatott építészek egész serege munkál azon alapon, melyen egy nemzet erkölcsi és szellemi életére kiható mű fog emelkedni: ugy hisszük nem teszünk érdektelen dolgot, ha a gymnasiumoknak Németországom fejlődésével egypár vonásban foglal­kozunk. Az első gymnasialis intézmények [Németországon a reformatio után kevéssel állíttattak fel. Minden törekvés ez intézetekben eleintén a régiségek ösmertetésére irányult. Céljuk tehát nem volt egyéb, mint az antiquitasok iránti előszeretet felébresztése. Ez úgynevezett latin iskolákban a latin nyelv volt uralkodó tantárgy, mellette a görög foglalt el sze­rényebb helyet. A többi tudományágak elemeiről koránt sem volt szó, hogy tananyagul szolgáljanak, kivéve a val­lástant. Ez azonban az akkori életviszonyok kívánalma szerént nevezetes helyet foglalt el a gymnasiumi tárgyak között. E korbeli definitioja a gymnasiumoknak a kővetkező: oly intézmény agymnasium, melyben latin- s egy kevés görög nyelv taníttatik. E mondhatni megcsontosult állapot hosszas ideig semmi lényeges változáson nem ment keresztül. A tan­könyvek évtizedek ;n át ugyanazok maradtak : p. o. a Melanchton grammatikái egész a mult század közepéig használatban voltak. A tanítási methodus is hosszas időn át mit sem engedett a kor kívánalmának. E stabilismuson csakis' a hétéves háború után 1769. körül történt változás. Poroszországnak ez alkalom­mali mintegy újjászületésében sok nemesebb eszme nyert szabadabb röptét, és számos üdvös intézmény lendületet. Az egyes tudományágak iránti előszeretet felébredése a gim­nasi?lis irányban változást eszközölt. Belátták, hogy a régi schlendrianismus nem felel meg többé az idő követelményének, általános óhajtássá lőn a változtatás. Ezt pedig csakis a gymnasiumoknak a latin és görög pedanteria nyűgeiből való megsza­badítás által lehetett eszközölni. A nagy hirtt Basedow működött kiváló hévvel az átváltoztatáson. A mysanthropismus helyébe, mint monda a philanthropismust kell helyezni. Jelszava volt Non scholae discendum, sed vit a e". A gymna­siumoknak feladata szerinte, hogy : azt tanítsák meg mire *) A kultus ministeriumhoz benyújtott „Szerény javaslat a gymnasiumok szervezéséhez" cimü tanulmányból. L. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom