Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-02-15 / 7. szám
dések tétettek, hogy az illetők a fővárosi élet nehéz körülményeit minél kevésbé, vagy ha lehet, ne is érezzék: bebutorzott szabad lakások, tápintézeti segély, alapítványok, megjutalmazások, fentartásról való gondoskodás, rendkívüli segélyek stb. stb. bizonyságot tesznek a vezetők bölcs gondoskodásáról és a kerületi egyházak hivei szeretetéről, s azok elöljáróinak, tehetősbjeinek buzgóságáról. Ezzel azonban távolról sem akartam mondani, hogy csak a nevezett helyen történik a theol. növendékekről gondoskodás — a világért sem; történik bizony többékevésbé mindenütt, de oly mértékben, mint Pesten, aligha; főleg ha szembe állítjuk a századok óta százezrekkel rendelkező fundatios intézeket, pl. egy S.-Patakkal, vagy Nagy-Enyeddel, melyek dicsekedhetnek ennyi meg ennyi ingó és ingatlan tőkékkel, de mi haszna, ha ezek mellett a szegény ifjú száraz cipóval, és ki tudja mily módon kénytelen tengetni életét. (Vége következik.) Ben k e István. Strausz D. Frigyest Ludvigsburgban nagy tömeg kíséretében egyházi szertartás nélkül temették el; beszédeket Reusle tanár, Binder és Kurff tartottak ; a polgármester pedig a „Concordia" bécsi irói egylet koszorúját tette a s 1 r r a. A polgári hatósággal dacoló boroszlói hercegpüspök lovai január 30-án adattak el törvényszéki végrehajtás folytán. A kölni érsek pedig ujolag 800, segédpüspöke pedig Baudri 200 tallérig büntettettek meg. RÉGISÉGEK. Némely adatok a sió-marosi reform, egyház történetéből. Inventarium Ecclesiae Helveticae Confessioni addictae Marosiensis, Venerabili Superintendentiae Trans-Danubianae ingremiatae, signanter vero in Districtu Campestri, seu novo titulo Peremartoniensi situatae, pro maiori notitia Posterorum, diligenti cura procuratum. Anno Dni 1760. Diebus Tanuarii sub senioratu R. D. Joannis K. Vátzi. 1-mo. A Marosiá Helv. Confessión lévő sz. Eklésia, a mint ami b. e. nagy Atyáinktól hallottuk és azok megbeszélefcték minékünk ; sőt a mostan élő régibb idejű emberek is némely dolgokra jól reá emlékeznek, még a Török világban is virágzó állapotjában volt itten a mi szent vallásunknak gyakorlása, és legelsőbben az Oratóriumunk csak egy fedél alatt volt a Parochialis házzal, a melyben szolgáltának a mi atyáink az igaz élő Istennek, és annak fundatiojára még a legokosabb emberek is nem emlékeznek: Azután pedig a régiség miatt az elromolván, Anno Dni 1724. a mostan fennálló Templomunkat Tettes Ns Bogyai György uram eő kglme, mint akkori Földes Urunk, és az örökös Urunknak Dominalis Tiszteinek kegyes engedelmükből fábul és sövénybül tulajdon magunk költségével építettük, és már most a karon kivül semmi reparatio nélkül nem szűkölködik. 2-o. Ezt a Helységet eleitül fogva nagyemlékezetü Hypothecarius Urak bírták, a kik között legnevezetesebb volt, a Tettes n. Luka és Bogyai Família, és Méltóságos L. B. Zichi Ádám eő nagysága, és mostan actu Méltóságos Gróf Szétsényi An'al Generális eő Exeellenciája, mint ezen Helységnek Örökös Ura birja, a kiknek kegyelmes protectiójok alatt eleitül fogva mind ez ideig szabados exercitiuma volt a Helvetica Confession fundált vallásnak, és másképpen nem háborgattatott, hanem a mostan folyó Seculumnak az elein, a mikor sok Eklésiák ezen a részen fegyveres kézzel elfoglaltattak, és Fok-Szabadiban is Romano-Catholicus Plebanus Militaris Assistentiával, úgymint egy compánia némettel erőszakosan introducaltatott, és ottan harmadfél esztendeig szolgált ; akkor is az idevaló Prédikátor a Parochiában lakott; de a miniszteralis functiotól a Plébános által tiltatott, ezenkívül pedig soha itten Plébánus nem hatalmaskodott, nem is szolgált még a mi Atyáink tudtokra is. Eleitülfogva pedig az az Eklésia igen kicsiny, de mindenkor Mater — Anya Eklésia volt és más Eklésiátul nem függött az egyházi sz. szolgálatban, de a fundatiórul semmi Litterale Documentum nincsen, és Fundusa is nincsen az honnan valami jövedelme lehetne az Eklésiának vagy a Prédikátornak ; hanem az Örökös Urnák és successivea több Földes uraknak is kegyes engedelmekbül a mi b. e. eleink az Egyházi szolgáknak számokra rendeltenek és kiszakasztottanak az Őszi és Tavaszi vetés alá szántóföldeket, a melyek még ma is megvagynak. 3-o. Az egyházi szolgáknak neveik a kik eleitül fogva ezen Marosi Eklésiában szolgáltának és a kikre a régibb idejű emberek reá emlékeznek, igy következnek: 1-o. T. Jeremi Pál uram ab Ao. 1620. szolgált 12 esztendeig. 2-o. T. Veres János ur ab Ao. 1632. szolgált 23 esztendeig. 3-o. T. Dávidházi János uram ab Ao. 1655. szolgált 18 esztendieg. 4-o. T. Béliéi János ur ab Ao. 1673. szolgált 10 esztendeig. 5-o. T. Béllei György ur ab Ao. 1683. szolgált 14 esztendeig. 6-o. T. Szetsődi Márton ur ab Ao. 1697. szolgált 10 esztendeig. 7-o. T. Bajomi János uram ab Ao. 1707. szolgált 5 eszteudeig. 8-o. T. Almási András uram ab Ao. 1712. szolg. 10 esztendeig. 9-o. T. Diószegi János ur ab Ao. 1722. szolg. 12 esztendeig. 10-o. T. Lepsényi Péter ur ab Ao. 1734. szolgált 12 esztentedeig.
