Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1874-02-15 / 7. szám

fejét még* inkább megzavarja. Eddigelé az olvasás mesterségében való képzettségét csak a szent dolgok olva­sására s isten dicsőítésére használta: most az olva­sás majdnem méreggé lesz reá nézve. Olvassa hogy az emberek, és épen a legnagyobb emberek körében mennyi a csalás, jellemtelenség, önzés; megta­nulja, hogy a mai korban miként lehet és miként kell a legkitűnőbb embereket is nevetség, guny tár­gyává tenni; miként kell egy nemzet eszményképei­nek fejéről az évtizedek becsületes munkája által szerzett borostyánt letépni s porba taposni. Megta­nulja az uj olvasmányokból, hogy amit ő egykor a fensőbb hatóság, a világi magisztrátus iránt tartozó engedelmességről s tiszteletről tanult, az mind merő hazugság, s a haza csak ugy virulhat fel, az egy­kor sokat szenvedett szegény nép csak akkor juthat be a földi Eldorádóba, ha lehetőleg ellenébe szegezi magát mindenféle hatóságnak. Mert az idők változ­tak. Egykor azt mondta az irás: hogy minden hatalmasság istentől van; most pedig ugy olvassuk, hogy minden hatalom az ördög szolgálatában áll. De minek is rajzolom én az uj idők e nagy változásait ily részletesen; hiszen te kedves bará­tom kint élsz a nép között, s nálamnál mindezeket te bizonyosan jobban tudod. De hát ugy-e mindeze­ket így elgondolva, nem csodálkozol, ha népünk jel­lemében oly óriási változást, s egyházi életünk terén oly szomorúan meglepő fordulatot tapasztalunk ? Ki­vált még ha azt sem téveszted szem dől, hogy anyagi tekintetben is mily egészen más élete van a mostani polgártársnak, mint az 1848. előtti jobbágynak. Hajdan alig akadt meg — mint emii­tóm — még- az u. n, jómódú jobbágy ládafiókjában is egy-két forint, s a legszükségesebbekre is ritkán tellett; most pedig csak egy kissé jobb esztendőben is jól müveit földje szőlleje termése után annyi pénzt lát, hogy méltán felséges népnek érezi magát. Hirtelen t')rtént e nagy változás. Nagyon gyor­san történt az átmenet a szolgaságból a nagy ura­ságba ; s gondolhatod-e, hogy e nagy ugrás meg ne boszultassék ? Fájdalom nagyon is kell éreznetek. Mert hát e subás parvenuk nagyhatalmiságának zsarnokságát legelső sorban s legkiválóbb mérték­ben a protestáns lelkész kénytelen érezni. A szabaddá, s vagyonossá lett néppel elhitették, hogy ő ur, s most ezen uraságát gyakorolni akarja. Igen! de kin gyakorolja? A képviselő három évig felé sem tekint; a megyei tisztviselő hat év hosszant ur felette, s ezen uraságát adóbehajtásnál, ujoncozásnál s több más alkalommal nagyon is éreztetheti a néppel; orvos, mérnök, s más fekete ruhás egyén mind eléggé független a néptől; marad tehát a pap (s talán néhol a jegyző). Ennek kell lenni a hitvalló­nak, ez kénytelen vallomást tenni naponkint arról, hogy mily nagy úrrá lett ma az, ki még tegnap szolga volt; ez kénytelen tűrni a tudatlansággal páro­sult nyers gőgnek mindenféle otrombaságait, s egy­szersmind látni, hogy hivatala, melyet ő a legna­gyobb egyszerűségében is oly fenségesuek szeretett tekinteni, — miképen aláztatik le a porig; s látni érezni naponkint, hogy a nép, a maga nagy tudat­lanságában mily mohó készséggel fonja a tövisko­szorut épen azon prófétái számára, kik neki eleitől fogva leghívebb barátai, legőszintébb támaszai voltak. Hanem hát mindezeket elbeszélni, leirni nem nagy dolog, — feleled kedves barátom; — az el­mondottakban nincs semmi nj, mindezeket tudjátok ti is igen jól; hanem ha már felelni akarsz soraimra — gondolod magadban — hát felelj arra, hogy igy állván a dolgok, mi a teendő? Quid juris? s quid consilii ? Meglehet, hogy a bajt felismerve, fognak ná­lamnál sokkal tapasztaltabb s bölcsebb emberek is felelni, de megkísérlem közelebb ón is. (Vége köv.) FARKAS JÓZSEF. ISKOLAÜGY. Az első esztendő egyleti életünkből. Az udvarhelyi reformált egyházmegye kebelében tudtom szerént nem volt eddig semmiféle egylet. Ezelőtt egy esztendővel született tanitó-egyletünk, s ennek évi működését akarom e lapok tisztelt közönségének bemu­tatni. Közgyűlésünk volt három, mindenik Sz.-Udvar­helyen. Az első, t. i. a lebruár 12-diki, leginkább a szer­vezkedési teendőket végezte, tisztviselőit megválasztotta, könyvtárát megalapítani elkezdette, az alapszabályok ki­nyomatását elrendelte Ezeken kivül az egyházmegye ál­tal felállitottt kebli iskolatanácsok, iskolajá­rási felügyelőségek és egyházmegyei isko­latanács, mint uj intézmények felől tájékozást szerzett. A tandij-kérdés tárgyalását meginditotta. A második közgyűlés május 9-én volt. Ekkorra már a járási fiók-egyletek is szervezkedtek s ezek ajánlatára az egyleti közgyűlés tiszteletbeli tago-13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom