Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-02-09 / 6. szám

1860-ban gr. Károlyi Lajos. Erdődön született Bakacs Tamás.— 13. Ecsedvár. A honfoglaláskor Saruvár erőssége állott az ecsedi lápon. Ecsed előbb Hivség várának neveztetett. A templom 1217-ben már állott. A reformatio e várost is meghódítván, a templom a reformátusoké lett, kiktől 1662-ben Báthory Zsófia elfoglalja. — 1681, és 1687-ben országos panasz, hogy a r. katholikusok elvették. 1695-ben ismét a reformátusoké. — 14. Vinna. Régi templomát helyre állíttatja gf. Waldsteiu János. Volt egy más temploma is, mely 1775-ben lerontatott, egy harmadiknak pedig romjai a vinnai sz. kereszt promontoriumán ma is láthatók. — 15. Ö t k oronavárosi egyházak. Első lakosai szászok II Geyza alatt. Templomai 1333-ban virágzanak, mint a pápai tized regestrumából, s azon M.CCC.XXIX. évszámból bizonyos, mely néhány évvel ezelőtt még a viski tornyon állott. E koronavárosok közé Szigetet, mely 1352-ig „Villa", Nagy Lajos veszi fel, azon szabadalmakkal látván el, melyek Róbert Károly 1329-ki diplomájában foglaltatnak, hogy t. i. plebanust szabadon választhassanak örökre ; hogy ezek külső javakat is szerezhessenek, szabadon bírhassák s végrendelhessék; a királyi jobbágyok a tizedet sértetlenül megadják stb. stb. Ezen királyi tizedet I. ApaíFy Mihály a helv. hitv. lelkészeknek adá Szigeten, mit azonban Mária Terézia visszafoglalt. Az ó templom a reformatio óta a reformáltak birtoka volt. Az uj alapja 1736. máj. 27-kén tétetett le.— Huszt o n a sz. Erzsébet tiszteletére szentelt egyház már az ős időkben virágzott. II. Ulászló 1515-ben Mátyás presbyter és utódinak a rónaszéki aknából örökre 1200 kősót rendel, hogy lelke üdve ért a szent Katalin egyházában hetenként két misét szolgáljanak. Huszti Tamás reformátort a sz. Ilona egyházánál volt barátok űzőbe vették 1547-ben. Lovász nevű plebánus 1555-ben hiveivei együtt protestánssá levén, asz. Erzsébet temploma javaival együtt a reformátusoké lett. Ez időtől 1720-ig hallgat a krónika a pápista egyházról Huszton, a midőn az oda került egynéhány pápista családot a huszti vár káplánja gondozta 1766-ig. Ez év jul. 3-kán villám sújtotta a várat, s igy elpusztult a Hunyady János által épittetett várkápolna is. A huszti pápisták több izben megkísérték az ős templom visszafoglalását; de e törekvésnek a türelmi parancs véget vetett. Az uj templom alapja 1799. aug. 10. tétetett le. Y i s k e n az ős templomot ma is bírják a reformáltak. Hosszumezőt szintén meghóditá a reformatio, mely e környéken Huszti Tamás munkája által terjedt el. 130. lap: X. Hajdan létezett szerzetesházak: 1. Minoriták 1. Szatmári coventje 1335-ben már virágzott. 2. Nagy bányai convent-i é t 1406-ban alapitá Omechin János senator, ki Giródtótfalut az általa alapított kórház és sz. Miklós templomának ajándékozá. Mindkettőt Bocskay István a protestánsoknak adatá, Leopold biztosai pedig 1687-ben viszszavették. 1704-ben a minoriták elűzettek ; de 1710-ben gr. Károlyi S. viszszavitte őket. II. Franciskánusok 1. Nagybányai c o n v e n t j e már 1383-ban létezett, 1551-en tul nincs róla emlékezet. Nag y s z ő 1 lősi c o n v e n tj e alapítva a Perényiektől; benne 1225-ben rendgyülés tartatik; áll ma is. 3. Ar a n y o s m e g y e s i conventje, 1559-ig fennáll; temploma még 1655-ben is ép, mint a sírboltjába temetkezett s most a várban levő Lónyay és Warkocs család koporsói igazolják. 4. Kaplonyi monostoruk a tatárpusztitás előtt állott, s 1719-ben a gr. Károlyi család által, kik sírboltjába temetkeznek, helyreállíttatott. III. Sz. Pál remeteségei: 1. Kaplonyb a n. Az 1267. létezett, de elpusztult monostort Lukács váradi püspök helyreállitván paulinusokkal népesiti. 1335. még előíordul. 2. Veresmarton. Alapitá a Rhédeyek őse Chabanka. 3. Tisztaberken, melyhez 1486-ban Drágífy Bertalan Kishodost ajándékozza. 4. Vilyén. A Jánky Lukács váradi püspök által Kápolnán 1398. alapított remeteség 1400-ban Villyóbe, Ungmegyébe tétetik át. 5. Ungvártt. Alapitá 1384. Gerényesi Drugeth László vagy Miklós. A Drugethek még 1505-ben ajándékozták. Feküdt a mai Gerényes helyén. 6. E s z e n yben (Ungmegye.) Alapiták a Drugethek. 7. Ber egen, alapitá a sz. szűz tiszteletére Erzsébet királyné 1329. 8. Beregszászon más három monostorral együtt virágzott; de már 1573-ban elpusztult. 9. T a rpán Beregmegyében szintén létez tt. Alapiták a Báthoryak ; mert az ős templom portáléin (melyek most a reformátusoké) Báthory-cimerek láthatók. 1681-ben pa"naszolják a reformátusok az országgyűlés előtt, hogy e templomuk ós iskoláiktól a r. katholikusok megfosztották. 10. Munkácson. 1329-ben alapitá Erzsébet királyné. 11. Szatmártta feloszlatott jezsuiták resideutiája 1776 szept. 7-kén a paulinusoknak adatott, kik ott feloszlattatásukig 1786-ig tanítottak. IV. Dominikánusok monostorral birtak Sz. Németiben, Beregszászon és Peleskén (Szatmármegye), mely utóbbit Arnold gr. alapította. V. Templariuséshospitális lovagok. A hagyomány mondja, hogy a vörösbarátoknak Nagybánya környékén • templomuk volt. Bereg és Ungban is emliti őket a hagyomány. Nincs kétség benne, hogy Beregszászon, Ököritón és Vezenden is birtak, kiknek javait a Jánosvitézek vagy rhodusi lovagok nyerték. 1327-ben a rend mestere jogot követel Vezendhez. Egy 1352-ben kelt oklevélben mondatik, hogy az „Anna halastó" 1238-ban az ököritói (Szatmármegye) monostor tulajdona volt. VI. Bizonytalan szerzetesrendek házai: Szentmártonban az ecsedi lápon. Említtetik : Szent-Márton cum Sárvár Monostra. C z ég é n y b e n, melynek előfokát I. Lajos 1344-ben a Kölcsey családnak ajándékozza. J á n k o n, hihetőleg a paulinusok részére alapitá Jánky Lukács váradi püspök. Kaplonyban és Huszton.