Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-02-09 / 6. szám

tár khánhoz irott levél, melyben azon hír, hogy az a lengyelek vezéreit levágta, mint Bethlennek gyönyörűségére szolgáló említtetik ; melyben a segélyül hívott tatároknak arany, ezüst és emberrab igértetik stb. „Ilyeneket irt — úgymond Udvardy — a magyarok választott királya nem egyszer. — Hol itt a keresztyénség ? hol itt a hazafiság ? !" Arra természetesen mit sem ügyel az hó és idéző, hogy a kérdéses levél politikai s diplomatiai irat, hol a szép szavak s nagy ígéretek megjárják igen sokszor a nélkül, hogy az író őszintén gondolna ígérete beváltására. Egyébiránt ily Udvardyféle r. kath. íróktól, vagy épen az osztráknál osztrákabb Haas Mihálytól, a magyar alkotmány s különösen a vallásszabadság bajnokairól, hogy jót s igazat beszéljenek, várni sem lehet. — Bocskay, Báthory Gábor, Bethlen s a Rákócyak előttök mind megannyi rablók s lázadók. 61. lap : IV. A d o 1 g o k v i d á m a b b arculata 1660-t ó 1. Tartalma: A képmutató Báthory Zsófia szintvallása s fiának I. Rákóczy Ferencnek converíálása; H. Drugeth Jánostól az ungvári gymnasiumnak a jezsuiták kezébe átadása ; ugyanezeknek Nagybányán megerősödése ; a franciskánusoknak Nagyszőllősre visszatérése stb. stb. 64. lap : V. A r. k a t h o 1 i c i s m u s n a k növekedése leginkább a gr. Károlyi család utján, melyben nagyobb részt a család viselt dolgai irvák le t. i. a kaplonyi monostor alapítása, Nagykárolyban a minden szentek templomának a protestánsoktól elvétele stb. stb. stb. 98. lap: Figyelemre méltó statist i k a, mely szerint 1804-ben a szatmári püspökség négy kerületében volt összesen 32 papista parokhia 26,488 lélekkel. 1804—1863-ig erigáltatott 24 parokhia. 100. lap: VII. A szatmári püspökséget alkotó részek állása 1788-b a n. Az összes parókhiák száma volt 49. Szerzetesházak voltak : Nagy-Károly, Sziget, Kaplony és Nagybányán. 1754-ben jezsuiták házai voltak : Ungvártt, Nagybányán, Felsőbányán, Szatmártt. 106. lap: Vili. Apátságok s prépostságok a püspökség területén Poroszlón. Anonymus Porozlunak mondja, Pázmán Mármarosba, Péterfi Hevesbe helyez!. Okrai másként Olcsva Apáti prépostság a XIII. századig. Szent-György mártir szobránci prépostsága a reformatió idejéig Ungban. 108. lap: IX. Hajdani h i r e s egyházak: 1. Szatmá r-N é m e t i. Sz. István idejében parokhiális egyház. II. András 1230-ban kiveszi a szászvári (Schassburg=Szászváros) esperes hatósága alól. 1404 és 1464. közvetlen az esztergomi érsek hatósága alá jut.— 2. Nagybánya vagy Asszonypatak a, Szász lakóit 1142-ben II. Geyza alatt kapja; kiváltságait 1347-ben I. Lajos megerősíti. Anyatemploma sz. István tiszteletére szentelve ; 1692-ben Loyola fiainak adatik ; 1705, szc'csényi országgyűlés cum appertinentiis — ezt a reformátusoknak, — sz. Miklóst a papistáknak és az. Mártont a lutheránusoknak adja stb. 1712-ben a királyi kamara sz. István teplomát a jezsuitáknak adja; 1769-ben megég. — 3. Beregszász vagy Lamprekth á z a. Szászok alapítják II. Geyza alatt ; 1241-ben a tatárok elpusztítják. 1247-ben kiváltságait IV. Béla megerősíti. Temploma 1428 körül épült nyolc oltárral. Papja s káplánai bőven ellátva voltak. Plébániáját 1519-ben X. Leo archipresbiterátussá emelte. — 1657-ben a templomot a lengyelek dúlták fel. (Vicém pro vice stb.) 180 évig romban hever. IJjraépíttetését Haam János püspöknek köszönheti. 1846-ban felszenteltetett. — 4. N a g ysz ő 1 lős. 1264 előtt királynők birtoka. 1394-ben Zsigmond „C i v i t a s"-nak nevezi. Közvetlen az esztergomi érsek hatósága alatt áll. A város közepén álló szép nagy temploma a reformatiókor tetőzetétől megfosztva (?) elhagyottan állt, mígnem Haam János püspök helyreállíttatta. — 5. Felsőbánya. Hunyady János 1452-ben a királyi urburát a r. kath. parokhiának adományozza. A város protestánssá levén, ez a lelkészek és tanitók ellátására fordíttatott ; ma a plebánus és két káplánja élvezi. A templom a reformátusoktól elvétetvén, fényesen felépíttetett, s 1558-ban sz. Mária tisztelére felszenteltetett. — 6. Ungvár. Temploma 1332-ben állott már, közel a várhoz. 1680-ban nagy veszély fenyegette. 1705. II. Rákócy Ferenc a reformátusoknak átadatta, később a pápisták elfoglalták. Kincsei között két monstrantia volt, a Drugeth család ajándoka. Ezek közül a nagyobbikat gr. Bercsényi Miklós — 1711-ben Lengyelországba futva, a templom több kincseivel együtt — magával vitte. (Ha igaz!) Ezen kívül a várban is volt egy kápolna, Drugeth, Barkócy, Sennyey s Orosz családok temetkezési helye. — Az uj templom 1762-ben szenteltetett fel. — 7. Nagykároly. Jeles templomának 1414-ben elöljárója volt egy parokhus és káplánja. — 8. Kaplony. 1100 körül öt templommal (ha igaz!), a melyek közül a sz. Mártonét a gr. Károlyi család építtette fel romjaiból a franciscánusok monostorával. — 9. Munkács. Í493-ban temploma már állott. — 10. F e k e t e-A r d ó. 1337-ben már előfordul. 1560-ban temploma a katolikusoktól a protestánsok által erővel elvétetett. — (Megjegyzendő, hogye könyv nem akarja elismerni sehol, hogy az egész község reformátussá levén, a templomot nem kellett az az uj protestánsoknak elfoglalni, hanem egyszerűen csak — az oltárok eltávolításával, — átalakítani.) 1754-ben Perényi Zsigmond báró viszszaadatta. Északi oldalán nevezetes falképek vannak. — 11. S z i n y é r v ár a 1 j a. Temploma egy azon hét közül (Misztótfalu, Illóba, Váralja, Apa, Aranyosmegyes, Sárköz, Sárközujlak), melyeket Báthory Zsuzsánna, Megyesi Móric hoivát bán özvegye építtetett. Egykor a reformáltak is birták; de tőlök elfoglaltatott. Itt született Erdősi Silvester János. — 12. Erdőd. Létezik már 1216-ban is. Templomát 1481-ben építteti Drágffy Bertalan erdélyi vajda. A reformátusoknak átadja Drágffy Gáspár 1545. Elfoglalja tőiök gr. Károlyi Sándor 1720. K. Béltek filiája 1737. Restaurálja a templomot