Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-12-14 / 50. szám

iratai ugy viszonylanak Kesehab irányához, mint Jakab levele Pál ieveleihez. A viszony átalánvóve a conservativ és szabadelvű Brahma Samadsch közt, nagyon emlékeztet a jeruszalemi zsidó- ós a Pál-féle pogány kereszténység közti viszonyra. Nézzük végül röviden, milyen viszonyban van jelenleg a Brahma Samadsch a hinduismushoz s a többi valláshoz? Az elsőt illetőleg határozott célja, a polythesimusnak, a bálványzásnak és kastrendszernek mint a haladás akadályainak megdöntése. Igaz a harc igen sokszor próbára teszi az elv bajnokainak lelkierejét türelmét. A bálványok nem hagyják oda zaj nélkül az ősi trónt; sőt hiveik nem egyszer a fanatismus dühével válaszolnak a térítési kísérletekre. Már Ram Mohán Roy idejében kitört a reactio az újítások ellen s azóta többször megmegujitotta támadásait. Gyakran megtörtént már, hogy a Brahma Samadsch tagjai isteni tiszteletre összegyülekezve, az ellenséges szomszédok által szétüzettek ; sőt a Ragmari Samadsch házát — keleti Bengaliában a fanatizált tömeg leégette, s oly nagy volt ez alkalommal [a népforrongás, hogy a hatóság — csekély erővel rendelkezve, nem mert közbelépni. Sokat kell továbbá az illetőknek családjoktól szenvedni, ha a bálványokat odahagyva brahmisták lesznek, szülők, rokonok, barátok megtagadják s száműzik körükből, s e sors falun gyakran végzetteljessé lesz az illetőre nézve. Betegség esetén ugyanis, a babonás falusiak kerülik, véteknek tartva még a hozzá közeledést is, s igy segélyhiány miatt, végkép elhagyatva hal meg nem egy, kit a szükséges ápolás megmenthetne Szelídséggel, szeretettel lefegyverezik ugyan többször a legdühösebb támadókat, ugy hogy gyakori esetben, ki még ma elvakult ellenség, holnap önfeláldozó jó barát lesz, átalán véve azonban még évek hosszú során át lesz a Brahma Samadsch Indiában a küzdő egyház szerepére utalva. Sok harc után jutott diadalra a kereszténység is: az igazság megérdemli most is az áldozatot. Minél több küzdelem után ér célt a fiatal theista egyház, annál szilárdabb leend alapja, annál szebb fényben ragyog áldozatkész bajnokainak emléke. A Brahma Samadsch álláspontját más vallásokkal, a keresztény, zsidó s muhamedan hittanokkal szemben, már fentebb jeleztük. Röviden ismételve, szerinte egyik sem tökéletes és csalhatatlan, de mindenik bírhatja másrészt az igazság egy bizonyos mértékét, s ő hivatva érzi magát „felvenni az élet kenyerét, bárhol találja azt." Vagyis nem átkozódással fordul más vallások felé, hanem testvéri szeretettel s azon törekvéssel, hogy a jót, az igazságot tanulhassa tőlük is. A ker. egyháztol sokat átvett a Brahma Samadsch; mindamellett távol áll attól, hogy abba átolvadjon. Mig a szigorú ker. orthodoxiával éles ellentétet képez, a kereszténység gyakorlati előnyeit, a felebaráti szeretet ébresztését célzó tanait, a miveltsóg tényezőit méltó buzgalommal igyekszik elsajátítani. A mivelt brahmisták átalában meleg tiszteletet mutatnak a kereszténység alapitója — Jézus iránt, elismerve benne a vallástanitók egyik legnagyobbikát. Az elfogulatlan ítélet az ind. Brahma Samadschban mindig tisztelettel fogja üdvözölni az isten.nevét dicsőítő, a közboldogságért híven áldozó egyházat, s az ég áldását kéri munkájára, midőn oszlatva a babona, tudatlanság sötét homályát, a felvilágosodás, testvériség, szabadság országa előtt egyeEgeti hitteljes orélylyel az utat. Gyurátz Ferenc z. BELFÖLD. Mélyen tisztelt szerkesztő ur! Mennyire tévednek azok a kik' a jelen kor materialistikus iráuyánál fogva kétségbe vonják, miként mostani egyházaink közül bármelyik is képes lenne a mult századok egyházaiban uralgott lelkesedés s áldozatkészség magaslatára felemelkedni ; azt a nógrádi ev. esperességhez tartozó dengelegi t. egyház is, melynek 8 évi története a fokozatosan emelkedő áldozatkészségnek szakadatlan lánczolata, fényesen bizonyítja. 1865-ben még leánygyülekezet volt ez egyház, melynek rosz karban lévő templománál, rozzant iskolaépületénél, s két csekély harangocskájánál egyebe nem volt, mit egyházi vagyonnak nevezhetett volna; s ime mióta anyaegyházzá lett — 1865-dik máj. 11-kón takarékmagtárt, takarékmagtári, külön uj diszes iskolai s tanitói lakul szolgáló épületet emelt, parochiát teremtett, templomát s tornyát újból fedette, egy az iskolai udvar bővítésére szükséges háztelket' vett s legvégül három uj harangot szerzett, a mi mindössze az ingyen végzett napszám s fuvarozás oda nem számításával 6300 frtba került. Ha már most tekintetbe veszszük, miszerint egyházunk alig számlál többet 450 léleknél s hogy ezen összes építkezés ek létesítésében külről csak 1000 frtig segélyeztettünk, s hogy jelenleg az egyháznak 290 írtnál több adóssága nincs, kénytelen kiki belátni, hogy ez egyház az áldozatkész egyházak első sorában tündöklik, s méltó arra, hogy ha mások azt nem teszik legalább saját lelkésze által megdicsértessék. Nem a dicséret s dicsekvés azonban távolról is jelen soraimnak czélja, hanem hogy megfoghatóvá tegyem azon ünnepély meghatottságát, mely novemb. 23-kán templomunkban végbe ment, meg hogv felmutatva e gyülekezet buzgóságát, egyebeknek is példát adjunk. Nevezett napon ugyanis uj harangjaink szenteltettek fel. Eddigi két harangunk gyenge hangúak lévén annyira, hogy a falu alsó végére soha sem hallatszottak, s igy a hivek nagyobb fele soha sem tudta kellőleg a templomba menetel idejét, az idei tavaszi közgyűlésünkön 3 uj harangnak megszerzése egyhangúlag, elhatároztatott, s oly lelkesedés szállta meg a híveket, hogy telkenként 40 ftot ajánlottak e célra. Megvettük pedig azon harangokat, melyekkel Pozdech József pesti harangöntő s felszerelő ur 100*