Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-08-17 / 33. szám
1343 ft. 80 kr., melynek felével, 671 ft. 90 krral a kerület rendelkezett, másik felét azonban az egyetemes gyámintézet pénztárába küldte be. Hazai gyámintézetünk csatlakozását illetőleg a német Gusztáv Adolf-egylethez, esperességeink többsége oly véleményben van, miszerint ezen egyesülés üdvös következményű lehetne. A kerület részéről az ösztöndijak következőképen osztattak ki: Szokolik András és Bánság T tároly, báseli tanulók eg)ütt 84 ftot kaptak, Vandrák Gyula, greifszwaldi tanuló, a Németh István-féle 60, és Cékus György, selmeci erdésznövendék a Csiz-féle 25 ftot nyerték. Az ösztöndijakból, melyekért senki sem folyamodott, 172 ft. maradt. A kerület papi, tanári és tanitói nyugdíjintézetének vagyona 70,999 ft. A mult évi szaporodás 6722 ftra rug. Az evangelicusok egyetemes gyűlése ez évben Prónay Gábor báró ur meghívása szerint Pesten october 8-dikán és következő napjain fog megtartatni. A tiszai jövő kerületi gyűlés Miskolcra hivatik egybe. Weber Samu. A szentesi presbyterium és a convent. Az Egyházi Lap 27-ik számában a conventről adott órtesitésb'en következő furcsa közlés foglaltatik: „A tiszántúli egyházkerület azon kérdést terjeszti a convent elé : felruházhatók-e a presbyteriumok bíráskodási hatáskörrel ? E kérdésre okot a szentesi presbyterium szolgáltatott, mely dacára a fenálló törvénynek és gyakorlat' nak, önhatalmúlag mozdította el papját hivatalából." Hogyan került e közlemény becses lapjába, azt persze nem tudhatom, de azt igenis tudhatom, hogy az részben valótlanságot tartalmaz, részben hibás fölfogás kifolyása. A dologban ennyi az igaz. Az 1871-ik évben a szentesi egyháztanács előtt panasz emeltetett egyik kántora ellen ; az egyháztanács vizsgálatot tartott, a megejtett s a bepanaszolt fél által se kifogásolt vizsgálat alapján Ítéletet mondott, és azután Ítéletét a vizsgálati iratokkal együtt azon kérelemmel terjesztette föl az egyházmegyére, hogy az ügyet másodfokulag ellátni méltóztassék. Minthogy pedig az esperes ur se a vizsgálatra, se az Ítéletre nem találta a presbyteriumot jogosítottnak egyszersmind indítványba hozta, hogy a nagyobb egyházközségeknek első fokú bíráskodási joga szabályrendeletileg állapíttassák meg. Igy keletkezett az itt alább megirt egyháztanácsi határozat, melynek közlését ez alkalomból szintén kérem. Ne tessék hát hinni, mintha a szentesi presbyterium valamelyik papját önhatalmúlag elmozdította volna hivatalától. Erre nem is volt semmi oka. Lehet, hogy a szentesi egyház alább olvasható indítványa nem talál oly viszhangra, mint aminőre mi azt itthon érdemesnek gondoljuk; azt is megengedem, hogy lehet ellene egy és más oldalról alapos és alaptalan ellenvetéseket tenni ; alaptalant kivált azok részéről, kik következményeiben magukra nézve is veszélyesnek tartanák az elv elfogadását ; meg azt is tudom, hogy nem igen méltányolhatják amaz indítvány horderejét azok, kik nem ismerik c^ak egy akkora egyházközségnek is, mint a szentesi, complicált közigazgatási viszonyait, hol a gondno okon, jegyzőn, pénztárnokon, számvevőn kivül két lelkészt, két kántort, 17 tanitót tartunk ; de arról mégis alkalmas lesz amaz egyháztanácsi végzés meggyőzni e lapok t. olvasóit, hogy nem vagyunk mi mint egyházközség (itt csak erről van szó) oly mokány nép, mint aminőnek ama conventi értesítés föltüntet. Az emiitett egyháztanácsi végzés igy hangzik : Kivonat a szentesi helv. hitv. egyháztanács 1872. április hó 7-én tartott ülése jegyzőkönyvéből. 95. Olvastatott az 1871-ik év november hó 8 ik s több napjain Gyulaváriban tartott békés-bánáti egyházmegyei gyűlés iegyzőkönyve 10-ik számának 7-ik pontja, melyben a szentesi egyház fölhivatik, hogy az egyház bíráskodási jogok szabályozása céljából beadott indítványát bővebben indokolva s szabályszerüleg elkészítve az esperesi hivatalhoz t-erjeszsze be, mely is azt a főtiszt, egyházkerülethez fogja eljuttatni. Egyházgyülésünk e tekintetben — a már 1871-ik óv 140. sz. a. hozott határozata értelmében — következő indokolt indítványt tesz: Tekintve az egyházak belső viszonyait rendező cánonok elévülését s a jelen időben nagyrészbeni használhatlanságát ; tekintve, hogy a polgári alkotmány is kü önbséget tesz a jogok élvezetére nézve a községek között; tekintve, hogy az ágost. egyház is a királyi városokban levő egyházközségeket mindazon jogokkal felruházza, melyekkel egy egyházmegye bir ; tekintve, hogy a jogfogalmak jelen fejlettségében szükségesnek talált két felebbezési fórum csak ugy lesz meg, ha első folyamodásu bíráskodással maga az egyházközség rubáztatik fel; tekintve, hogy nagyobb egyházközségeink számos belhivatalnokokat fizetvén, kitűnőbb állást foglalnak el s erősebb önérzelre jogositvák, belviszonyaik bonyolultságánál fogva is, tényleg ki nem kerülhetik, hogy naponta ne bíráskodjanak; végre tekintve, hogy az egyházközség jogosultsági igényeinek legbiztosabb fokmérője az általa fentartott iskolák száma lehet : indítványozza, miszerint a főtiszt, egyházkerület méltóztassék kimondani, hogy addig is, mig a zsinat az egyházközségek bíráskodási jogát meghatározza, azon egyházközségek, melyek legalább 6 iskolát tartanak fen,. hivatalnokaik irányában a bíráskodás teljes jogával elsőfokulag felruháztassanak. Csukás Benjámin, főgondnok. Aláírási rovat „theologiai könyvtár" létesítésére. 231. Sylvester Domokos, ref. lelkész, Vízakna. 232. Fejes Dániel, papjelölt, ütrecht. 233. Antos János, Abony.
