Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-10 / 32. szám

a törvényhozásnak a fennálló törvények végrehajtásának biztosítása, a mi az egyház ós állam közti egyéb viszo­nyok rendezéséig el nem napolható. Végre felszólítja a gyűlést, a protestáns nevelési intézetek gondos ápolására, mely célra 2500 forintot ajánl ez évre. * Az erdélyi kcr. közgyűlés, mely aug. 17-kére volt Maros-Vásárhelyre összehiva, mint az Erd. prot. Köz­lönyben olvassuk, több egyházmegyének öszhangzó felirata alapján, az uralkodó járvány miatt bizonytalan időre el­halasztatott* * A „Kath. Reform", Hatalának e jelesül ós sza­badelvű szellemben szerkesztett heti lapja, kellő számú előfizetők hiányában megszűnt. Nem csudálkozunk rajta. E lap csupán a szabadelvűbb alsó papságra támaszkod­hatott, ez pedig sokkal inkább függ a püspököktől, sem­hogy elveinek kifejezést merne adni még csak járatása által is oly lapnak, amilyen a „Reform" volt. * Gyászhirek. Az alsóborsodi ref. egyházból tu­dósítanak bennünket, hogy Máté Gáspár, az egerlövői egyháznak 22 év óta lelkésze, jun. 29-kén a cholera áldo­zata lett. Elhunytát gyászolják özvegye, négy gyermeko, egyháza és minden ismerőse. — Regéci Nagy István, egykor a miskolci ref. gymnasium tanára, a mult hó vé­gén elhunyt. * A pápai önképzőkör, melynek egykor Petőfi és Jókai is tagjai voltak, mult hó 20-án tartá zárünnepé­lyét. Tudósítónk többeket kiemel, akik részint költemé­nyeik ós prózáik, részint szavalataik által kitűntek és pályadijakban részesültek. Ez ünnepélyt a tanodai ifjúság testgyakorlati mutatványai követték, melyek kitünőleg sikerültek. Az ügyesebb gymnasticusok részint magánosok, részint az iskola által kitűzött több rendbeli jutalomdíj­ban részesültek. * Papválasztás. A bukaresti magyar prot. egyház Tomka Károlyt választá lelkészévé. Miután volt alkalmunk személyesen meggyőződni, hogy Tomka Ká­roly szép hivatásának, melyet Bukarestben be kell tölte­nie, 'teljes tudatával bir: a bukarestiek választásának gratulálhatunk. * Tanárválasztás. A gyönki ref. gymnasium egyik tanszékére hirdetett pályázatnak igen fényes eredménye lett. Pályázott a tanszékre az ország különböző vidékei­ről összesen hat egyén és pedig oly kitűnő bizonyitvá-­ny okkal, hogy az iskolát í'entartó testület alig tudott a sok jeles közül választani. Végre is a legkitűnőbb bizo­nyitványu s a nyelvekben legjártasabb Széki Ele­mér, a dunántuli néhai főjegyző fia, a pesti ref. theol. intézet végzett növendéke és tanárjelölt választatott meg. * Id. báró Yay Miklóst kitűnő érdemei elisme­réseül ő felsége a Szent-István-rend nagykeresztjével dí­szítette fel. Nem hiszszük, hogy volna valaki, aki el ne ismerné, hogy e magas kitüntetéssel méltó arányban áll­nak Vaynak a haza és az egyház körül tett nagy szol­gálatai. * A prot. egylet gyűlése, mint az elnökség hiva­talosan jelenti, csakugyan elmarad. A hivatalos értesítés minden laphoz beküldetett, csak a miénkhez nem. Egvátalán azt veszszük észre, hogy a kik az egylet alsóbb adminis­trativ ügyeit, a hivatalos közlemények expediálását vég­zik, a mi lapunkról vagy későn, vagy épen meg se em­lékeznek. Midőn a titkárt ezen, kétségkívül az ő tudtán kivül történő, ildomosnak épen nem nevezhető eljárásra figyelmeztetnénk, elvárjuk egyszersmind tőle, hogy e fél­szegségén ismert erélyességével segíteni fog. Mert azt csak nem fogja senki tagadni, hogy félszegség egy egylet ügy­vezetői részéről a kellő figyelemben nem részesíteni oly lapot, melynek olvasó-közönségét amaz egylet ügyei leg­közelebbről érdeklik. * A marosszéki ref. egyházmegye a mult hó vé­gén tartott közgyűlésén néhai Péterfi József esperes utó­dául V á 1 y i Pál, szentbenedeki lelkészt választotta meg. Jegyzőnek Rákosi Lajos, lukafalvi lelkész lett megválasztva. * Visegrádon közelébb ev. isceni tiszteletet tartott Székács József, az ottani ev. villatulajdonosok kérelmére. Az egyházi beszéd magyar nyelven, az ének német nyel­ven volt. Körülbelől 30—40 emberből állt a hallgatóság. Mióta Visegrád áll, ez volt az első protestáns isteni tisz­telet e helyen. * Az orsz. középt. tanáregylet közgyűlése aug. 4-kén vette kezdetét. Az elnök előterjesztése után Nóvy László tartott felolvasást az uj középtanodai törvényja­vaslat felett, melynek különösen azon tételét nem helyesli, amelyben a német nyelv az előkészítő osztályokban is a kötelező tantárgyak közé van felvéve, végül fölhívja a kormány figyelmét a kath. vallásoktatás rosz rendszerének reformálására. Az első nap tárgyai közt legfontosabb volt ezen kivül Hofer Károlynak a helyettes tanári minő­ségben töltött éveknek a nyugdíjazásnál való beszámítá­sára és a rendes tornatanitók nyugdijképességére vonat­kozó indítványa, melyet a gyűlés magáévá tett. — A má­sodik napon Kleinmann^Mór és Komáromy Lajos értektztek, amaz a gymnasium ós reáliskola uj tanterveiről, ez a gö­rög nyelvnek a gymnasiumokban leendő kötelező taní­tása mellett. Komáromy nézetét a közgyűlés magáévá tette s annak érvényesítése végett egy külön bizottságot küldött ki. Ezután fölvétetett a középt. törvényjavas­lat tárgyalása, melyben Ney Ferencnek azon elfogadott indítványán kivül, hogy a reáltanodai cursus ne 8, hanem 7 évben állapíttassák meg, ránk protestánsokra nézve leg­érdekesebb volt Domanovszky Endre felszólalása. D. a törvényjavaslatnak különösen a prot. iskolákhoz való vi­szonyát fejtegető s azon nézetének adott kifejezést, hogy ha a törvényj. ugy fogadtatik el, a mint beterjesztetett, a legtöbb protestáns iskola elveszti nyilvános jellegét, mivel a kiszabott feltételeknek nem lesznek képesek meg­felelni. A prot. tanárok helyzetére utalva, azok nyugdí­jazását az állam által kívánná elrendeltetni, amennyiben erre a felekezet nem volna képes. Végül kijelenti, hogy privilégiumot nem kíván egy felekezetnek sem. A törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom