Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-08-10 / 32. szám
a) Helv. hitv. növendék félévre tandíjban fizet 11 frt. ág. hitv. „ „ „ „ 12 „ r. kath. „ „ „ 12 „ S» » « « 12 » £>• n. e, ,, „ „ 12 „ Móz. v. „ „ „ 17 trt.öOkr. b) liajzolni tanulók fizetnek félévre „ 8 — francia nyelv félévi tandija „ 15 — zongora havi dija „ 8 — c) A benlakó növendék évi 300 írtért kap teljes ellátást. Félévi tandíj, valamint félévi kosztpénz előlegesen fizetendő. Minden husz tanítvány után egy szegényebb sorsú ingyenoktatásban részesül. Az iskola földszinti épület, három teremmel, melyek közül egy nagyobb közepén 28Q°i kisebb az Iszaki és déli oldalon 12Q0 nagyságú külön-külön. A nagy teremben van egy zongora az ének és dal tanításához, itt tartatik a rajzóra is, melyhez a szükséges rajztáblák kellő készletben vannak. A növendékek mindenik teremben hosszú asztalok mellett ülnek, melyek egy-egy oldalon 4—4 fiókkal vaunak ellátva, tan-, rajz-, Írószerek számára. , A laképület kényelmes, egészséges lakás benhkó növendékek befogadására. Az udvar tágas, emelkedett helyen terül el s mintegy 448Q0 tért foglal el a legegészségesebb levegővel. T o t h F á 1, a miskolci prot. felsőbb leánynövelde igazgató tanára. Könyvismertetés. Temetési és emlékbeszédek. Irta Illyés Bálint, kisújszállási reform, lelkész. Debrecen Kiadja Telegdi K. Lajos. 1873. 8-adrét, 158. lap. Ára? A kézalatti füzet olvasása közben három alak vonul keresztül előttünk, t. i. a pap, a költő és a hazafi. És ez, csekély nézetem szerint, meglehetős mértékben érdekes. Ne gondolja azonban senki is, mintha szerző e füzet ilynemű berendezése által, saját javára válami tüntetést célozott volna, mert őt a különféle alkalmak tették azzá a mi, a nélkül talán, hogy előre csak gondolata is lehetett volna a felől, hogy gazdag lelkének e hármas irányú nyilatkozatából egy-egy csoport irodalmi mü fog még valaha kikerekedni. Pap. költő és hazafi! igazán eszményi háromság s megragadó tulajdonok, főleg egy protestáns lelkészben, a kinek valódi nagysága épen az érző-lélek közvetlensége s a híveivel való egyenlő sors, illetőleg életközösség öntudatából növekedik fel. S épen ezért, mert minden alkalommal, a közvetlen érzelem melegségében dobog szive, jutunk olyanforma állapotba Illyés Bálint beszédeivel, mintha valami láthatatlan kéz a rokonszenv arany fonalával fűzte volna össze az ö és olvasója szivét, hogy azok egyetérezve együtt dobogjanak. Ez ime a fő jellemvonás, sőt mondhatjuk érdem, a mely szerzőt már ezen első egyházirodalmi fellépésében is a kiválóbb irók sorába emeli. És theologiai álláspontja? Erre áldott emlékezetű jó öreg Tataink azon nyilatkozatával felelek, melyet akkor tett előttem, midőn vele a mult őszszel — fájdalom az életben utoljára — egészen véletlenül Pesten találkoztam. „Elismerem — úgymond, — hogy a szabad vizsgálódás a vallás világában is teljesen jogosult, sőt szükséges dolog és igy a szigorú következetesség nyíltságával előretörő modem irányt sem kárhoztatom ; mind a mellett azonban azt mondom, hoyy a józan tudománya és buzgó protestáns pap, egylet nélkül is mind buzgó reformátor a maga ecclésiájában.a És e szavakra a boldogult jó öreg, ismeretes szokása szerint, pápaszemén jobbkezével egyet emelintett, miért ? talán hogy azt a sok protestáns lelkész által vallott eszmét, a mely e nyilatkozatában megvillant közöttünk, vagy talán inkább ennek hatását arcomon saját szemeivel s közvetlenül lássa? Hogy a szerző is az igy gondolkodó lelkészek sorában foglal helyet, azt, tisztelt olvasó, az ő füzetének bármelyik beszédében is megláthatod ; mert ő nem a korhatag mult, de jelenkorunk eszmekörében él, és nem a halottak, de az élők nyelvén szól az élőkhöz minden alkalommal. Tartalma e füzetnek három részből áll, melyek közül az úgynevezett hosszabb beszédek, illetőleg prédikációkban kiválóan a papot; a második rész rövidebb beszédei , illetőleg orációiban a költőt ; emlékbeszedeiben pedig a hazafit látjuk. A beszédek száma 24, melyek közül az első rész 10, a második 8, a harmadik pedig 6-ot foglal magában. Megjegyzendő, hogy valamennyi alkalmazással is ellátott, egészen ámenig kidolgozott beszéd. Szóljunk róluk kissé bővebben és részletezve is. Az első beszéd Zsidók 2: 13. alapján — verba valent sicut nummi! — tanitó felett tartatott. A szövegválasztás tapintatos, a tárgykimondás azonban annyira messze áll a szöveghez, hogy közöttük egyáltalában nem vagyok képes felfedezni azt, a minek keresés nélkül is látszani kellene. De meg itt a fősúlyt talán nem is a hivatal, mint inkább annak mikénti betöltésére kell vala fektetnie. Igy lett volna szépen és egészben kimerítve a szöveg tartalma, a melyben egy, kötelességét hiven betöltött férfiú számol, mielőtt a koporsóba nyugodni alászállana. Ha e beszéd oráció volna, szabályszerűnek s tán remeknek mondanám; így azonban mint textusos beszéd