Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-03 / 31. szám

Azon kitűnőbb müvek, melyek a választmány Ítélete szerint a magyar irodalomba átültetésre méltók volnának, a következők: 1) Seben kel : „Charakterbild Jesu", vagy Keim: „Geschichte Jesu naeh den Ergebnissen der heut. Wissenschaít, tibersichtlich erzáhlt". Természetesen a kettő közül csak az egyik. 2) Hasé: „Handbuch der protestantischau Polemie gegen die römisch katholische Kirche." 3) Pfleiderer: „Die Religion, ihr Wesen und ihre Geschichte." 4) Opzoomer: „De Godsdienst." 5) Halaszthatlan szükséggé vált egy magyarázatokkal ellátott uj testamentumot közzé tenni, melynek szövege a Károlyi-féle forditás kijavítása volna a Tischendorf-féle kritikai görög szöveg alapján. A magyarázathoz alapul felveendő volna: „Protestanten Bibel des neuen Testaments" (Leipzig, 1872. és 1873. két kötet, 1451 lap, dolgozva a legkitűnőbb német theologusok — Holsten, Holtzmann, Lipsius, Lang, Pfleiderer stb. által), valamint az ép ily szellemű és minőségű holland uj testamentum. E nagy munkát aként gondoljuk kivihetőnek, ha az irók páronként vállalkoznak bizonyos részlet elkészítésére, s minden párnak munkáját egy másik pár még egyszer szigorúan átnézi. 6) A „Bibliotheque de philosophie contemporaine". ből válogatott füzetek pl.: a) Paul Janet: „Le materialisme contemporain." b) Re ville: „ílistoire du dogme de la divinité de Jesus Christ." c) Bost: „Le protestanismo liberal." d) Coquerel, fils: „De premiers transformations du Christianisme." e) Ugyanattól: „La conscience et la foi." f) Ugyanattól: „Histoire du credo." Eredeti művek közül első helyen fogjuk adni Szeremlei Sámuel: „Vallás-erkölcsi ós társadalmi élet 48 óta Magyarországon" cimü dolgozatát, mely a protestansegylettől 300 forint pályadijat nyert; valamint e vállalatban adjuk ki az egylet nagyobbik pályakérdésóre remélhető dolgozatot: „A magyar protestáns egyház történetét a szathmári békétől a türelmi rendelet kiadásáig." És talán nem túlzás azon óhajtás és remény, hogy a debreceni levéltár egyháztörténetünk érdekében át fogja eDgedni leforditás és közlés végett az elhelyezett Siuay-féle pert; ha ottani körök közelebbről hasonló célra felhasználni nem akarnák. Előleges tájékozásul ennyit most elégnek tartunk; de ismerve a külföldi egyházi irodalom élénkségét, valószínűnek látszik, hogy három év alatt oly művek fognak ott megjelenni, melyek az objectiv tudományos becsen kivül napi érdekkel is birnak. Ha ezek előleges tervünkön változtatást tesznek, az csak olvasó közönségünknek válik előnyére. Az egyleti választmány meghagyásából tisztelettel felkérjük mindazokat, kik a vallástudományi irodalom iránt érdekkel viseltetnek, s az emberi szellemnek e téren való fejlődését is figyelemre méltónak tartják, hogy a protestáns theologiai könyvtárra előfizetni és előfizetőket gyűjteni szíveskedjenek. Egyelőre csak az aláírásokat kérjük beküldeni, pénz nélkül, f. évi október 1-sőjéig Pestre (szénatér 6. sz.) az egyleti titkárhoz, hogy a vállalat terjedelme iránt tájékozhassuk magunkat. Az előfizetési pénz évenkint 4 forint, mindig előre, január 1-ső felében lesz beküldendő. Gyűjtőknek 10 előfizető után az egylet tiszteletpéldánynyal fog szolgálni. Kelt Pesten, 1873. julius 20-áo. F ö r d ő s Lajos, alelnök. Kovács Albert, titkár. Meghivó a magyarországi protestans-egylet harmadik közgyűlésére. A maros-vásárhelyi elvrokonok szives meghívása és az egylet központi választmánya f. évi junius 8-án tartott gyűlésének meghagyása folytán egyletünk ezen évi rendes közgyűlését ezennel összehívjuk M a r o s-V á s á rhelyre, augusztus 24-dik és 25-dik napjaira. A gyűlés teendői a következők lesznek: Augusztus 24-én reggel nyilvános isteni tisztelet tartatik, midőn imát mond Fördős Lajos, egyleti elnök, és kecskeméti főesperes, s egyházi beszédet tart Baksay Sándor, kun-sz.-mikiósi ref. lelkész és soltmegyei alesperes. Isteni tisztelet után a gyűlés tagjai a tanácsterembe vonulnak, s az elnöki megnyitás után megkezdődik a tanácskozás. Az egyházi függő kérdések a lefolyt egyleti év alatt jelentékenyen közeledtek a megoldás felé mind a külföldön, mind hazánkban. Az európai államok majdnem kivétel nélkül jogos ós méltányos álláspontot foglaltak el e tárgyban, egyfelől igazságot szolgáltatva minden irányban, másfelől feltétlen elvül tűzve ki az állam békéjének és biztonságának sérthetetlenségét mindenféle felekezeti hatalomvágy és kicsapongás ellenében. De a törvényhozás csak az irányt és célt jelölheti ki, s az egész modern társadalom feladata lesz, több évtized bölcs és kitartó munkája által azt megvalósitni. E tárgy körül való eszmecserék fogják képezni a maros-vásárhelyi találkozás egyik tárgyát. Az egylet irodalmi vállalatai körül két év alatt szerzett tapasztalatok arról győzték meg a választmányt, hogy a népirodalmat más eszközök által kell felkarolnia; ellenben közlönyeit át kell alakitnia a társadalom azon műveltebb osztálya szükségeihez, melyekből áll most is azok olvasóinak jelentékenyebb része. E tárgyat vélemény és javaslatadás végett a jun. 8-ki választmányi gyűlés kiadta az egylet Kolozsváron lakó tagjainak, kik dolgozatjokat a közgyűlés elé fogják terjeszteni. Még a mult közgyűlésen indítvány tétetett egy theologiai könyvtár megindítása iránt. Ezen ügy a gyűlés uta-