Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-27 / 30. szám

mind tisztább alakban deritni fel, a batütől mind beljebb a szellemhez hatolni — ma már a miveltség emeltebb színvonalán más a nézet mint volt a korlátoltabb képzettségű régmúltban : e tényleges igazságban egyszerűen a fejlődés rendszeres korollariumát kell elismernünk. Ki ily nézet nyilvánítását kárhoztatja, az egyszersmind követ emel az emberiség szent hivatása, a tökéletesedés ellen, mi okvetlen feltételezi a koronkénti változtatást, újítást. Es legközelebb azon egyházban, melynek zászlajára irva a haladás, a betű, a puszta szokás nem lehet szentség. Azokkal szemben, kik a régiek nézetei, szokásai előtt feltétlen hódolatot követelnek, a szabad vizsgálódás és meggyőződés hívei méltán mondják el ugyancsak Cypriánnal ep. 73 ad Jubas. p. 237. „Frustra quidarn, qui ratione vincuntur, consvetudinem uobis opponunt; quasi consvetudo major sít veritate, aut non sít in spiritualíbus sequendum id, qtnd in me~ lius fuerit a saucto spiritu revelatum." Sydow meggyőződésének nyilvánításával Jézus születéséről nem kivetett el sértést az egyház tanainak szelleme ellen, de nem követett el még a formulázott tételek közvetlen értelme ellen sem. (Luthernek fent jelzett nyilatkozata Jézus fogantatásáról csak egyéni nézetnek tekintendő.) A Luther által kiadott keresztelési könyvecskébeu ugyanis, mely a brandenburgi egyház által elfogadtatott, a keresztelésnél feltett második kérdés igy hangzik : „ Hiszel -e a Jézus Krisztusban, egyetlen fiúban, a mi urunkban, a ki élt, és szenvedett ?£

Itt Jézus származása nincs meghatározva. Az ágostai hitvallásban ide vonatkozólag ez áll: „item docent, quod verbum, hoc est filius dei assumserit humanam naturam, in utero beatae Mariae virginis." Ezen állítás sem zárja ki a logos szabadabb értelmezése folytán azon nézet jogosultságát, mely ép a szt. írásbeli helyek alapján Jázust testi születés szerint Dávid nemzetségéből s igy Józseftől származtatja. De tekintsük végül a vád szószerinti értelmét: mily egyházi rendeletet s mennyiben sértett meg Sydow nyilatkozatával? 1572-ben Gryörgy választó-fejedelem által adatott ki Brandenburg számára egy egyházi rendelet; *) melyben ö kötelességének nyilvánítja „oda törekedni, hogy az isten igéjének tiszta tudománya, a mint az a szt. prófétai és apostoli iratokban és az augs-*) Prot. Kirchenz. Nr. 19. 1873. burgi confesáóban meg van alapítva, megtartassék." Tartalma, Luther kis kátéja, s nagy számú kivonat ugyancsak Luther munkáiból, melyhez végül a fejedelem a következő rendeletet csatolja: „Ezennel mindeneknek, minden lelkésznek, minden papnak, prédikátornak szigorúan meghagyjuk, parancsoljuk és rendeljük, hogy a bibliát, a fentjelzett kivonatot ós Luther könyveit szorgalmasan olvassák, prédikációikat azok szerint irányozzák s más gyauus könyvektől s tanoktól teljesen óvakodjanak. Mindenben az augsburgi confessió tartalmához ós az igaz, tiszta Luther-féle tan rörid foglalatjához, —mint azt mi ezennel mindenkinek,minden egyháznak átadatjuk, kézbesittetjük, — tartsák magukat. Mindezt pedig rendeljük hivatal, állomás elvesztése, a részüukrőli kegyvesztés és súlyos büntetés terhe mellett." Azonban ezen egyházi rendelet az ó-lutheran egyház számára adatott ki; miután pedig az unió létre jött, az ennek értelmében szerkesztett agendák által — 1822 ós 1829 — a józan következtetés szerint hatályon kivül helyeztetett. A kik mind e mellett is határzottan vitatnák érvényességét, azoknak maguknak vissza kell riadni e rendelet tekintélyéből vont további következményektö1

. E rendelet alapján ugyanis, igaz, méltán ítéltetik el Sydow, mert ellenkezésbe jött Luther idézett nézetével, de következetesen eljárva ennek nyomán, az evang. egyház egyszersmind kénytelen volna minden értelmes tagját kizárni magából. Ezen egyházi rendeletben Luthernek több különös állításai között, melyeken most már a legtulsóbb orthodox is kénytelen felülemelkedni , olvasható következő nyilatkozata is. „Én bevallom, hogy Zwingelt (gúnyból elferdíti Zwingli nevét) egy nem-keresztyénnek tartom minden tanaival együtt. Mert egyetlen, részét sem tanítja igazán a ker. hitnek és az gonoszabb lett hétszer, mint míg papista volt, Krisztus ítélete szerint, (Mát. 12 r. 45 v.) „és azon embernek dolga gonoszabb lesz azután mint azelőtt." Egy oly egyházi rendeletnek érvényessége, melyben ily nézetek irányadók , csak a legrutabb szégyenbélyeg volna az evang. egyházra. Es ilyenre hivatkozásával méltán vonná magára a protestantismus a katholikusok sújtó vádait: „lm ott a ti csalhatlanaitok, a jelenkori miveltségtől még bizonynyal távol eső, rég elhalt tudósaitok, koruk szükkeblüségét, elfogultságát visszatükröző nézeteikkel. Ott pápáitok világi fejedelem cím alatt, kik büntetés terhe mellett szabják elétek,