Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-27 / 30. szám

mind tisztább alakban deritni fel, a batütől mind beljebb a szellemhez hatolni — ma már a mivelt­ség emeltebb színvonalán más a nézet mint volt a korlátoltabb képzettségű régmúltban : e tényleges igazságban egyszerűen a fejlődés rendszeres korolla­riumát kell elismernünk. Ki ily nézet nyilvánítását kárhoztatja, az egyszersmind követ emel az emberi­ség szent hivatása, a tökéletesedés ellen, mi okvet­len feltételezi a koronkénti változtatást, újítást. Es legközelebb azon egyházban, melynek zászlajára irva a haladás, a betű, a puszta szokás nem lehet szent­ség. Azokkal szemben, kik a régiek nézetei, szokásai előtt feltétlen hódolatot követelnek, a szabad vizsgá­lódás és meggyőződés hívei méltán mondják el ugyan­csak Cypriánnal ep. 73 ad Jubas. p. 237. „Frustra quidarn, qui ratione vincuntur, consvetudinem uobis opponunt; quasi consvetudo major sít veritate, aut non sít in spiritualíbus sequendum id, qtnd in me~ lius fuerit a saucto spiritu revelatum." Sydow meggyőződésének nyilvánításával Jézus születéséről nem kivetett el sértést az egyház tanai­nak szelleme ellen, de nem követett el még a for­mulázott tételek közvetlen értelme ellen sem. (Luther­nek fent jelzett nyilatkozata Jézus fogantatásáról csak egyéni nézetnek tekintendő.) A Luther által kiadott keresztelési könyvecskébeu ugyanis, mely a brandenburgi egyház által elfogadtatott, a kereszte­lésnél feltett második kérdés igy hangzik : „ Hiszel -e a Jézus Krisztusban, egyetlen fiúban, a mi urunk­ban, a ki élt, és szenvedett ?£ Itt Jézus származása nincs meghatározva. Az ágostai hitvallásban ide vo­natkozólag ez áll: „item docent, quod verbum, hoc est filius dei assumserit humanam naturam, in utero beatae Mariae virginis." Ezen állítás sem zárja ki a logos szabadabb értelmezése folytán azon nézet jo­gosultságát, mely ép a szt. írásbeli helyek alapján Já­zust testi születés szerint Dávid nemzetségéből s igy Józseftől származtatja. De tekintsük végül a vád szószerinti értelmét: mily egyházi rendeletet s mennyiben sértett meg Sy­dow nyilatkozatával? 1572-ben Gryörgy választó-fejedelem által adatott ki Brandenburg számára egy egyházi rendelet; *) melyben ö kötelességének nyilvánítja „oda törekedni, hogy az isten igéjének tiszta tudománya, a mint az a szt. prófétai és apostoli iratokban és az augs-*) Prot. Kirchenz. Nr. 19. 1873. burgi confesáóban meg van alapítva, megtartassék." Tartalma, Luther kis kátéja, s nagy számú kivonat ugyancsak Luther munkáiból, melyhez végül a fejedelem a következő rendeletet csatolja: „Ezennel mindenek­nek, minden lelkésznek, minden papnak, prédikátor­nak szigorúan meghagyjuk, parancsoljuk és rendel­jük, hogy a bibliát, a fentjelzett kivonatot ós Luther könyveit szorgalmasan olvassák, prédikációikat azok szerint irányozzák s más gyauus könyvektől s ta­noktól teljesen óvakodjanak. Mindenben az augsburgi confessió tartalmához ós az igaz, tiszta Luther-féle tan rörid foglalatjához, —mint azt mi ezennel min­denkinek,minden egyháznak átadatjuk, kézbesittetjük, — tartsák magukat. Mindezt pedig rendeljük hivatal, állomás elvesztése, a részüukrőli kegyvesztés és sú­lyos büntetés terhe mellett." Azonban ezen egyházi rendelet az ó-lutheran egyház számára adatott ki; miután pedig az unió létre jött, az ennek értelmében szerkesztett agendák által — 1822 ós 1829 — a józan következtetés szerint hatályon kivül helyeztetett. A kik mind e mellett is határzottan vitatnák érvényességét, azok­nak maguknak vissza kell riadni e rendelet tekin­télyéből vont további következményektö1 . E ren­delet alapján ugyanis, igaz, méltán ítéltetik el Sydow, mert ellenkezésbe jött Luther idézett nézeté­vel, de következetesen eljárva ennek nyomán, az evang. egyház egyszersmind kénytelen volna minden értelmes tagját kizárni magából. Ezen egyházi ren­deletben Luthernek több különös állításai között, melyeken most már a legtulsóbb orthodox is kény­telen felülemelkedni , olvasható következő nyilatko­zata is. „Én bevallom, hogy Zwingelt (gúnyból el­ferdíti Zwingli nevét) egy nem-keresztyénnek tartom minden tanaival együtt. Mert egyetlen, részét sem tanítja igazán a ker. hitnek és az gonoszabb lett hétszer, mint míg papista volt, Krisztus ítélete sze­rint, (Mát. 12 r. 45 v.) „és azon embernek dolga go­noszabb lesz azután mint azelőtt." Egy oly egyházi rendeletnek érvényessége, melyben ily nézetek irány­adók , csak a legrutabb szégyenbélyeg volna az evang. egyházra. Es ilyenre hivatkozásával méltán vonná magára a protestantismus a katholikusok sújtó vádait: „lm ott a ti csalhatlanaitok, a jelenkori miveltségtől még bizonynyal távol eső, rég elhalt tudósaitok, koruk szükkeblüségét, elfogultságát vissza­tükröző nézeteikkel. Ott pápáitok világi fejedelem cím alatt, kik büntetés terhe mellett szabják elétek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom