Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-07-20 / 29. szám
get, melynek eltávolításában a zsinatnaü föfeladatát találom. Uj eszme, uj gondolat, melyben egy szebb jövőnek csirája rejlenék, az előttünk fekvő javaslatban csak gyéren föllelhető s mindenki, aki figyelmesen átolvassa, meggyőződhetik arról, hogy nálunk mindennek ezentúl is ugy kellene maradnia, amint eddig vala.* Már csak e néhány pont is oly erős kritikát foglal magában, hogy az egész munkálatot tönkre teszi s szerzőtől mintegy következetlenségnek látszik, hogy mindennek dacára érdemesnek tartja a részletekhez hozzá szólani, sőt az értekezés végén ellenmondásba jön önmagával, midőn az „eddigi rendetlenséget szentesítő" s „uj eszme és uj gondolat nélküli" elaboratumot „hasznavehető építménynek" nevezi. Egyébiránt azok, akik a munkálatot részletes tárgyalás alapjául elfogadhatónak tartják, bizonyára örvendeni fognak annak, hogy oly tekintélyes és tapasztalt egyházi férfiú, mint Doleschüll, az egyes részletekre nézve elmondá véleményét. Sok van e nézetek közt olyan, ami teljes mértékben megérdemli az érdeklettek figyelmét. A csinosan kiállított kis füzet kapható szerzőnél 30 krjával. * Kisgyermekes anyák könyve. Családanyák s ifja házaspárok számára irta Szabó Dávid, szabolcsmegye főorvosa. Koszorúzott pályamű. Kiadja a szabolcsmegyei és hajdukerületi orvos-gyógyszerész-egylet. Második változatlan kiadás. Debrecen , 1873. Ifj. Csáthy Károlynál. Bolti ára 50 kr. — Népszerű modorban közli e mű mindazon elveket, a melyeket a tudomáoy és az orvosi gyakorlat az uj szülöttekkel való bánásmód tekintetében megállapított; útbaigazítást ad továbbá a terhességre, a szoptatásra nézve stb. Szabó könyve nem ajánlható eléggé a szüléknek, kik közül a legnagyobb rész járatlan kötelessége teljesítésének részleteiben. * A vasmegyei régészeti-egylet évi jelentése. 1872. Szerkeszté Lipp Vilmos, egyleti titkár. Szombathely, 1873. — Németországban csaknem minden nagyobb városban van egy-egy muzeum, ahová az illető vidéken talált régészeti tárgyak elhelyeztetnek. Nálunk is több helyen tétettek már kezdeményezések ily muzeumok felállítása iránt, és a siker seholsem maradt el. A délmagyarországi, a szabolcsi történelmi és régészeti társu latok a kezdet nehézségein már túlestek s alapos reményünk van — bízunk azon érdeklődésben, melylyel Magyarországon a történelem és régészet iránt a legtöbben viseltetnek, hogy 10 — 15 év múlva minden megyének, ha nem is minden városnak, meglesz a maga régiségtára. Vasmegyében, —- a mely római régiségek tekintetében oly gazdag, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában is ritkítja párját, — szintén megalakult a régészeti egylet s az idén kiadta első evi jelentését. Örömmel győződtünk meg e jelentésből, hogy a vasmegyei régészeti egylet egy rövid óv alatt egy jól felszerelt muzeumot teremtett, melyben a római régiségek vannak ugyan leginkább képviselve, de nem hiányoznak a magyar és külföldi érmek s a középkori régiségek sem. Az egylet tagjainak száma — mint az évkönyvből olvassuk — 472. Elnöke Szabó Imre szombathelyi püspök, ki a régiségtár helyiségsül saját palotájában ajánlott föl egy földszinti, s a célnak teljesen megfelelő termet; alelnöke Szabó László, titkára és a rágiségtár őre derék régészünk Lipp Vilmos, kinek — mint magánórtesülés folytán tudjuk — legnagyobb érdeme van az egylet létesítése körül, sőt azt is hallottuk, hogy habár a formális indítványt régészeti egylet alapítására Szabó Imre tette, maga az eszme mindazonáltal Lipp Vilmostól eredt. Az évi jelentés, melyből a fenebbi adatokat merítettük, az egylet történetére vonatkozó cikken, az alapszabályokon, a titkári és pénztárnoki jelentésen, a régiségtárban kiállított tárgyak számjegyzékón s az egyleti tagok névsorán kivül több becses archeológiai értekezést is tartalmaz. Lipp Vilmos ugyanis savariai fölirattanulmányokat és az ősko rról közöl egy tanulmányt; Chemel Kálmán pedig Kőszeg város haj dankori építményei, régiségei és levéltáráról értekezik. Melegen ajánljuk e jelentést nemcsak vasmegyei olvasóink, hanem az összes müveit közönség figyelmébe is. Talán némi buzdítást fognak abból meríteni azon megyék, amelyek az archeologia előmozdítására nem tették még meg a tőlök méltán várható lépéseket, vagy amelyek a kezdet nehézségein még nem estek át s e nehézségek legyőzésében fáradoznak. * A Tanáregylet Közlönyének 9-dik füzete megjelent. Tartalma: Igénytelen tájékozódás az önképző-körök érdekében, II. Ney F. A középiskolai rajztanitásról (Folytatás). L a n d a u A. Hazai irodalom : Tanodai programmirodalmunk 1871 /a -ben. Károly Gy. H. Baráth: Magyar tan és olvasókönyv, Bodnár Z s. Külföldi irodalom : Brámbach: Hülfsbüchlein für lat. Rechtschreibung. Garami R. Rendes rovatok. * Légrády testvérek kiadásában megjelent. Entwurf des ungarischen Handelsgesetzbuches von Dr. Stephan Apáthy. Im Auftrage des ung. Handelsministeriums Ins Deutsche übersetzt von Dr. Wilhelm Siegniund. Erster und zweiter Theil. Budapest, 1873. Ára 60 kr. * Az 1848-ki forradalom történelme Lamartinetől. Forditta Zsilinszky Mihály. Két kötet, Pest, 1873. Kiadják Légrády testvérek. Ára 4 ft. Öröm tölt el bennünket, valahányszor nyelvünkre egy-egy európai hirü munka ültettetik át. A forradalom története Lamartinetől kétségkívül ama munkák közé tartozik; le is van az már fordítva Európa csaknem minden müveit nyelvére. Köszönet a fáradhatlan szorgalmú Zsilinszkynek, hogy a magyar közönség számára is hozzáférhetővé tette e korrajzot, melyben a francia forradalmat egy, ezen forradadalomban maga is nagy szerepet vitt iró francia könnyedséggel s mégis alaposan és hűséggel irja le. A díszesen kiállított két kötet a kiadóknak bizonyára oly nagy áldozatukba került, hogy csak tömeges pártolás esetében nem lesz veszteségük. Reméljük, hogy a magyar közönség, mely a jóravaló törekvést kellőleg méltányolni tudja, Légrádyók ezen ujabb nagybecsű vállalatától sem vonja meg pártfogását.
