Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-07-20 / 29. szám
PROTESTÁNS GYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hi'vatal: Mária-utca 10-dik sz,, els6 emelet, Elöíizetési d.ij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ít. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizetheíni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Visszapillantás a lefolyt conventre. Amint a conventről adott tudósításunkból látható, ón a vita folyamata alatt a főkórdóseket illetőleg tartózkodó állást foglaltam; bele nem szóltam s nem akarok bele szólani azokba a dolgokba érdemileg most sem mindaddig, mig az ügy az egyes egyházkerületekben eldöntve nem lesz. Ép en mert éveken keresztül sokat irtam és izgattam az ügy mellett, helyén láttam a döntő percben félreállaui és másokra hagyni a cselekvést, nehogy föllépésem által ingerültséget támaszszak azoknál, kiket itt-ott megtámadtam volt, de kiknek közeledtótől függ a siker. En mint más alkalommal, ugy ez ügyben is, a megoldás dicsőségét másnak engedve, szivesen megelégszem a küzdelem és utegyengetés osztályrészével. Ehez képest jelen soraim célja nem annyira az, hogy bizonyos nézetet vitassak, mint inkább, hogy a nyilatkozott különféle nézeteknek mai viszonyaink közt helyüket kimutatván, mindeniknek maga szempontjából való jogosultságát constatáljam. Hogy ezt megtehessem, időt kellett magamnak engednem mielőtt irnók, hogy a történteket kellő láttávolból tekintvén, egész objectivitással szólhassak a dologhoz. A munkaosztás nagy elve, melynek az ujabb kor gyakorlati legfontosabb vívmányait köszönheti, az államóletre alkalmazva azt eredményezte, hogy mai nap gondosan elkülönítik az egyes körök functióit és nem engedik egyiknek a másikba való avatkozását. Ehez képest az egyháznak olyatén szereplése, minővel a középkorban nyíltan, a reformatió óta leplezetten találkozunk, hovatovább mind lehetetlenebbé válik ; mert mindenképen hátrányosnak tapasztaltatott mind az, hogy hitvallási nézetek szerint intéztessenek az államügyek, mind viszont, hogy az állam avatkozzék tónykedőleg az egyház ügyébe mind a kettő a lelkiismereti szabadsággal összefórőnek nem találtatván. Hazánkban a dolgoknak ama nagy elv szerinti fordulata akkor állott be, mikor 1867-ben országos ügyeink az 1848 szellemében történendő újjászervezése Megkezdődött. \zóta a törvényhozás e nagy feladató^ rendszeres keresztülvitelében munkás és mindenkép azon van, hogy midőn az államháztartás különböző ágait szervezi, az egyházi befolyás oda benyúló gyökereit elmesse, hogy igy fokozatos átalakulásutján mind közelebb jussunk azon állapothoz, hol az állameszme követelményei szerint berendezett közügyeinkből a regmim marianuin utolsó maradványai is elenyósztetve legyenek. Ami e szabályozó eljárásnál különösen örvendetes, az, hogy abban vallási sympathiák vagy antipathiák nem szerepelnek, ugy hogy midőn az uralkodó vallás kifejezése államszótárunkból kitöröltetett, ez nem azért történt, mert a törvényhozó testületben a volt uralkodó vallás hivei tán kisebbségre jutottak volna, hanem mert a munkaosztás nagy elvénél fogva a vallás és uralkodás összezavarását egyiránt hátrányosnak ismerték fel ugy magára a vallás ügyére, mint az uralkodás (kormányzás) folytatására nézve, s mert ama természetellenes szövetségben háromszáz óv óta a kormány ós nemzet közti viszályok kiapadhatlan forrását tapasztalták katholikusok ugy mint nemkatholikusok. Az egyházi kérdések ez uton történő megoldása az egyetlen mód, mely által hazánk a vallásvillongások veszélyétől megóvható, s ennek kimondása az, mi hazánk bölcsének legközelebb e tárgyban tartott beszédének epochalis nyomatékot ád. Nem abban fekszik Deák ama felséges beszédének fősulya, hogy egyházpolitikai tekintetben ő az amerikai rendszer lehető 57