Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-07-13 / 28. szám
jen tárgya után, lelkészi értekezlet tartatott, mely tulajdonképen első értekezletnek nevezhető, miután ezt pusztán az alakuló gyűlés előzte meg, melyben az egyházmegye 5 kisebb körre osztatott fel, melyek külön elnökség alatt időnkint összejőve értekeznek, s az évenkint párszor tartandó nagy értekezletre munkásságuk eredményét beterjesztendik. Az első értekezlet tisztviselőit választá meg elsőben is, elnökül Pap Károly, alelnökül Ember Pál, jegyzőül Szikszay József lelkészeket. Már maga e választás kétsógenkivülivé teszi az értekezlet jövőbeni életre való munkásságát s érdekességót; mert elnökül — köztudomás szerint — oly egyén választatott, ki tudománya s munkás kószsóge által, önmaga is megteremti az értekezlet hasznos s tanúságos voltát. Ez első gyűlés kiválóbban érdekes részét is az elnök ily cimü felolvasása képezte: „Böngészet a bihari ref. egyházmegye régi jegyzőkönyveiből", melyben az egyházmegye múltjára vonatkozó sok érdekes adat foglaltatik; sajnos azonban, hogy több régi okmányai, hihetőleg tűz által megsemmisíttettek, s a meglevők is részben égettek. Ez egyházmegye hajdan a n.-szalontaival volt egyesülve s 69 egyházat foglalt magában. Legrégibb a jegyzőkönyvek nyomán az anyakönyv Csatárban, kezdetét veszi 1730-ban stb. Az elnök felolvasása után több gyakorlati kérdések vitattattak meg; a tárgyak csak ugy özönlöttek az értekezlet elé, mi kétségtelenné teszi az értekezlet elengedhetetlenül szükséges voltát; lehete látni, hogy a legegyszerűbb dolgokra nézve sincs köztünk egyformaság, sokban tájékozás szükséges. Mindezek észlelete hiszem növelni fogja fokonkint az értekezlet iránti érdeklődést s ha majd újból értekezünk, akkor ismét felveszem tollamat s irok a tőrténttekről. Bihar tehát zsinatolna s lelkészi értekezletet tart. Egyelőre azt hiszem elég ennyi. Szikszay József, lelkész. Aláírási rovat „theologiai könyvtár" létesítésére. 178. Dókány József, államképezdei igazgató Csongrádon. KÜLÖNFÉLÉK. * Egy fővárosi leány-nevelöintézet statistikája. A Tomasek nővérek intézete 1867-ben keletkezett 12—18 tanitványnyal. 1868 elején Tomasek Ilona és Thekla tanítási engedélyt nyervén, megnyitották 3 osztályú intézetüket, akkor a felső (I.) osztályban 3, a Il.-ban 8, az alsóban 7 tanítvány volt. Bennlakó növendék 1 volt, rendkívüli tan. 4. — Tantárgyak: vallás (Lux E. ev, tanító, és Tanninger N .kapuc.), magy., ném., francia nyelv, történelem, magy. tört., földrajz (Tomasek T.) természetrajz, természettan, számtan (Lux E.), olvasás, irás (Tomasek Ilona), kézi munka (T. Ilona és Paula). Francia társalgásra egy francia nő (Mad. Hutter). 1868-ban volt 30 tanítvány 3 osztályban: I. oszt. 5, II. oszt. 15, III. oszt. 10, bennlakó 1. — Tantárgyak: vallás (Gratz M. segédlelkész, Tanninger N. kap.), magy. ny. és irod., ném., fr. nyelv, történelem, magy. tört. (Tomasek T.), földrajz (Tomasek Emma), természetr., természett. (Lux E.), olvasás, irás (Tomasek Ilona), kézi munka (Tomasek Ilona és Paula). Francia társalgásra egy francia nő, ki az intézetben lakik (1868—72. MII. Fanny Werro, 1872—73. MII. Matildé Sunod), rajz (Tomasek Emma). 1869-ben volt 62 tanítvány 4 osztályban, bennlakó növendék 6, rendkívüli tanuló 1. — I. oszt. 13, II. oszt. 10, III. oszt. 12, IV. 21 tanitv. — Tantárgyak: vallás; magy., ném. költészettan, francia nyelv, történelem (Tomasek T.), magy. tört. (Kurz ev. tan.), anthropologia, vegytan (Trattner magántan.), természetr. (Lux E. ev. tan.), földrajz (Tomasek Emma), széptan (Tomasek Emma), kézi munka (Tomasek Ilona és Paula), rajz (Tomasek Emma). IV. oszt. (T. I.). — 1870-ben volt 78tanitvány 4osztályban; bennlakó 7, rendkívüli 7. I. oszt. 10, II. oszt. 20, III. oszt. 22, IV. oszt. 22. — Tantárgyak: vallás, magy. ny. és írod., ném. ny. ós irálytan, francia nyelv és irodalom, történelem (T. T.), magy. tört., természetr. (Kurz), történelem (I. oszt.-ban), hitregetan, aesthetika (Trattner), földrajz, rajz (Tomasek Emma), számtan (Kurz), kézi munka (T. I. és T. P.), angol nyelv (T. T.) IV. oszt. (T. I.). III. oszt.-ban Kolacsk Elza segédtanitónő. 1871-ben volt tanítvány 79, bennlakó 3, rendkívüli tan. 2. I. oszt. 14, II. oszt. 13, III. oszt. 30, IV. oszt. 20 tanitv. Tantárgyak: vallás, magy. ny. és irod., ném. ny., költészett. és irod., franc, nyelv ós irod., történelem, magy. tort., természetr., természett., számtan, földrajz, rajz, kézi munka, IV. oszt. (T. I.), ének. l87*-ben volt 92 tanítvány, bennlakó 4, rendkívüli tanuló 13. — Tantárgyak: vallás, magy. ny. és irod., ném. ny., irályt, és írod., francia ny. (Mr. Renond), történelem, magy. tört., földrajz, természetr. (Lojka, I. II. oszt. Németh III. oszt.) rajz, ének» angol nyelv. * Gyászjelentés. A hódmezővásárhelyi reformált lyceum gyászol. Egyik legszebb reménynyel biztató ifjú tanára, Tóth Károly, élte 26-ik évében junius 30-án d. u. 1 óra után az uralgó járvány áldozatává lett. Midőn a megdöbbentő hír villámgyorsan befutá a várost, nem akarták hinni, szerettek kétkedni a megdöbbentő valóban. A szív, annyi nemes érzelem fészke végsőt dobbant; a beszédes ajak, mely a tudomány igéit a szeretet hevével hirdeté, megnémult; a szemek tüze, annyi lélek és szivjóság tüköré, kialudt és a homlok, az emelkedett eszmék gyupontja, meghidegült! Nyugodjanak békén a korán kiszenvedett hü munkás hamvai! * Csongrádról azon szomorú helyzetről értesítenek bennünket, miszerint a mult hó 6-án feloszlatott állami