Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-06 / 27. szám

jutalmazom meg ez mostani ő Kglmek jó akaratját. A.z melyért mégis ö fölségétíil nagy áldást, mitülünk pedig kötelességet várhatnak ő Kglmek, nem kételkedem sem­mit, ha Kgd szüvesen akarja ez dolgot segiteni, maga authoritásával sokat vihet végben, és azzal az mi kiyán­ságunknak és szükségünknek satisfactiót nyerhet, az melyre mégis nagy szeretettel kérem Kgdet. Szent-Király uram­nak, az nemes tanácsnak, Binnerius uramnak éd más jó akaróimnak köteles szolgálatomat ajánlom és maradok Kgdnek kötelesen szolgáló jó akarója. Soprony 31. dec. 1661. (Fogalmazatból Vitnyédi István levelei közt a magyar tudományos akadémia könyvtárában.) Közli: Garády. KÜLÖNFÉLÉK. OV kapunk mai száma első az uj félévben. Felkérjük azokat, a kik előfizetésüket nem ujitot­ták meg, eszközöljék azt minél előbb, hogy a pél­dányok rendes küldésében ne gátoltassunk. (ff) A képviselőház Trefort tudomásul nem vett válaszát junius hó 28-án tárgyalta, s mivel ezen közér­dekű és nagy fontosságú kérdéshez sokan kívántak hozzá­szólani, a tárgyalás a 30-ki ülésen fejeztethetett be. Deák Ferenc epochalis beszédét, melyben egyházpolitikai prog­rammját leplezetlenül terjeszté elő, szószerint közölni fog­juk a többi beszédeknek azonban helyszűke miatt tért nem adhatván, csupán a véghatározatot emeljük ki, mely­nek értelmében egy bizottság fog kiküldetni a jus place­tum módozatainak és alkalmazásának véleményes jelentés tételére. Mai számunk a convent tudósításával és a bud­get-tárgyalással túlságosan igénybe levén véve, Deáknak időhöz nem kötött beszédét jövőre adhatjuk. (íf) Az egyetemes értekezlet f. hó 1-én megkez­detett Pesten és a ref. egyház gyűlésező termében folytatja üléseit. Az elnöki megnyitó beszédet, az egyes felterjesz­tett ügyek mikénti megvitatását mai számunkban megta­lálhatja a 5. olvasó, itt csupán a tanácskozás menetelére vonatkozólag azt látjuk kiemelendőnek, hogy az eredeti magyar jelleg, mely mindig fél gyökeres reformot javas­latba tenni, mely mindig azt hangoztatja, elvben elfogad­juk, de pro nucc meghagyandónak véleményezzük, nagyon is meglátszik rajta. E sorok Írásáig felmerült tárgyak vi­tatása mutatja, hogy sokan vannak nálunk is, kik a ko­runk keretébe be nem illő hagyományok buzgó pártolói ; kik az egyházi életnek égetővé vált kérdéseit ma is „ne nyúlj hozzám" virágnak tartják, pedig az azok alapját képező intézmények ma már nem tarthatók fenn többé, a gyakorlati élet minden lépten nyomon bizonyítja. Nem e rovat alá tartozik e kérdés bővebb fejtegetése, de itt is, mint mindenütt és minden alkalommal, kötelességünknek tartjuk rámutatni azon nagy hitára, mely egyházi életünk fejlődését megakasztja, mely bajaink orvoslását hátráltja, s mely elvégre azt eredményezendi, hogy fájdalmas és gyászos tapasztalat tanít meg majd bennünket arra, a mi­nek teljesítése már rég kötelességünkké vált * A kerületi pápai ref. főtanodábán a 2-ik fél­évi közvizsgák folyó évi julius 20-dikán kezdődnek, s 27-dikéig folyvást állanak. Az érettségi vizsgák : Írásbeliek julius 19, 20-kán, a szóbeliek pedig julius 27—31-ig tartatnak. Ugyanez időben tehetik le a magántanulók is vizsgáikat; de figyelmeztetnek a dunántuli egyházkerü­let azon legújabb rendeletére, miszerint a vizsgákat még julius végéig letenni kötelesek, különben a magántanulók sorából kitöröltetnek. * Lelkészválasztás. Abaujmegyébe kebelezett, a Gédra Endre ur halála által megüresedett p.-szinvei ref. egyházba, Budaházy Sámuel csányi rendes lelkész válasz­tatott meg lelkészül. Örömmel üdvözöljük a szerencsés vá­lasztást ! NEKROLÓG. Fábri Pál emlékezete. Fábri Pál, a pesti ágostai hitv. ev. gymnasiumnak 1825-től 1837-ig buzgó tanára és igazgatója, *) a hiva­taláról való leköszönése után az egyházközség választmá­nyának tagja, majd iskoláinak felügyelője, végre a ma­gyar osztályos gyülekezetek inspectora az 1872-ik év de­cember havában hunyt el. Vagyonának tetemes részét, 18 kereskedelmi bank-részvényét a pesti ág. hitv. ev. egyházra hagyományozta. Az egyházközség előjárósága e ' kitűnő férfiúnak érdemeit és áldozatkészségét méltányolva, sírjá­hoz emlékoszlopot állíttatott s elhatározá azt is, hogy az iskolai zárünnepély után közvetlenül az ő emlékünnepélye is megtartassák. Ezen ünnepély f. évi junius 24-én dél­előtt tartatott meg a főgymnasium dísztermében, mely alkalommal Fábri Pál koszorúval ékesített arcképe is ki volt függesztve. Láng Mihály német nyelven tartott, Fábri Pált, mint bölcs férfiút feltüntető velős beszédet; e sorok irója pedig a kitűnő férfiúnak e következő életraj­zát olvasta fel: Méltóbban nem rekeszthetjük be ezen iskolai évet, mint ha fölelevenítjük lelkünkben egyházunk egyik kitűnő férfiának képét, ki mig élt, összes erejét egyháza javára s tanintézetünk felvirágoztatására forditá. Különösen ne­künk tanárokul kötelességünk a hála és megemlékezés é férfiú irányában, mert ő életének, fényes tehetségeinek legjavát, széles tudományát e tanintézet fejlesztésére ál­dozá, s hogy iskoláink a kor kivánataihoz, a tudomány mai állásához képest kibővittettek és átalakíttattak, azt egy­házunk és jelesbjeinek áldozatkészségén kívül, nagy rész­ben neki is köszönhetjük. A férfiú, kinek emlékezetét ül, jük, gymnasiumuuk bölcsőjénél állott; azok egyike volt­kik elülteték a csemetét és azt gondosan ápolák. De a gonviselés neki megadta érni még azt is, hogy lássa a *) Lásd a pesti ág. hitv. főgymnasium értesítőjét 1872/73-ról

Next

/
Oldalképek
Tartalom