Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-29 / 26. szám

metiben ülésező egyházkerületi gyűlésre megyei követek, nemzetes Pathay Mátyás és Ketzeli Jánosnak adatott, a megye rendeinek Szatmárt, 1641. nov. 20 tartott üléséből. Az I. pont követeli, hogy a nemesek, ha gyilkosságot követnek el, csak az Ítélethozatal után reconciliáljanak; „a causale, et in sui defensa lött homicidiumért a nemes rend reconciliatiora ne erőltessék." II. p. A vétkes nemcsak megbüntetését a külső magistratus tisztinek tartván, azokat, bármiféle más vétket kövessenek, a régi nemesi kiváltságra támaszkodva az ekkla követéstől mentesíteni kivánják. III. p. A földesuraknak korlátlan lelkészváltoztatási jogot követelnek, mint az egyház patronusinak. IV. p. A lelkészek azon kívánalma ellenében, „hogy a szegény község közül megesett emberek s az udvarbeli szolgák is 15. adstáljanak, és azután legyen reconciliatiojok," akarják a rendek, hogy elégedjenek meg a régi hárommal, az udvarbeli szolgák pedig erre se legyenek kötelesek. V. p. Némely prédikátorok számára tett speciális adományhoz utódaik is jogot formálván és abban espereseik által is gyámolittatván, kivánják, hogy ilyenek többé ne történjenek. VI. p. A lopóknak is országunkban közönséges törvény halílt pronunciál ugyan ; de némely kis excessusért egyébképen is szoktak büntettetni; az olyanokat is ne erőltessék reconciliatióra ; kiváltkép a gyermek-rendet." VII. p. Ujabb-ujabb dolgokkal s innovatiókkal hazánkban bevett szokásinkon kivül ne oneraltassunk; ha valami ujabb dolgok felől akarnak concludálni, certificáljanak minket is felőle és communi consensu legyen az efféle dolgoknak decisioja, et volentibus non fit injuria." VIII. p. „Ha valaki atyánkfiai közül a szükséges dolgok végett esperes uramékat megtalálják, fogadtassanak becsülettel, és ha méltó kívánságok, idegen válaszszal viszsza ne bocsáttassanak, mint nem rég is esett Megyesi István uramtól." IX. p. „A nemes rendet templomokban való felhirdetéssel ő kegyelmek ne onerálják, mint ez előtt ugy esküttessenek, templomon kül is kereszteljenek, s e végből bizonyos naphoz senkit ne kötelezzenek." X. p. A kezességet nem effectualó bármi rendű egyének, ekkla követésre ne erőtessenek. XI. p. „Absque legitima convictione modo inordinatio senkit ő kegyelmek ne excommunicáljanak, se egy embernek vagy többnek is vétkéért az egész communitást az Isten igéjétől és a sácramentomoktól ne priválják." Szabolcs, Bereg és Ugocsa vármegyék is magokévá tevén e punctumokat, még a következő XH-dikkel toldák meg: „Az ünnepnapokon való lakodalmazások ne tilalmaztassanak." A 152—154. lapokon az 1642. jul. 6-ki váradi gener. synodusnak a fentebbi pontokra adott „Beplicatiója" foglaltatik, kz I. pontra azt feleli a synodus, hogy „a manifestum homicidiumért mindjárást excludálni kell juxta artic. ecclae 72. in majori." Ezt szentirati helyek elősorolásával bizonyítja. „Ha sub obscurum a homicidium a minister a magistratust intse, hogy tiszti szerint járjon jól végire és büntesse meg; ha a magistratus tisztit el nem követi ... a minister excludálja a homicidát." — A függőben hagyott pernek várja végét. Ha húznák, halasztanák az ügyet: sürgesse a processus lejáratását. — „És ha fektében hagyja a laesa pars a deliquenset, s a deliquens megismervén vétkét kívánja a poenitentiát, cum protestatione privata et publica admittálni kell a poenitentiára." — „A causalis és sui defensában való homicidák közül, ha kiket a külső törvény megszabadít, azokat a ministernek sem kell excludálni; hanem serkenteni, hogy Istenét kövesse és ha lelkiismeretében meggyőzetvén kívánja a poenitentiát, admittálni kell." — A Il-ik pontra: „Valakik halálos és botránkoztató vétket cselekesznek, akár nemesek, akár szolgák, akár szabadosok legyenek, ecclát kövessenek. Mert egy az Ur, egy a hit, egy az Urnák törvénye is, melylyel az ő népét személyválogatás nélkül igazgatja stb." —A ni-ik pontra: „A hol az egész gyülekezet kedveili a ministert, egy vagy két személynek kedveért, avagy a ministerre való haragért az egész gyülekezetnek boszszuságára és kedve ellen nem kell elbocsátani stb." — A IV-ik pontba a megyék kívánsága szerint beleegyezik, hogy a régi szokás szerint három vasárnap álljanak fel. — Az V-ik pontra: „Ha gratuitum, azt in vitis patronis et reliquis anditoribus necessariummá tenni nem akarja az eccla, a régi ordinarium sallariummal megelégedvén; köszönjük azt ha mivel jóakaratjokból jobbítják." — A Vl-ik pontra: „Egyetmás aprólékért nem , kell ecclát követni, mint a vármegyék kivánják stb." — A VH-ik és VHI-ik pontra nézve „a vármegyék kívánságát nemcsak javalja, hanem egyszersmind a fraternitás seniorit inti, hogy kinek-kinek illendő méltóságát megadják." — A IX-ik pontra: A házasulandó nemesek hirdetés mentességébe beleegyezik, csakhogy a minister biztosittassék, hogy abból semmi versengés nem származik. (Folytatása következik.) Külföldi egyház és iskola, A Hase-jubileumhoz. (ff) Lapunk mult számában Benkő Lajos lelkészjelölt tudósítása nyomán megismertettük t. olvasóinkat a Hase-jubileum lefolyásával. Alább közöljük azon felhívást, melyet Hasénak egynehány tekintélyes tisztelője ós kartársa bocsátott ki, és a melyet S t i e r diakónus Jénából egy levél kíséretében azon kérelemmel küldött szerkesztőségünkhöz, hogy miután a magyar prot. fiatalság Hase ötven éves tanársága alatt tömegesen látogatta meg a jénai egyetemet, annyira, hogy az ott megfordult és Hase előadásait hallgatott magyar ifjak száma 500-ra tehető: közöljük azt lapunkban és hívjuk fel az érdemekben annyira gazdag egyháztörténész és tanár volt tanítványait, hogy járuljanak ők is filléreikkel a tisztelet, elismerés és kegyelet egyszerű, nemes kifejezéséhez, mely németországi, s különösen thüringiai tisztelői körében keademényeztetett. Felkérjük tehát mindazokat, kik az „öreg Hase" tanítványai voltak, és igy őt közelebbről ismerik, valamint azokat, kik az egyháztörténelmi tudo-52*